• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Reklámkritika: Magyar Plasztikai Sebészeti Központ

2012.10.04. /

El kell ismerni, a Te mit takarsz el? kampány rengeteg igen korszerű reklámeszközt vet be. Látszik, hogy komolyan foglalkoztak vele, valószínűleg sokba is került. Azt hiszem, itt kb. kimerül mindaz a jó, amit el lehet róla mondani.

A legtöbb reklám valahol átvágás, ezen nem érdemes fenn- vagy kiakadni. A reklám szépít, lódít, mindig a számára kedvező (fél)igazságokat domborítja ki – nincs is ezzel nagy baj. Persze van az átvágásnak, mellébeszélésnek egy szintje, ami már durva.

Ha rámegy az ember a kampány weboldalára, azonnal egy kis ablak fogadja, amelyben megismerkedhet Gretával, a tyúkkal – bár a hang alapján inkább kiscsirke –, illetve kap egy hosszabb szöveget, ami első blikkre az „önelfogadásról” szól: „Bőven elég az, ha jól érezzük magunkat a bőrünkben és képesek vagyunk elfogadni önmagunkat!” Csakhogy aztán kicsit fordul a kocka és kiderül: épp ellenkezőleg.  

A szöveg így folytatódik: „Ez persze nem azt jelenti, hogy a korlátainkat is el kell fogadnunk!”. Majd még tovább: „Mindannyian tehetünk azért, hogy harmóniába kerüljünk önmagunkkal! Hogy teljesebb és boldogabb életet élhessünk! Az, hogy most itt vagy, lehet, hogy pont az első lépés ezen az úton! Hogy neked se legyen mit eltakarnod...”

El kell ismerni, ez a szöveg vérprofi. Egy fajta nyomásmentes feel-good rávezetés. A szöveg és a navigáció nagyon óvatosan enged hozzáférni a témához, hisz még nem lehet tudni, milyen terméket reklámoznak.

Még egy kattintás, és kapunk egy némileg interaktív felületet kitölthető űrlappal, kijelölhető figurával, és ha lemegyünk a lap aljára, akkor végre megkapjuk terméket is. „Ha most regisztrálsz, akkor 30% kedvezményt adunk bármely általad kiválasztott műtét listaárából!”

Hoppá. Ha regisztrálsz, a nagy önelfogadási út végén végre eljutsz a célállomáshoz, amely nem más, mint a Magyar Plasztikai Sebészeti Központ. De a kampány ennél sokkal összetettebb.

A Facebookon – miután egy lájkolásért részt vehetsz egy újabb sorsoláson, ahol egy teljesen ingyen műtétet lehet nyerni –, ismét találkozhatsz Grétával, és innen fordulunk be a szürrealitás világába.

A videó által eljutsz egy csirkefarmra, majd a hentesboltba, ahol a csúnyácska Grétát nem kedvelik, senkinek sem kell – egészen addig, míg a jóindulatú henteslegény a hátsó szobában kicsit ki nem tömi az immáron jobb létre szenderült Grétát. Az ezáltal vonzóbbá vált csirkét máris lelkesen viszi a vevő.

Nem tudom eldönteni, ez a reklám merész innováció vagy ostoba melléfogás.

Azon túl, hogy a reklám retorikája 100%-os hazugságra épül, hisz az önelfogadás és a plasztikai sebészet nem lehetnének távolabb egymástól, a reklám vagy provokációból, vagy „komolyan” (ez még riasztóbb), nyíltan felvállalja a legdurvább gender sztereotípiákat.

Nevezetesen, hogy:

a)      az ember csak egy test, ami addig nem kelendő, míg ki nem plasztikázzák (ld. csirkemell kitömése),

b)      az emberi test egy termék, amit a csirkéhez hasonlóan egy placcon árulnak.

Idáig talán még lehetne azt mondani, hogy a reklámozók gondosan felmérték a célcsoportot, és csak ahhoz a szegmenshez kívánnak szólni, akik nem akadtnak ki a fenti sztereotípiáktól. Ám a zagyvaság folytatódik.

A reklám – és ez különösen zavarba ejtő – eljátszik ugyanis azzal a motívummal, hogy a plasztikai sebészt a hentessel hozza összefüggésbe (mutat is egy jó véres jelenetet), ami elképesztően ostobának tűnik tekintettel arra, hogy a kés, a vágás, a vér pont azon félelmek közé tartoznak, ami az embereket távol tartja egy plasztikai sebésztől.

(Nem véletlen, hogy pl. a gyógyászati termékek reklámjainál sohasem mutatnak ilyesmit, sőt, miként már máshol említettem, az orvosok bemutatásánál gondosan ügyelnek arra, hogy ne „akció közben” pl. egy műtét alatt, hanem „megnyugtató” – általában irodai – környezetben ábrázolják őket.)

A két kiegészítő videó sem marad el a durva sztereotípiák alkalmazásában. Ezekből megtudhatjuk, mitől retteg legjobban a férfi (kopaszodás), mitől a nő (narancsbőr). A Facebook kampány pedig abból táplálkozik, hogy mindenki elmondhatja, miét szeretné megplasztikásztatni.

Van olyan reklám, ami annyira rossz, hogy az már jó, ez a reklám viszont annyira rossz, hogy az ember csak nyugtalanul töpreng: mit akarhattak ezzel?! 

A júniusban elindított Facebook kampány, annak ellenére, hogy „1 millió forint értékű plasztikai beavatkozást” lehet vele nyerni, csak néhány ezer like-ot kapott, a Grétás filmet a youtube-on még ennyien sem nézték meg. Úgy látszik, Gréta áttörésére még egy kicsit várni kell. 

 

A cikk megjelenése a Vidékfejlesztési Minisztérium PTKF/2101-3/2011 jelű Zöld forrás pályázat keretében történt.

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében