• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Pénzügyi tervezés: Mikor (ne) kössünk biztosítást?

2010.11.22. /

A biztosításközvetítők az általuk értékesített termékek után járó jutalékból élnek, vagyis érdekeltek abban, hogy üzlet szülessen. De a legfontosabb kérdés nem az, hogy melyik biztosító melyik termékét válasszam, hanem, hogy mire kell biztosítást kötnöm, és mekkorát. Nézzük!

Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk válaszolni, egyetlen gondolatot kell megjegyeznünk: azt, hogy mire találták ki a biztosításokat.

Biztosítással tudunk felkészülni olyan jövőbeni váratlan eseményekre, amelyek várhatóan nem következnek be. Ha mégis, akkor az így kialakult élethelyzetet nem tudjuk másképp megoldani, csak a biztosításból felszabaduló (általában jelentős) összeg segítségével.

Néhány következtetést azonnal levonhatunk:

  • Nem kell minden esetben biztosítást kötnünk: el kell döntenünk, hogy milyen káreseményeket tudunk, és melyeket nem tudunk megoldani önerőből. Semmire (autóra, házra) nem szükséges biztosítás, ha megsemmisülése esetén bármikor tudunk helyette egy másikat venni.
  • Ne feledjük azt sem, hogy az az autó/lakás, ami után hitelt törlesztünk, nem a miénk, hanem a banké! Bármi történik egy hitelre vásárolt tárggyal, a hitelt tovább kell törlesztenünk.
  • Végig kell gondolnunk, hogy milyen (nagyobb) káresemények történhetnek. Ezek közül melyek azok, amelyeket önmagunk „helyre tudunk hozni”, és melyek bekövetkezte jelent elviselhetetlen terhet számunkra (szűkebb-tágabb családunk várható segítségét is figyelembe véve).
  • A biztosításoknak a vészhelyzetben kell megoldást nyújtaniuk, vagyis nem a (havonta) fizetendő biztosítási díjból kell kiindulni megkötésükkor, hanem a kockázati összegből (amit vész esetén a biztosító fizet nekünk). Ez inkább 10 millió mintsem százezer forintos összeg legyen.

 

A biztosítás megkötése előtt tehát:

  • gondoljuk végig, hogy milyen veszélyek leselkedhetnek ránk,
  • ezekre az esetekre készítsünk forgatókönyvet,
  • a forgatókönyvekben gondoljuk végig, hogy mit tennénk, ha egyik vagy másik kár bekövetkezne,
  • amelyik esetre nem tudunk megnyugtató forgatókönyvet készíteni, meg kell határozni, hogy mekkora összeg hiányzik a „túléléshez” – ekkora biztosítást kell kötnünk,
  • szerződéskötés előtt célszerű tájékozódni, hogy az adott biztosító mennyire „könnyen” szokta a hasonló káreseményeket kifizetni.

 

Kezdjük az elején! A következő cikkünkben a ránk leselkedő veszélyek feltárásához nyújtunk segítséget.

 

Sorozatunkban a családi pénzügyi tervezésről olvashatsz praktikus információkat. A cikksorozat szerzője a magánpénzügyek szakértője.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében