fbpx

| Diviánszky Ágnes

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Az otthoni sófogyasztás dobja meg a napi sóbevitelt

A magas sóbevitel igazoltan növeli a magas vérnyomás betegség és az ezzel összefüggésben álló szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának rizikóját, ennek ellenére a fogyasztók beviteli értékei nagyban különböznek a jelenleg ajánlott mennyiségtől. Egy kutatás tapasztalatai dióhéjban.

Európa és Ázsia kutatói egyesült erővel dolgoznak egy olyan nemzetközi projekten, amely a lakosság sóbevitelét hivatott csökkenteni. Egy keresztmetszeti vizsgálat szerint a résztvevők jelentősen alulbecsülték az általuk bevitt só mennyiségét és a magas sótartalmú élelmiszereket is nehezen tudták meghatározni. Nyolc országban végezték el azt a vizsgálatot, amelyben a sófogyasztással kapcsolatos attitűd, észlelési folyamat és a fogyasztási szokások vizsgálatát helyezték előtérbe.

Németország, Ausztria, USA, Magyarország, India, Kína, Brazília és Dél-Afrika vett részt az említett követéses vizsgálatban összesen 6987, életkorukat tekintve 18-65 év közötti résztvevő bevonásával. A mintába kizárólag diagnosztizált betegséggel nem rendelkező személyek kerülhettek, a speciális diétás vonatkozások befolyásának kiküszöbölése végett.

A vizsgált személyek véleménye ellentmondásos volt, ugyanis a sóbevitel csökkentését egészségesnek és nagy jelentőségűnek tartották, viszont nem mutattak érdeklődést a saját sóbevitelük csökkentésére. Ennek megoldására és a globális sócsökkentés megvalósításához a kutatók különböző módszerek kidolgozását tervezik az országonkénti sajátosságokat figyelembe véve a fogyasztók széleskörű bevonásához.

Egy – a kutatás tárgyához igazított – élelmiszer fogyasztási gyakoriságot felmérő teszt eredményei alapján a résztvevő országok többségénél az ún. „otthoni forrás”-ból származó ételek emelték meg legjobban a napi sóbevitelt. Ebbe a csoportba a megvásárolt magas sótartalmú élelmiszerek tartoznak és az otthoni ételkészítés során hozzáadott, valamint az asztalnál történő utánsózás alkalmával elfogyasztott só.

A „házon kívüli források”, mint az éttermek és házhozszállított ételek a résztvevők szerint nem tartalmaznak közel sem akkora mennyiségű sót, mint a saját készítésű ételek, amelyek szerintük a legnagyobb mennyiséget tartalmazzák. Véleményüket megcáfolandó, a résztvevők megkapták a tényleges listát az általuk elfogyasztott ételek sótartalmáról, így láthatták, hogy a vizsgálatban részt vevők 51%-nál a magas sótartalmú élelmiszerek emelték jelentősen a beviteli értékeket.

Kína és Brazília vizsgálati személyei voltak a legmotiváltabbak a hat hónapon át tartó sócsökkentésben, míg Németország és Ausztria résztvevőinek fele sem mutatott hajlandóságot a változtatásra.

A résztvevők jellemzően nem ismerték a jelenleg ajánlott sóbeviteli mennyiséget, azonban a változtatáshoz pozitívan hozzáálló résztvevők voltak a tájékozottabbak a túlzott sóbeviteli egészségre gyakorolt hatásait illetően.

A sóbevitel csökkentésében a résztvevők a felelősséget elsősorban saját maguknak tulajdonították, majd az élelmiszergyártókat, éttermeket és a szupermarketeket nevezték meg felelősként. A kutatásban résztvevők szerint a sócsökkentéshez szükséges információkat egészségügyi szolgáltatások révén (pl. orvos, dietetikus által) és az élelmiszercímkékről szerezhetik, a médián belül pedig a televízióból, weboldalakról, illetve újságcikkekből.

A kutatást végzők a vizsgálat alapján a magas sótartalmú élelmiszerek megismertetését és az egyéni sóbevitel becslésének megtanítását javasolják. A figyelemfelkeltés alapvető fontossággal bírna, tekintve a résztvevők kapcsán tapasztalt alacsony motivációt a sóbevitel csökkentésében. Nemcsak a témához való hozzáállás megváltoztatása, hanem a sócsökkentő technikák elsajátítását befolyásoló külső tényezők megismerése is szükséges a jövőben. A leginkább hozzáférhető kommunikációs csatornák (TV, internet) alkalmazásával lenne célszerű minél nagyobb tömeget elérni, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és a fogyasztók jellemzőit – hangzik a kutatás összegzése.

(További információ a kutatásról: Newson R.S, Elmadfa I, Biro Gy, et al. (2013). Barriers for progress in salt reduction in the general population. An international study. Appetite 23:71C:22-31. DOI: 10.1016/j.appet.2013.07.003.)

Forrás: EUFIC

Kép: Pixabay.com

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás