Sajt: méreg vagy egészség?

A sajtokat általánosan kedvelik, és változatos módokon fogyasztják az európai étkezési kultúrában. Természetes állapotában a sajt viszonylag magas zsír- és sótartalmú, ám egyúttal ízletes, kényelmes és biztonságos. A zsírtartalom csökkentése megváltoztatja az ízt és az állagot, a sótartalom csökkentése veszélyezteti a biztonságot, de mindkettő növeli a táplálkozási értéket. A sajt, ha mérsékelten fogyasztják, fontos része az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásnak, és az európai kultúra fontos eleme.
A sajtok számos kategóriába oszthatók, de tekintet nélkül a típusra, minden sajt készítésénél szükség van a tej szilárd alvadékra és folyékony savóra való szétválasztására. Ebbe rendszerint beletartozik a tej baktériumokkal való megalvasztása és az oltó hozzáadása, ami megszilárdítja a keletkezett alvadékot. Ezzel, azonban véget is ér az egyformaság.
Innentől a sajtot moshatják, száríthatják, melegíthetik, nyújthatják, öregíthetik vagy érlelhetik a kívánt végterméktől függően. A melegítés és öregítés kemény sajtot eredményez, nyújtással a mozzarellát kapjuk, az érlelés hozza létre a brie, a camembert és a kék sajtok ízletes tömbjeit.
Fehérje- és kalciumforrás
Számos európainak a sajt a fő fehérje- és kalciumforrása. Mindkét tápanyag nélkülözhetetlen a normális növekedéshez és fejlődéshez, különösen a csontokéhoz és a fogakéhoz. Egy gyufásdoboz méretű kemény sajt (40-50g) körülbelül egyötödét szolgáltatja egy felnőtt fehérjeszükségletének és megközelítőleg egyharmadát a tizenévesek mindennapi kalciumszükségletének.
A sajtban és más tejtermékekben lévő kalcium sokkal könnyebben hasznosul, mint a növényi élelmiszerekből. A sajt tartalmaz még A-, B2-, B12-, D-vitaminokat, niacint és olyan ásványi anyagokat, mint a cink és foszfor. A keményebb sajtok „hajlamosak" nagyobb mennyiséget tartalmazni, mint a lágyak, de mindegyik szolgáltat valamennyit. Igaz ez a zsír és a só esetében is - a keményebb sajtok gyakran mindkettőből többet tartalmaznak.
Néhány gyakori sajt tápanyagösszetétele/100 g
|
|
Fehérje (g) |
Zsír (g) |
Telített zsír (g) |
Nátrium (mg) |
Kalcium (mg) |
|
Brie |
20.3 |
29.1 |
18.2 |
556 |
256 |
|
Camembert |
21.5 |
22.7 |
14.2 |
605 |
235 |
|
Cheddar |
25.4 |
34.9 |
21.7 |
723 |
739 |
|
Túró(étkezési) |
12.6 |
4.3 |
2.3 |
300 |
127 |
|
Dán Kék |
20.5 |
28.9 |
19.1 |
1220 |
488 |
|
Edami |
26.7 |
26.0 |
15.8 |
996 |
795 |
|
Feta |
15.6 |
20.2 |
13.7 |
1440 |
360 |
|
Mozzarella |
18.6 |
20.3 |
13.8 |
395 |
362 |
|
Parmezán |
36.2 |
29.7 |
19.3 |
756 |
1025 |
|
Roquefort |
19.7 |
32.9 |
20.7 |
1670 |
530 |
Változó zsírtartalom
A sajtok zsírtartalma a 10 g alattitól a mintegy 35 grammig változik (100 g sajtban): a túróé a legalacsonyabb, a keményebb sajtoké a felső határt közelíti. Akár magas zsírtartalmú Cheddar-ról, akár alacsonyabb zsírtartamú sajtról van szó, a zsír nagy része - rendszerint 60% fölött - telített. Összhangban a telített zsírok bevitelének csökkentését szorgalmazó európai egészségi ajánlásokkal, a sajtkészítők alacsonyabb zsírtartalmú változatokat is kínálnak, elsősorban a kemény sajtokból.
Mivel a tej és a tejtermékek rendszerint részét képezik a nemzeti táplálkozási ajánlásoknak, akik kevesebb (telített) zsírt próbálnak fogyasztani, érdemes alacsonyabb zsírtartalmú terméket választaniuk.
Só
A másik összetevő a sajtokban, ami egészségi problémát vet fel a nátrium. A zsírhoz hasonló módon a sónak (nátrium klorid) is fontos szerepe van a sajtban: hozzájárul az ízhez, az állaghoz és a biztonsághoz. Majdnem minden sajt készítésénél baktériumokat használnak, ám vannak nem kívántak is, csakúgy, mint amelyek az éréshez és a jellegzetes aromaanyagok előállításához szükségesek. A só az összes baktérium szaporodását szabályozza.
Elfogadhatóan alacsony nátrumtartalmú sajtok előállítása továbbra is kihívás marad, ennek következtében a nátriumbevitel csökkentésére irányuló erőfeszítések más élelmiszerek esetében eredményesebbek lehetnek. Azon kívül a sajtban lévő kalcium és a kálium segíthet ellensúlyozni a nátrium potenciálisan negatív egészségi hatásait, hangsúlyozva a teljes élelmiszerekben egymás hatását erősítve működő tápanyagok előnyét.
Forrás: EUFIC
Kép [cc] chezloulou











Hozzászólások
Kedves Gábor,
utánajártam a galaktóznak.
60,000 élveszületésre jut 1 olyan személy, aki a galaktozemia (galactosemia) nevű betegségben szenved. ilyenkor a máj nem tudja ellátni a szokásos galaktóz-bontó tevékenységét, ezért az felhalmozódik és sok kellemetlen tünetet, beleértve a szürkehályogot is, okoz.
az ún laktóz érzékenység Európában az emberek 10-30%-át érinti.
ezért az egyéni lehetőségek figyelembevételével, aki megteheti, annaka sajt fogyasztása inkább javasolandó, mint kerülendő.
Szerintem érdemes szélesebb kontextusba helyezni a cikkben szereplő pozitív állításokat.
Valóban kiváló fehérjeforrás a sajt. De nincs szükségünk kiváló fehérjeforrásokra, még gyermekkorban sem, mert a valós szükségletünk olyan alacsony, hogy gyakorlatilag bármilyen változatos, megfelelő kalóriájú étrend kielégíti azt, limitáló aminosavak ide vagy oda. Az emberi anyatej például, amelyet a leggyorsabb növekedés időszakában fogyasztunk, nagyjából a kalóriák 6%-át tartalmazza fehérjeként. Az Egészségügyi Világszervezet testsúly-kilogrammonkénti ajánlása nagyjából a kalóriák 8%-ának felel meg. Még a növényi ételek túlnyomó többsége is több fehérjét tartalmaz ennél. A nyugati társadalmakban általános túlzott fehérjebevitelt számos civilizációs betegség kialakulásával összefüggésbe hozták, ideértve a csontritkulást, a veseköveket és az ízületi problémákat. A magas kalciumbeviteli ajánlásaink közvetlenül a túlzott fehérjefogyasztáshoz kötődnek: a szükségleteken felül bevitt aminosavak lebontásakor savas bomlástermékek keletkeznek, melyek hatását a szervezetnek a csontokban tárolt lúgos ásványi anyagok kioldásával kell ellensúlyoznia. Emellett tudtommal számos kutatás megerősítette, hogy maga az állati fehérje is növeli a koleszterinszintet, főként az LDL-t.
A B12 vitamin kivételével az összes felsorolt tápanyag megtalálható a különféle növényi táplálékokban, melyek számottevő rost- és fitoszteroltartalommal, illetve jelentősen nagyobb általános vitamintartalommal nyújtják ezeket, méghozzá telített zsírok, koleszterin és problémás laktóz nélkül. Tehát az én nézőpontomból a sajt, és úgy általában bármilyen állati étel, negatív irányban befolyásolja a makronutriensek arányát, és nem ideális forrása a mikronutrienseknek.
További, tejtermékekkel kapcsolatos általános megjegyzésekként hozzátehetném még, hogy:
- Az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának egyik hipotézise szerint az inzulintermelő béta-sejteket elpusztító autoimmun reakció hátterében a (tejfehérjét nagyjából 80 %-ban alkotó) kazein fogyasztása áll: a nehezen emészthető kazein biológiailag aktív fehérjetöredékekként szívódhat fel a kisgyermekek bélrendszeréből, és a véráramba kerülve antitestek termelésére készteti az immunrendszert, ugyanezek az antitestek azonban a véletlen folytán a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeire is illenek.
- További ilyen, biológiailag aktív töredék a kazomorfin (casomorphin), amelynek morfiumhoz hasonló hatása van. Egyes vélemények szerint emiatt különösen nehéz felhagyni sokaknak a tejtermékekkel. Szó mi szó, a búzában, a rozsban és az árpában található gluténnek is hasonló híre van; itt glutén exorfin a peptin neve. Számos beszámoló alapján jelentősen javíthat az autizmusban szenvedők állapotán a kazein- és gluténmentes étrend.
- Még ha valaki le is tudja bontani a laktózt, abból glukóz és galaktóz keletkezik. A glukóz tökéletes, de a galaktózt tudtommal semmilyen módon nem tudja felhasználni a felnőtt szervezet, és felhalmozódik egyes szövetekben. Ezt a felhalmozódást összefüggésbe hozták az időskori szürkehályog kialakulásával.
- Mindezek mellett ajánlanám az érdeklődőknek, hogy járjanak utána a marhaleukémia (BLV) és a marha AIDS (BIV) kérdésének, amely számos forrás alapján a tejelő állatállomány jelentős hányadát érinti, és ugyanezen források alapján a hivatalos álláspontokkal ellentétben emberi megfertőződéshez vezethet.
Tisztában kell lenni azzal is, hogy létezik tejallergia és tejérzékenység, ami két külön történet. A tejallergiát a tejfehérje lebontási képtelensége, míg a tejérzékenységet a laktóz-, vagyis a tejcukorérzékenység okozza.
sziasztok! Annyira szeretem a sajtokat, hogy meg az azzal kapcsolatos cikkeket si rogton olvasom.
aztan kiderult, hogy az - altalam - egeszsegesnek tartott etel, szamomra mereg! volt nehany enyhe borproblemam, neha hasmenesem, de egyszer egy honapig is elhuzodott, ezert vegre vizsgalodni kezdtek az orvosok, meg en is talaltam egy verbol vegezheto otthoni tesztet, food-detective (http://www.food-detective.hu) neven a neten, s bar az orvosok is etelintoleranciara gyanakodtak, de csak a kizarasos vizsgalatot javasoltak, azaz par hetig egy-egy osszetvot vonjak ki az etkezesembol, hatha...de kozben a teszt kimutatta,a mit nem szerettem volna. pl. teljes tej erzekenyseget is, s meg nehanyat. sajtot azota sajna csak "fejben" szeretem, nem ehetem, viszont csomo kellemetlen tunettol megszabadultam, amik evek ota gyotortek, s az allargiavizsgalatok nem mutattak semmit. meg az alvaszvaraim is enyhultek, valoszinuleg az etkezes zavarta az alvasomat is.
De hajra SAJTOK!!! aki teheti, egye!!!