• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Az óriáscégek felelősek az Amazonas kiirtásáért

2009.10.08. /
A Greenpeace hároméves oknyomozó tanulmánya szerint elsősorban a brazil szarvasmarhaipar felelős az Amazonas folyamatos irtásáért, ezáltal pedig az ország széndioxid-kibocsátásának jelentős részéért.

Az Amazonas lemészárlása című tanulmány nyomon követi több nagy brazil szarvasmarhafarm működését, és megdöbbentő eredményre jut.

A tenyésztők legelőik kibővítése érdekében rendszeresen végeznek illegális erdőirtást, kisajátítják a bennszülöttek által lakott területeket, és dolgozóik egy részét rabszolgaként foglalkoztatják. A brazil kormány szerint az amazonasi esőerdőirtás 80%-áért a szarvasmarhatartás felelős.

A brazil szarvasmarhaipar főbb megrendelői között megtalálható illetve megtalálható volt számos multinacionális óriáscég, például az Adidas/Reebok, a Timberland, a Geox, a Carrefour, a Eurostar, a Honda, a Gucci, az IKEA, a Kraft, a Clarks, a Nike, a Tesco és a Wal-Mart.

Úgy tűnik, hogy a jelentés hatására több nagy gyártó is átgondolta beszerzési politikáját. Elsőként a Clarks jelentette be, hogy a továbbiakban nem használ fel olyan alapanyagot, amely kiirtott erdőterületekről származik. Később a Timberland, a Geox, a Nike és az Adidas is hasonló vállalásokat tett.

A Greenpeace szerint a brazil kormány is felelőssé tehető az erdőirtásért, hiszen az ágazat legnagyobb cégeinek (Bertin, JBS, Marfri) társtulajdonosaként érdekelt a szarvasmarhaipar növekedésében. (A nemzetközi nyomás hatására a Világbank korlátozta a környezetpusztításban résztvevő Bertin részére folyósított hiteleket). Ilyen értelemben ellentmondásosnak tartják Lula elnök jóslatait, miszerint az ország marhahúspiaci részesedése 2018-ra megkétszereződik, ugyanakkor 72%-kal csökkentik az erdőirtás mértékét.

 

Sikeres Kleercut kampány a boreális erdő védelméért
Meghozta az eredményét a Greenpeace többéves Kleercut kampánya. A Kimberly-Clark 2009. augusztus 5-i bejelentésében vállalta, hogy 2011-re az észak-amerikai eredetű farost 40%-át újrafeldolgozásból, illetve FSC tanúsítvánnyal rendelkező forrásból szerzi be. Hosszabb távon pedig arra törekszik, hogy nyersanyag igényét 100%-ban környezettudatos forrásból fedezze.

A szójatermesztés is az esőerdő területét csökkenti

A szarvasmarhatartás mellett a szójatermesztés jelent fokozott veszélyt az Amazonas számára. A szója iránti nemzetközi kereslet növekedésével a farmerek is termőterületeik bővítésére kényszerültek. Ehhez gyakran az esőerdő kiirtásán keresztül vezetett az út.

A Greenpeace az Amazonas elfogyasztása című 2006-ban megjelent jelentésében rámutatott a problémára, és kétéves megállapodást kötött a legnagyobb szójakereskedőkkel. Ebben a kereskedők moratóriumot hirdettek minden erdőirtással létrejött termőföldről származó szója forgalmazására.

Mivel a moratórium kezdete óta eltelt idő alatt nem sikerült megnyugtatóan szabályozni az Amazonas védelmét, a felek a moratórium egyéves meghosszabbítása mellett döntöttek. Ezúttal a brazil környezetvédelmi miniszter is csatlakozott a megállapodáshoz.

Brazília a világ negyedik legnagyobb légszennyezője, nagyrészt az esőerdők kiirtása és felégetése során keletkező szén-dioxid és metángáz miatt. A 2009 decemberében megtartandó koppenhágai klímacsúcs áttörést hozhat ezen a téren, amennyiben a világ vezető hatalmai képesek megállapodni a környezetvédelemmel kapcsolatos keretszámok szigorításán.

A Greenpeace magyarországi honlapján Te is követelheted a magyar kormánytól, hogy a helyzet súlyosságát szem előtt tartva vegyen részt a klímacsúcson, és segítse, hogy ennek megfelelő, érdemi döntés szülessen.

 

Kép [cc] Greenpeace



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében