• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Női dolgok

2004.02.10. /
Ami az emancipált hölgyeket illeti, tutti, hogy ezzel a szelektív gyűjtéssel is ők fogják majd megszívni. Rajtuk ragad, mint lúdtalpas lábán a tapéta.

Mivel a háztartásban keletkező hulladékok nagy része – úgymond – a „női munkákhoz” (bevásárláshoz, főzéshez, takarításhoz, mosáshoz, pelenkázásához) kapcsolódik, így tulajdonképpen logikusan lett a háziasszony a család „kukafelelőse”. Hogy jobban megértse: ott dekkol a szemetes a konyha sarkában.

Köztudott az is, hogy a nők – főleg családalapítástól kezdve – hagyományosan érzékenyebbek a környezeti problémákra, mint a férfiak, ráadásul az állam is egyre inkább a gyengébb nemre tukmálná a család környezettudatos magatartásáért való felelősséget. Minálunk most éppen a szelektív hulladékgyűjtéssel.

Aztán nyomulnak a környezetvédők is. Ők a nőket inkább a megelőzés, a környezettudatos vásárlás fontosságáról győzködik. Arról, hogy ha lehet, inkább mindig a betétes csomagolásban vásároljon. Annál ugyanis később visszakapja a csomagolóanyag árát, nem marad a nyakán a drágán vett hulladék, nem kell vacakolnia a különválogatással és csökken a szemétdíj is. Ráadásul a visszavitt üveget újratöltik, nem kell újat gyártani, a környezetet szennyezni. Igen ám, de a csomagolóiparnak a környezet védeleménél fontosabb a saját haszna, ő tehát pont az ellenkezőjére biztatja a bevásárló hölgyeket. „Fogd és vidd, vedd és dobd” – hirdeti, miközben sorra eltünteti a többutas csomagolásokat (a betétes ivóleves, konzerves üvegeket).

A mai nő tehát – ha környezettudatos fogyasztó is akar lenni – állandó konfliktushelyzetben él.
Elvben egyetért azzal, hogy a jó környezet helyes fogyasztói döntéseket feltételez, de a gyakorlatban kénytelen megalkudni elveivel. Mert nincs ideje naponta piacra járni, a boltokban környezetkímélő termékeket hajkurászni, a háztartási vegyszereket munkájával kiváltani. Tapasztalja, hogy a szupermarketek bő áruválasztéka megkönnyíti a dolgát, de azt is, hogy a rengeteg mélyhűtött, előrecsomagolt vagy eldobó csomagolású termék megnehezíti a környezettudatos beszerzést, drágítja a bevásárlást és növeli az otthoni szeméttermelést.

A helyzetet bonyolítja, hogy vásárlását ugyan ésszerű indítékok motiválják, de választását az agresszív reklámok állandóan manipulálják (mert nincs boldogabb baba…). Neki kell veszekedni a férjével (aki dobozos sört akar), vitatkozni a boltossal (hogy az üvegét miért nem veszik vissza), magyarázkodni a gyereknek (hogy a szeretet ízét ne a csokiban keresse).

Na, és ráadásul most őt cseszegeti a szelektív gyűjtéssel az önkormányzat is és neki küldözgeti idétlen prospektusait az ÖkoPannon (Nemzetközi cégek által alapított, a saját maguk által termelt szemét feldolgozását menedzselő szervezet. A szerk.) is. Visszaüzenne nekik, hogy előbb tán gyűjtsék ők maguk külön az irodai papírhulladékot, tüntessék el a büféjükből a pillepalackokat és ne tömjék tele a ládáját szemétpostával. De inkább csak legyint. Mert minek?

Marad a tény: az osztrák felmérés szerint a szelektívgyűjtés éves szinten újabb plusz 42 munkaórát jelent majd. A nőknek.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében