fbpx

| Szvetelszky Zsuzsanna

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Nyaralás zöldben, zölden

A szafarit és a bikaviadalt ugyanúgy fogyasztja az ember – már aki
megengedheti magának – mint bármely más terméket. Ha már nyaral, miért
ne próbálna ki mindent?

1990-ben közel százezer (!) amerikai
volt feliratkozva egy speciális várólistára: a jelentkezők a Holdra készültek. „Nyaralás
határok nélkül” – napjainkban a tömegturizmus sokkal több embert szállít sokkal
messzebbre, mint ahogy ezt akár csak néhány évtizede is képzelni mertük volna.
Ez a társadalmi változás – bár egyelőre csak globális léptékről beszélhetünk, a
kozmikustól szerencsére még odébb vagyunk – nem csupán az utazással járó környezetszennyezés
közvetlen mutatóival jellemezhető.

Sokak számára a közeli tájakon
eltöltött vakáció már nem is nyaralás. A tömegturizmus az egzotikus élményekre
vágyók igényeit ugyanakkor ma még rendre az egzotikus tájak őslakosainak – emberek,
állatok és növények – kihasználásával elégíti ki. A „bennszülöttek” (persze
csak az emberek) a kirakatosított létért – beduin estért stb. – cserébe
általában csak a szemetet meg a zsúfoltságot kapják, esetleg kevéske pénzt is,
de közülük ebből legfeljebb kevesen gazdagodnak meg. A média által gerjesztett
turisztikai divat másik káros hatása az, hogy elvonja figyelmünket a hazai tájak
szépségeiről. A „mezei” madárles annyiban is jobb – és olcsóbb – program a
dinamikus bikaviadalnál, hogy lassít. Visszafog kicsit az évközben túlhajtott
tempóból és korrigálja a média által felgyorsított percepciót.

A globális
turizmus másik veszélye a bioinvázió. A „határtalan világ” (borderless world) nemcsak
arról szól, hogy nem érzékelünk határokat, hanem hogy bolygónk felszínét sem
tagolják már áthághatatlan határok. Eltűnőben vannak a természetes korlátok,
keretek, amelyek az egyes fajokat évmilliókon keresztül elzárták egymástól. Ezeket
a határokat a turisták egyetlen evolúciós szempillantás alatt számolják fel egyrészt
gyűjtögető szenvedélyük, másrészt a transzkontinentális vándorlás passzívabb
mikrobiológiai vonatkozásai (vírusok, baktériumok) révén. „Játék határok nélkül”:
ez lehet az érzése a lelkes turistáknak, akik bőröndjükben vagy hátizsákjukban ritkaságszámba
menő hüllőket, kétéltűeket, palántákat hoznak civilizált otthonukba, jóllehet
az élő „szuvenírek” sem bírják sokkal tovább, mint a szezonális jelentőségű
húsvéti nyulak, csibék, hogy a sanyarú sorsú karácsonyfákról ne is beszéljünk.

Mind több
biológus állítja, hogy a bioinvázió, vagyis az egzotikus élőlények mesterséges,
tömeges személy- és áruforgalommal történő vándoroltatása, áttelepítése a
biodiverzitást fenyegeti. Chris Bright,
a washingtoni Worldwatch Institute kutatója
bioinvázióról szóló, széles körű ismeretterjesztésre szánt művében (
Life
Out of Bounds: Bioinvasion in a Borderless World
, W.W. Norton, 1998.) mesterséges Pangeáról és biológiai szennyezésről beszél.
Az okokat a globális gazdaságban, a migrációban és a turizmusban látja. Nehéz
kiszámítani, mennyiben befolyásolhatjuk a biológiai sokféleség csökkenését és a
globális homogenizációt egzotikus zsákmányaink hurcolásával, de legalább ilyen
nehéz felmérni azt is, hogy mit lehet tenni a biológiai szennyezés megállításáért.
Valószínűleg hamarosan a közgazdászok is felfigyelnek a veszélyre, amely a
jövőben várhatóan már kárösszegekben is számszerűsödni fog. Bright részletesen
elemzi a bioinvázió gazdasági, társadalmi következményeit, és nemcsak a helyi
ökoszisztémákat látja fenyegetve, de a hagyományos erdei és halásznépek
kultúráját és az egészségügy egyes szegmenseit is.

A
szervezett utak – busszal, repülőgéppel – szervezett szennyezést jelentenek.
Ezzel szemben baráti társaságok, kisebb-nagyobb klubok olyan vízi túrákat,
biciklis kirándulásokat kezdeményezhetnek (sőt, gyalogolni is lehet), amelyek sokkal
többet mutatnak meg a természetből, mint azt a bármely utazási iroda szervezte
társasutazásoktól várhatnánk. Próbáljuk meg, s amíg lehet, autó nélkül! Az
utazási irodák mellett a biokertészetek és organikus farmok is kínálnak nyári
programokat, táborokat (ld. a Magyar Biokultúra Szövetség látogatható
és vendéglátó
gazdaságait). Ezeknek azonban utána kell járni, az ilyen kicsiny intézményeknek
általában nincs pénzük kellően látványos marketingre.

A nyaralásnak megvan a maga
sajátos felszerelése is: napozókrémet,
naptejet
, rovarirtót szinte mindenki visz magával. Ha lehet, törekedjünk rá,
hogy a környezetre legkevésbé ártalmas termékek közül válasszunk, így például:
útipatikánkat homeopátiás készítményekből is összeállíthatjuk. A nyaralószettnek
legtöbbünknél szintén része az eldobható fényképezőgép is, amire a bazárok
szoktatták rá a feledékeny turistákat. Szokjunk le róla! Napjaink eszköztára
környezetbarátabb fotózást is kínál, hagyományos vagy digitális géppel,
mobiltelefonnal. Végül pedig az sem utolsó, ha a táj csodálata közben/helyett
nem a beállítás vagy a rokonság emlékműhöz terelgetése köti le az ember
figyelmét, idejét és energiáját, hanem csak átél és megél, anélkül, hogy
dokumentálni akarná.

Végül a nyaralásnak is megvan a
maga kis rejtett „karácsonya”. Ócska szuvenírekkel hozzuk zavarba
szeretteinket, akik nem tudják majd, mit kezdjenek velük. Ne vegyünk se
cseréptevét, se kecskeköröm-bokaláncot, hacsak valaki nem bízott meg azzal,
hogy vigyünk, ha már ez leghőbb vágya. Szintén fontos, hogy ne csak arra
figyeljünk, mit veszünk, hanem arra is, hogy mit eszünk. Fogyasszunk helyi
ételeket, fogyasztásunk szemetét pedig vendéghez illő tisztelettel helyezzük el
a helyben megoldható leginkább környezetbarát módon. A hulladékot,
csomagolóanyagot ne dobáljuk szét, mert azzal veszélyeztetjük az élővilágot (tengeri
állatok milliói halnak meg évente például a vízbe hajigált szemét miatt) és a
meglátogatott helyek szépségét.

Nyaraljunk és lazítsunk, csak épp
ne feledjük: egyedül az ember nyaral.

 

Képek [cc] zadoc, Biepmiep

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás