fbpx

| Birtalan Liliána

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Ökodivat, újrafarmer – a Réthy Fashion-nél jártunk

Éva régóta vonzódik a divathoz. Mindig is úgy gondolta, ha egyszer erre a területre téved, valami különlegeset szeretne alkotni. Ma már egyedi ruhákat tervez használt farmerból és divatbemutatót szervez iskolásoknak. 

Egyébként Éva eredeti szakmája építész, mintegy 20 évet dolgozott főként kivitelezői területen. Amikor körülményei lehetővé tették, elment egy divatiskolába tanulni. Alapanyagból jó sok volt otthon, így azzal kísérletezgetett jobbára rokonok kérésére: a család tagjai hoztak neki ruhákat, hogy ebben-abban segítsen. Amit nem tudott megmenteni, abból igyekezett valami újat varázsolni.

Azt tapasztalta, hogy rengeteg használt farmer van a rokonoknál (hát még mennyi lehet másoknál?!?). Egyre jobban megszerette az anyagot, és a szuper, hordható ruhát látta benne. Szépen lassan kikristályosodott, hogy el kell indulnia ezen az úton, ahogy említi: a konyhaasztal mellől végre fel kell állni.

 

Nekivágtak, dolgoztak, és leginkább tapasztaltak

2012 vágtak bele a Réthy Fashion létrehozásába. Éva könyvelő barátnőjével indult neki a vállalkozásnak, majd csatlakozott a család másik tagja (Éva párja) Árpi. A céget valóban közös munkának érzékelik, ahol hárman adják bele tudásuk legjavát a döntésekbe.

A kezdő paletta 5 termék volt, az első bemutató előtt napokig nem aludtak. A divat világával kezdetben egyáltalán nem volt kapcsolatuk. Nekivágtak, dolgoztak, és leginkább tapasztaltak. Ebben a kezdeti időszakban óriási segítséget jelentett számukra a NeSsT elismerése, aki támogatta őket anyagilag, tanácsokkal, kapcsolatokban.

Ekkor derült ki számukra, mennyi környezeti kárral is jár valójában a farmer előállítása, és ekkor jöttek rá igazán, hogy környezetvédelmi szempontból is micsoda érték, ha használt alapanyagból dolgoznak.

 

 

Nem volt minta

Az utolsó másfél év egyre tudatosabb a Réthy Fashion életében, kialakult a kapcsolatrendszer, tulajdonképpen a sok gyakorlati tapasztalat mostanra kezd összeérni. Szembesültek olyan működési kérdésekkel, amelyekre csak maguk adhattak választ: nem volt követhető minta ezen a területen; nem tudtak kitől kérdezni; a forprofit- nonprofit elvek keveredése megint csak kihívás (minél többet adnak el, annál többet tudnak újrahasznosítani).

Jelenleg tőkehiányosak, miközben minden bevételt visszaforgatnak. Ugyanakkor rohanni nem szeretnének, az első másfél évben mindkét alapító tagnak volt főállása, és most is dolgoznak mind a Réthy működtetése mellett.

 

Gyűjtőpontok és személyes találkozás a vevővel

Négy lábuk van: farmerbegyűjtés, dizájnvonal, rendezvények, formaruha. Ezek között persze vannak átfedések.

A gyűjtőpontokon folyamatosan szedik össze az elhasznált farmerokat: jelenleg 10 pont van Budapesten. Itt ládák vannak kitéve, a pontot biztosító intézmény vezetője pedig szól, amikor összejön egy nagyobb mennyiség, és ők elmennek érte. Ez adja az alapanyag nagy részét.

A dizájnvonalon elsősorban alkalmi ruhák elkészítését értik, ahol a megrendelések száma szerencsére nő (pl. esküvőkre is készítenek). Ez alapvetően úgy működik, hogy ahány farmert behoz egy személy a gyűjtőpontra, annyi százalék engedményt kap a készülő ruhájából. Csütörtök délután van fix találkozási pont a XIII. kerületben Évával, aki szinte mindent meg tud oldani a vevők kérésére, sőt akár együtt is ötletel (amiből saját bevallása szerint is nagyon sokat tanul).

A 34-es (fiatal) mérettől 48-as méretig, 3-73 éves korig mindenki megtalálja. Találkozási nap után kb. 1 hétre készen is van a ruha, akár többször is hozzányúl, csak elégedett legyen a vásárló. Mára már van 10 top (ütős) ruhamodelljük, amiről kiderült, hogy nagyon szeretik a vásárlók, és persze fejlesztenek is.

Egyáltalán nem tömegtermelést akarnak, se feleslegbe gyártani: egy ajánlott palettából lehet választani, és azt igazítják. A közvetlen találkozásokat azért is szeretik nagyon, mert élesben érezhető a munkájuk gyümölcse amellett, hogy számtalan visszajelzést is kapnak.

Új lábat jelent a farmerből készített formaruha. Ezek lehetnek akár kiskötények némi specifikus dizájnnal (hotelekbe vagy iskolákba stb. is készülnek).

 

Az újrahasznosított farmer útja

Miért farmer? Imádják az anyagot. Máshol nem kapható, egyszerű, hordható ruhákat alakítanak ki belőlük. Nincsenek elszállt ötletei, nem a kifutónak, de a gardróbnak sem tervez – mondja Éva.

Amit ők begyűjtenek az nem hulladék, csak használt ruha. Egy-két kivételtől eltekintve jellemzően magánszemélyektől kapnak ruhát a gyűjtőpontokon, s ez is a cél: a second hand, mint forrás nem alternatíva. Általában tisztán adják le az emberek, de akkor is átmossák őket.

A jó minőség fontos – ezért sok alapanyagot kell beszerezniük. A nőket az érdekli, hogyan áll egy ruha (sajnos, az öko elvek kevésbé számítanak) – és a jó ruhának magasabb az alapanyag szükséglete is. Amúgy mindent fel lehet használni, de nem biztos, hogy ugyanabba a ruhába. A minőség elsődleges szempont az anyagok beválasztásánál. Több anyaguk van raktáron, mint amennyit aktuálisan használnak – de kell a „sok”, hogy a jó munkát meg lehessen csinálni.

Minden bekerülő farmert a varrások mentén szétbontanak, majd mosódióval kimossák őket. Kispesten a Forrás-házban  pozitív munkaterápiás csoport ellendíjazás fejében végzi ezt számukra.

Ezután Éva válogatja össze a ruhákhoz a színeket, darabokat. Ezért is kell majd a céget fejleszteni, mert az otthoni körülmények nem a legideálisabbak erre a munkára. Színpróba is szükséges még a szabás előtt (fekete, fehér, piros színek különösen érzékenyek pl. mosásnál). Sőt, minden egyes begyűjtött darab egyedi, nincsen két egyforma köztük (még ugyanabból a márkából sem) – máshogy mosták, hordták őket.

Éva készíti a szabásmintát, és ő is szab – otthon a családi házban dolgozik. A varrásban van már ugyan külső segítségük, de középtávon szeretnének egy központi telephelyet, bemutatótermet, ahol választhat-rendelhet a vevő.

A Réthy kollekció mellé is ajánlanak mástól ékszereket (van egy hölgy, akik pl. használt farmerek zipzárjaiból dolgozik), ugyanakkor táskásokkal még szívesen vennék fel a kapcsolatot. Természetesen itt fontos az összeillés kérdése.

 

Ökonevelés iskolában

A napi munka mellett rendezvényeken, vagy akár óvodákban/iskolákban is dolgoznak. Ez utóbbi ötlet onnan jött, hogy azon gondolkoztak, ha már van papírgyűjtés a sulikban, miért ne lehetne farmergyűjtés is. Iskoláknál érdeklődtek – így alakult ki egy mostanra bevált rendszer: farmergyűjtést hirdetnek 1-2 hétig (az osztályok között versennyel). Eközben az iskola számára ökonapot/zöld napot is szerveznek (előadásokra külsőseket ajánlanak be, téma alapján).

A közös projekt vége pedig egy iskolai divatbemutató újrahasznosított farmerekből. Gyerekek (tanárok) öltöznek be, vagyis mindenki részt vesz benne. A programsorozat alatt helyben megtekinthető a folyamatosan változó Farmermánia vándorkiállításuk, ami három téma köré csoportosul: 1. a farmer előállítás környezetszennyező hatásának bemutatása, 2. farmertörténet bemutatása (farmermese), 3. farmer újrahasznosítás lehetőségei – kiállított tárgyakkal. Kis érdekesség, hogy az ilyen gyűjtésből készült ruhák vásárlói címkéire ráírják, hogy melyik iskolából gyűjtötték az adott farmert.

 

 Ne növeljük az alapanyag-előállítást

Itthon vannak ugyan újrahasznosított tárgyakat tervezők (jobbára egy-egy ruhadarabbal), de kevés a teljes kollekciós szakember. Viszonylag új kezdeményezés, hogy szeretnének tömörülni a Magyar Divatligán belül, hiszen közösen jobban ki tudnának állni magukért, akár külföldön is könnyebb megjelenni.

De mégis mi az ökodivat? Ami újrahasznosított? Vagy ami biotextilből készül? Vagy ahogyan az anyaggal bánnak? És mi van azokkal a tervezőkkel, akik öko-nak vallják magukat, de hordhatatlan ruhákat terveznek? Iszonyatos anyagmennyiség van már legyártva ruhából, ezt lenne jó használni? Az ökodivat mellé biosmink jár? Esetleg ahogy a cég működik?

Ami biztos, hogy jó lenne, ha az ún. ökodivat teljesen máshogy működne, mint a hagyományos ipar: más marketing, más anyagbeszerzés, más feldolgozási metódus, más ruhahasználatot eredményezhetne. Talán nem túlzott álom, hogy alapanyag-előállítást ne növeljük, és a hulladékot pedig csökkentsük.

 

 

 

 

 

Kép: fashionmike.com

A cikk a Földművelésügyi Minisztérium PTKF/467/2014-es számú Zöld Forrás pályázat keretében készült. 

 

Tetszett a cikk? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

 

 

   

 

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 2500 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

 

 

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás