• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Nyári ízek télen is

2007.07.31. /
Túl édes a lekvár? Túl sok az E a befőtt vagy savanyúság üvegén? Nem kell megalkudnunk egészségünk vagy ízlésünk rovására, készíthetünk mindent házilag, ahogy nagyanyáink is tették. Íme néhány tipp lelkes háziasszonyoknak.

Befőtt bármiből

A befőttek alapanyagául választhatunk bármilyen gyümölcsöt, amit az adott évszakban be tudunk szerezni. A legjobb, ha magunk szüretelünk, de ha nem találunk garantáltan vegyszermentes gyümölcsöskertet, keressünk a környéken biotermelőt, vagy olyan zöldségest, akiben megbízunk!

Ha megvan a megfelelő mennyiség, alaposan tisztítsuk meg a gyümölcsöt, helyezzük el a már korábban előkészített üvegekben. Ha nagyobb darabokról van szó, barackról, almáról, körtéről, vágjuk félbe vagy még kisebb darabokra, így jobban ki tudjuk használni a tárolóedényeket. Gazdaságosabb, ha több kisebb üveget szerzünk be, mert így kevésbé valószínű, hogy a bontott befőttet sokáig kell majd tárolni.

Miután megtöltöttük az üvegeket a gyümölccsel, készítsük el egy külön tálban a levet! Ehhez régen többnyire vizet és cukrot használtak, az utóbbit helyettesíthetjük barnacukorral vagy mézzel. Ízlés szerint keverjük ki a levet, majd öntsük bele az üvegekbe. Keressünk egy jókora lábast, tegyük bele az üvegeket és töltsük fel vízzel úgy, hogy félig lepje el azokat! Lassú tűzön főzzük addig, amíg a víz el nem kezd forrni. Ha ezzel elkészültünk, takarjuk le a lábast valamilyen textíliával, és hagyjuk kihűlni!

Ekkor gyakorlatilag már el is készült a befőttünk, egyedül a tartósítás kérdése maradt megválaszolatlan. Ahogy évtizedekkel ezelőtt, ma is sokan használnak erre a célra szalicilt, ám ez a kutatások szerint kikezdheti az érzékeny gyomrot. Ha nincs gyermek a családban, vagy ínyencek vagyunk, kipróbálhatjuk az alkoholos „konzerválást" is: tegyünk kevés rumot a befőtt tetejére, és ecsettel kenjünk valamennyit a fedőre is! Így biztosan nem romlik meg a gyümölcs, és desszertjeinket is feldobhatjuk a különleges ízzel.

 

Házi savanyúság

A savanyúságok készítésénél is a legjobb, ha azt vesszük figyelembe, milyen zöldségeket kedvel a család, de a variációknak csak fantáziánk szabhat határt. A megszokott savanyú uborka és paprika helyett ugyanis kipróbálhatjuk a karfiolt, a zöld paradicsomot vagy a dinnyét is. Semmi mást nem kell tenni, csak jól megmosni a zöldségeket. Ha nagyobbakról van szó, akkor feldarabolni, és belepakolni az üvegekbe. A karfiolt rövid ideig előfőzhetjük sós vízben, de ügyeljünk rá, hogy ne legyen nagyon puha, mert akkor összetörik az üvegekben. Savanyításhoz válasszunk 3-5 litereseket, attól függően, hogy melyiket tudjuk könnyebben tárolni.

Miután elhelyeztük az üvegekben a zöldséget, jöhet a fűszerezés. Ehhez szemes borsot, babérlevelet, kaprot, mustármagot szoktak használni, de újításként kísérletezhetünk rozmaringgal vagy más illatos fűszerrel is. Ha elkészültünk az ízesítéssel, itt is, ahogy a befőtteknél, külön edényben készítsük el a levet, vízből és ecetből, sóval, igény szerint kevés cukorral. Az ecet egy részét helyettesíthetjük almaecettel vagy citromlével, így pikánsabb végeredményt nyerünk.

A savanyúságot az üveg lezárása után, a befőttekhez hasonlóan, fél órán át gőzölni kell. Ezt ismételjük meg másnap is, így meg tudjuk előzni az esetleges penészedést, ráadásul az ízek is jobban összeérnek.

 

Saját készítésű paradicsomlé

Talán ez a legritkább eltevési módja a paradicsomnak, hiszen borzasztó időigényes, és nagy mennyiséget kell feldolgoznunk ahhoz, hogy a kívánt adagot megkapjuk. Egy liter elkészítéséhez hozzávetőleg három kiló paradicsomra van szükség.

Az elkészítésnek két módja lehetséges. Az egyik, hogy feldaraboljuk a paradicsomot, megfőzzük és átpasszírozzuk, majd újra felforraljuk. A másik, hogy a még egészben lévő zöldséget leforrázzuk, így megreped a héja, amit könnyen le tudunk húzni, ezután főzzük, és botmixerrel összeturmixoljuk. Az újabb forralást azonban így sem hagyhatjuk el.

Mielőtt üvegekbe töltenénk a levet, ízlés szerint adhatunk hozzá kevés sót, esetleg borsot. A lezárt üvegeket meleg dunsztba tegyük, vagyis jó alaposan csavarjuk be őket először újságpapírba, majd helyezzük őket egy már pléddel előre kibélelt kosárba vagy faládába, és szintén pléddel takarjuk be. A lassú hűlés segít megelőzni az erjedést, ezért a paradicsomlé hosszabb ideig eltartható lesz.

A házi készítésű levet megannyi módon felhasználhatjuk. Levesekhez, szószokhoz kiváló a sűrű paradicsomlé.

  

Képek [cc] Adrian Wallett, progoddess

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében