• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Reklámtrükkök ABC-je: Az étlapok titkai

2010.11.08. /

Azt gondolnánk, az étlap egyszerű információtár, amelyből megtudhatjuk mi az aktuális éttermi kínálat. Lehet ízléses és esztétikus, tán még étvágygerjesztő is, de itt kb. véget ér a befolyásolás művészete – legalábbis ezt hiszik a laikusok…

Mint ahogyan a Neuromarketing c. portál egy nemrég megjelent cikkéből megtudhatjuk, az illedelmes felszolgáláson és a konyhából áradó finom illatokon túl elég sok eszközzel lehet még befolyásolni a T. Fogyasztó étel- és italválasztásait.

 

Csali marketing

Az ún. csalétek marketing (decoy marketing) működése pofonegyszerű. Kutatók megfigyelték, hogy ha a választékba behelyezünk egy kicsit alacsonyabb minőségű, ám azonos árú terméket, akkor az eredeti termékünk sokkal vonzóbbnak tűnik, mivel azt a benyomást kelti, hogy az egy igen jó vétel.

A dolog másik variációban is működik, és ezt alkalmazzák a vendéglők. Nevezetesen, ha az étlap tetején találunk egy nagyon drága ételt, akkor az utánuk következő ételek sokkal rokonszenvesebbé válnak, mivel úgy érezzük ezek „olcsóbbak”. 

 

Cifra betűk

Bár a legtöbb terméken és reklámon a nehéz olvashatóság miatt kerülendő a díszes, bonyolult betűtípusok alkalmazása, az étlap, úgy tűnik, kivétel. A Michigan Egyetemen dolgozó Hyunjin Song és Norbert Schwarz kognitív marketing-kutatásaikban azt vizsgálták, hogy milyen kapcsolat van a betűtípus és az egyes vendéglői konyhák megítélése között.

Megfigyeléseik szerint a cifra betűs étlapot használó vendéglők séfjeiről sokkal többen vélték úgy, hogy gondos és míves munkát végeznek, mint az egyszerű betűs menüket használó éttermek szakácsairól. A kutatások azt is kimutatták, hogy az olvasást megnehezítő hosszú és bonyolult leírások szintén azt a benyomást erősítik, hogy sok munkát fordítottak az ételkészítésre. Így könnyebben ráveszik a fogyasztókat arra, hogy kifizessék a magasabb árakat  

 

Dizájn

A legtöbb étlap unalmas és egyhangú, pedig vizuális szempontból határ a csillagos ég. Vagyis az étlap dizájn logikája nem sokban különbözik egy katalógus, prospektus vagy újsághirdetés vizuális formavilágától. Egy jól elhelyezett szövegdoboz, keret vagy kiemelés itt ugyanúgy vezeti, vezetheti az olvasó szemét.

A nagy étteremláncok már most is ún. menütervezési stratégiákat alkalmaznak annak érdekében, hogy a fogyasztónak segítsenek a „megfelelő” ételek-italok kiválasztásában. 

 

A nagymama kedvence

Ősrégi fogás – amit a csomagolt termékeken is előszeretettel alkalmaznak - de ma már a vendéglőkbe is beszivárgott. Egy jól eltalált melléknév csodákra képes, vagy ha csodákra nem is, de arra igen, hogy megkülönböztesse a terméket, és a jellegzetesség illúzióját keltse.

Kedvenc példám a „tanyasi” tojás, ami az elmúlt években tökéletesen függetlenítette magát attól, hogy a tojást ténylegesen hol és hogyan gyártják, és önálló életre kelt. Ugyanez alkalmazható a vendéglőkben is. Így kerül az étlapra a „friss tanyasi tojásból” készült omlett (ami kétségtelenül vonzóbb mintha pusztán azt írnák „omlett”) vagy az „ódon” füstölt szalonnával megtűzdelt sertésszelet.

A „klasszikus” ételes melléknevek – mint a tavaszi, zsenge stb. – mellett ma már egy közönséges saláta is könnyen alakul át (vagy legalábbis átkeresztelődik) fitnesz salátává, energia salátává vagy aktív-salátává.

Ha a hozzávalók cifrázása mellett még az elkészítési módok elnevezésén is csavarunk egyet, nyert ügyünk van. Így lesz az unalmas ételből „hagyományos”, „falusias”, esetleg kiderül róla, hogy ez a „nagymama kedvence”.

 

Érdemes legközelebb ilyen szemmel is megnézni az étlapot. Írjátok meg nekünk, ha találtok trükköket!

 

Kép [cc] orsorama

A cikk az SZMM támogatásával az "FV-I-10-B-0019 Tanácsadó irodák és klubok működtetése és fejlesztése" című pályázat keretében készült.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében