• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Nyersanyagforrás és időzített vegyibomba – az e-hulladékaink sorsa

2015.08.04. /

New York Tokió távolságot kétszer is ki lehetne rakni a világon 2014-ben keletkezett mintegy 41 millió tonna e-hulladékból. A „dobogós” norvégok, izlandiak és a svájciak évente fejenként közel 30 kg e-kütyüt dobnak a kukába. 

A United Nations University által készített Globális E-hulladék Monitor 2014 kiadványban a mennyiségek, tendenciák és a források  megdöbbentő részlettel szolgálnak a világ e-hulladékkal kapcsolatos kihívásairól.

2014-ben összesen 41,8 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett globális szinten. Az összes e-hulladék mintegy 1,15 millió 40 tonnás kamionnak felel meg, amelyekből ki lehetne rakni a New York Tokió távolságot oda-vissza.  

Az összes e-hulladék közel 60%-a a kiselejtezett konyhai, mosodai és fürdőszobai felszerelésekből került ki. Az információs és kommunikációs technológiai készülékek (IT) – mint mobil telefonok, személyi számítógépek és nyomtatók - az elektronikus hulladék 7 %-át tették ki az elmúlt évben.

Részletesebben tekintve az e-hulladék 2014-ben a következők szerint alakult:

·         12,8 millió tonna kisméretű háztartási berendezés (pl. porszívók, mikrohullámú sütők, kenyérpirítók, villanyborotvák és video kamerák);

·         11,8 millió tonna nagyméretű háztartási berendezés (pl. mosógépek, szárítógépek, mosogatógépek, villanytűzhelyek és napelem panelek);

·         7 millió tonna a hűtő és fagyasztó berendezés;

·         6,3 millió tonna képernyő;

·         3 millió tonna kisméretű IT berendezés, és

·         1 millió tonna lámpa.

Az összes e-hulladék mennyiségének kevesebb, mint 1/6-át tervezik megfelelő módon újrahasznosítani, vagy újrahasznosításra alkalmassá tenni.

 

Nyersanyagforrás és időzített vegyibomba

Az e-hulladék részben értékes „kincsesbánya”, azaz potenciális forrása az újrahasznosítható anyagoknak. Ugyanakkor veszélyes anyagokból álló „méreg bánya” is egyben, melyet nagyon elővigyázatosan kellene kezelni, ami sajnos ritkán valósul meg.

A riport becslése szerint az e-hulladék 2014-ben mintegy

·         16,500 kilo-tonna vasat,

·         1,900 kilo-tonna rezet,

·         300 tonna aranyat és

·         jelentős mennyiségű ezüstöt, alumíniumot, palládiumot és egyéb nyersanyagot  tartalmazott,

összesen mintegy 52 milliárd USD értékben.

Az e-hulladék viszont jelentős mennyiségű egészségre káros toxikus anyagot, így higanyt, kadmiumot, krómot és az ózonrétegre káros CFC (freonok) gázokat is tartalmazott.

 

Az észak európai államok vezetnek

A riport szerint 2014-ben mindössze 2 ország, az USA és Kína adták a világ összes elektronikus hulladékának közel egyharmadát, megelőzve ezzel Japánt, Németországot és Indiát.

A lakosok számához viszonyítva azonban a norvégok a legnagyobb e-szemét előállítók (28,4 kg/fő), majd következnek a svájciak (26,3 kg/fő) és az izlandiak (26,1 kg/fő), majd őket követi Dánia és az Egyesült Királyság.

Néhány további érdekes adat a jelentésből:

  • 2014-ben a világ e-hulladékának legnagyobb hányada Ázsiában keletkezett, összesen 16 millió tonna, ez egy fő lakosra vetítve 3,7 kg;
  • A legnagyobb egy főre jutó mennyiség (15,6 kg) Európában volt, a régió Oroszországgal együtt 11,6 millió tonna e-hulladékot termelt;
  • A régiók között a legkevesebb e-szemét a Csendes-óceáni térségben keletkezett (0,6 millió tonna), jóllehet az egy főre jutó mennyiség majdnem akkora volt, mint Európában (15,2 kg /fő);
  • A legalacsonyabb 1 főre jutó mennyiség Afrikában keletkezett (1,7 kg/lakos), a kontinens összességében 1, 9 millió tonna e-hulladékot termelt;
  • Az amerikai kontinens összesen 11,7 millió tonna e-hulladékot állított elő (ebből 7,9 millió tonna Észak-Amerikában, 1,1 millió tonna Közép-Amerikában, 2,7 millió tonna pedig Dél-Amerikában keletkezett), átlagosan pedig 12, 2 kg e-hulladék jutott egy lakosra;
  • Az Európai Unióban 0,7 millió tonna e-hulladék került a szeméttárolókba, ez az összes mennyiség 8%-a.
  • Magyarországon 2014-ben 12, 6 kg e-szemét jutott egy főre, összességében pedig 125 kilo-tonna keletkezett.

A jelentés szerint globális szinten évente átlag 2 milliárd tonnával nő majd az e-hulladék mennyisége, és 2018-ra eléri majd a közel 50 millió tonnát.

A legtöbb fejlődő országban nagyon sok embert foglalkoztatnak az e-hulladék gyűjtésében és újrahasznosításában. Az e területen dolgozók általában háztól-házig működnek, megvásárolják az otthonok hulladékát és továbbadják. Ez a fajta nem hivatalos gyűjtési tevékenység sok képzetlen munkaerőnek adja a mindennapi megélhetést. Az olcsó másodnyersanyagok iránti kereslet továbbá jelentősen ösztönzi a fejlett országokból történő e-hulladék importot is.

Az újrahasznosítható nyersanyag kinyerése valamint a már nem használható hulladék megsemmisítése nagyon egyszerű házi módszerekkel történik, ami súlyos egészségkárosító és környezetszennyező hatással jár: szabad ég alatti égetés a fémek kinyerése érdekében, nemes fémek savas áztatása, műanyag megolvasztása, veszélyes anyagok közvetlen szemétdombi elhelyezése stb.

A teljes jelentés megtekinthető az UNU honlapján.

 

Tetszett a cikk? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

 

 

   

 

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 2500 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

A cikk a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás PTKF/1230/2015 jelű pályázat keretében készült.

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében