• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Ökolimpia – Zöld dicséret a torinói olimpia szervezőinek

2006.02.10. /
Aki szeretné azt hinni, hogy az olimpia a nemzetek nemes versenyének szép hagyománya, annak jó szórakozást kívánunk a következő hetekre. Aki azonban a kákán is csomót keres és kíváncsi rá, milyen környezetvédelmi kérdéseket vet fel egy többtízezer embert megmozgató rendezvény, az olvasson tovább.

Ugyan a napokban kezdődő torinói téli olimpia csak néhány hétig tart, az előkészületek évek óta folynak, és a hatalmas beruházások jócskán igénybe veszik a természeti erőforrásokat. Stadionok építése, egy komplett olimpiai falu felhúzása, közlekedési és egyéb infrastrukturális fejlesztések ésatöbbi – minthogy Magyarország is időről-időre kokettál az olimpiarendezés gondolatával, tudjuk jól, mivel jár(na) egy esetleg sikeres pályázat. A néhány hetes dzsembori után aztán piszkát hátrahagyva elvonul a nép, a média még hozsannázik egy sort az olimpiai eszme nagyszerűségéről, de a világ más pontján máris folynak az előkészületek egy újabb tömegrendezvény befogadására. Újabb stadionok, újabb építkezések, újabb szeméthegyek és szennyvíz-özön.

Ez az olimpia árnyas oldala – vagy volt mindezidáig. Az EU Környezetvédelmi Főbiztosa szerint ugyanis a torinói téli olimpia lesz az első “valódi”’ zöld olimpia. Az ok, amiért a rendezők Stavros Dimas dicséretében részesültek, prózai: az előkészítés során most először vették komolyan az EU vonatkozó ajánlásait. Az irányelvek, amelyeket a HECTOR (HEritage Climate TORino) fantázianévre keresztelt program keretében a szervezők betartani igyekeznek, többek közt vonatkoznak a természeti kockázatok megelőzésére, ésszerű energiafelhasználásra és hulladékkezelésre. A 145 millió euróba kerülő olimpiai falu kialakítását példaértékűnek nevezik: a 2500 sportoló befogadására alkalmas 39 épületet melegvíz-ellátást biztosító napelemekkel látták el, az esővizet pedig összegyűjtik a zöldterületek locsolásához. Az épületek üvegfelületeit déli tájolással alakították ki, ezzel mérsékelve a fűtési igényt, és mindenhova energiatakarékos izzókat szereltek. De nem csak az építkezésben valósultak meg a zöld irányelvek. Torino környékén 12 hotel érdemelte ki az európai öko-címke virág-logóját. Ez azoknak az üzleti vállalkozásoknak jár, amelyek a beszerzések során előnyben részesítik a környezetbarát termékeket. A „zöld-beszerzés” elveit egyébként az olimpia szervezői is igyekeztek betartani, amelyre a rendezvény szponzorait is felszólították.

A szervezők környezettudatos céljai közt egyébként háromszor is szerepel a „fenntartható” szó, jelentsen ez bármit is, amikor közlekedés, építkezés vagy kihasználás kontextusában használják. De hát a fenntartható fejlődés kifejezés ma még talán a globalizációnál is népszerűbb, jótékony leple alatt bármit el lehet adni, és valószínűleg erre haraphattak az Európai Bizottságban is, amikor a dokumentum elkészítésére kiutaltak egy 25 ezer eurós támogatást.

De félre a gúnnyal, hiszen még a WWF olasz szervezete is megdicsérte a szervezőket a környezettudatos tervezésért. Pedig az előkészítés nem volt feszültségektől mentes. Tavaly decemberben több tízezer környezetvédő napokig tartó tiltakozóakcióval próbálta megakadályozni, hogy a Susa-völgyben megépüljön egy Torinót Lyonnal összekötő gyorsvasút. A tüntetést végül az olasz rendőrség könnygázzal szétverte, és hát a genovai események óta tudjuk, hogy a carabinierikkel nem jó ujjat húzni. A rendőrök később három arra járó Európa Parlamenti képviselőt is inzultáltak, akik felháborodásukban mindenhol tiltakoztak, az Európai Ombudsmantól a Bizottságig. A képviselők szerencsére nem saját meghurcoltatásuk feletti bánatukat kürtölték világgá, bár ebből is szép botrány kerekedhetett volna. Az eset így végül is kapóra jött a környezetvédőknek, mert a képviselők az ellen emeltek szót, hogy az olasz kormány a lakosság nyilvánvaló ellenkezése dacára nyom keresztül egy ilyen hatalmas beruházást. Igaz ugyan, hogy egy francia zöldszervezet vezetője úgy nyilatkozott az olasz tiltakozókról, hogy azok ezúttal inkább lokálpatrióta, mint környezetvédelmi szempontokra hivatkoznak. „Nem lehet mindig mindenre nemet mondani.” – mondta Gérard Léras még decemberben. És tényleg nem: az olimpia továbbra is a világ sportéletének kiemelt eseménye lesz. A maximum, amit tehetünk, hogy az aranyérmek fölötti meghatott pityergés során megpróbáljuk nem rontani az áhítatot ökotudatos kekeckedésünkkel.

A Sydney Olimpián napi 10 ezer pohár sör és 70 000 palack kóla fogyott. Igaz, hogy az olimpia teljes területén biztosították a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges tárolókat, arról azonban nincsen adat, hogy a nézők mennyire éltek ezzel a lehetőséggel. A szervezők érdemei között említik, hogy az újrahasznosítási eljárásoknak köszönhetően az olimpiai falu építése közben keletkező hulladékot 92 százalékkal redukálták. Az építés során egyébként a nézők számára kialakított 2500 WC-be vízvisszaforgató-rendszert szereltek, ezzel felére csökkentve az ivóvíz felhasználást.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében