A magánpénzügyekről nem tanultunk az iskolában, és a szüleinktől sem leshettük el a pénzkezelés módját. Míg a századelőn a nevelés része volt a pénzzel való bánásmód, addig ma a pénz a családban sokszor tabu téma.

Ez mérhetetlen károkat okoz: az a gyermek, akinek a pénzzel kapcsolatban nincs elegendő tapasztalata, végül kikerül a nagybetűs életbe, és … a maga kárán tanul. Sok ilyen „tanulót” láthatunk napjainkban.

Nehézség a valóban tanulni vágyók számára, hogy a magánpénzügy, a család anyagi biztonságának megteremtése speciális szakterület. Még a közgazdászok számára sem egyértelmű egy családi kassza helyes összeállítása, hiszen egyszerre több szakterületet kell ismerni gyakorlati, aktuális piaci szempontból.

Mindemellett az elméleti szabályokat a gyakorlatban kell alkalmazni (hitelek, biztosítások, bankszámlák, befektetési számlák stb.) miközben az egyes családok élete, helyzete eltér egymástól.

E szakmát pénzügyi tervezésnek (financial planning) hívják a tengerentúlon. Sajnos, a szakma 40 éves múlttal rendelkező irodalma nem mindig segítség nekünk, hiszen mindent adaptálni kell a hazai viszonyokra: a pénztári rendszer (magánnyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár) például magyar sajátosság, a 401k-t (a nyugdíj-előtakarékosság ottani adózási „kedvezményét” lehetővé tevő törvénycikkely) pedig az USA-ban érti mindenki, hazai környezetben viszont értelmezhetetlen.

A tanulni vágyók számára különböző információforrások állnak rendelkezésre:

• angolszász szakirodalom, amely nem felel meg a magyar viszonyoknak,
• (elméleti) szakkönyvek, amelyek megértése megfelelő szakmai felkészültséget feltételez, az ismereteket nehéz lefordítani a konkrét élethelyzetre,
• felületes tájékoztatók, amelyek csak egy-egy problémára fókuszálnak, de nem adnak olyan eszközt az ember kezébe, amelyet másnaptól tudna alkalmazni,
• objektív tájékoztatásnak tűnő „értékesítési anyagok” sokszor csak egy-egy termék értékesítésének megalapozását, a „problématudat erősítését” szolgálják, nem pedig több alternatíva bemutatását, összevetését
• léteznek olyan útmutatók is (pl. PSZÁF-től), amelyek valóban hatékony segítséget nyújtanak, de ezek csak egy-egy termékcsoportra koncentrálnak. Ez azért lehet problémás, mert nem a fogyasztó teljes pénzügyi helyzetét elemzik, hanem csak egy-egy kiragadott részterületet próbálnak feltárni.

A pénzügyi tervezés lényege éppen az, hogy egész életünket egy egységként kezeli: nem egy termék vállalásának feltételeit nézzük (pl. Mekkora hitel vállalható az én helyzetemben?), hanem élethelyzetünkből, életkilátásainkból indul ki (Milyen terveim, kilátásaim vannak?). Ezek alapján határozzuk meg, hogy milyen termékekre van valóban szükségünk.

Jól látható, hogy – bár majdnem mindenki ezt sulykolja belénk – az alapokat nem a pénzügyi piac vagy a pénzügyi termékek ismerete jelenti, hanem elsősorban önmagunkkal, helyzetünkkel kell tisztában lennünk. A kérdés, amit fel kell tennünk magunknak: hol vagyunk most, és merre tartunk.

Bár hihetetlennek tűnik elsőre, mindannyian nagyjából azonos utat járunk be. Ez a pénzügyi életpálya, amely következő cikkünk témája lesz.

Sorozatunkban a családi pénzügyi tervezésről olvashatsz praktikus információkat.

A cikksorozat szerzője magánpénzügyek szakértője.

Kép [cc] 1suisse