• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Nem árt néha egy kis illatszünet

2015.03.18. /

Az illatozó háztartási és kozmetikai szerek a leggyakoribb szereplői a reklámoknak, és sokat költünk rájuk. Néha azonban érdemes elkerülni, csökkenteni vagy szüneteltetni a használatukat.

Számos forrásból kerülhetnek illatanyagok a fogyasztók szervezetébe. Nem csak a parfümökhöz, dezodorokhoz, légfrissítőkhöz, arcszeszekhez hasonló, kifejezetten illatosításra használt termékek illatanyagai, hanem a háztartási termékekben használt vegyületek is bejutnak a szervezetbe.

Egy átlagos fogyasztó rengeteg háztartási vegyszert és kozmetikumot használ, ami nem csoda, hiszen ezek reklámozására évi 120 milliárd forint megy el Magyarországon − csak a televízióban. A legtöbben az arckrémek, fogkrémek, mosogatószerek, parfümök és kölnik, valamint mosóporok és mosószerek reklámjait nézik. Ezek a szerek a háztartási beszerzésekben és a használatban is előkelő helyen állnak, és a szervezetünkbe kerülő illatanyagok gyakori forrásai.

A jó illatért vagy rossz illat ellen

Bár a fogyasztók elsősorban a dezodorok és más illatosított kozmetikai cikkek hatásának vannak kitéve, a tisztítószerek, öblítők és egyéb háztartási termékek illatanyagai is a szervezetbe jutnak.

A vegyi áruknál az illatanyagok a termék frissességének érzetét keltik, esetleg az összetevők kellemetlen szagának elfedésére használják őket.

Az aromaterápiás kezelések és növényi eredetű gyógyhatású termékek esetén is használnak illatanyagokat.

Az összetevők felsorolásánál lévő „parfume” jelölés több száz különféle vegyületet is takarhat. A speciális, illatanyagokat tartalmazó adatbázisok több mint 20 000 illatosításra használt vegyületről tudnak.

Koncentrált használat = koncentrált tünetek

A használat módja hatással van az esetleges egészségi hatásra is. A dezodorok használata például a hónalji bőrgyulladás kialakulásával hozható összefüggésbe. Az általánosabb jellegű felhasználás, például az öblítők illatanyagai, a kontakt allergiás bőrgyulladás későbbi kialakulását okozhatják.

Az allergén hatás megelőzéséhez érdemes csökkenteni a szerek használatát vagy néha legalább szünetet tartani. Ha már használunk, érdemes váltogatni a termékeket, és törekedni arra, hogy összetevőik minél különbözőbbek legyenek.

Mitől függ, hogy egy anyag allergiás reakciót vált-e ki?

Az allergiát kiváltó illatanyagok jellemzően olyan pici vegyületek, amelyek csak egy átalakulási vagy sejtekhez kapcsolódási folyamat után képesek allergiás reakciót kiváltani.

Az allergének egy csoportja eredetileg nem, vagy csak kismértékben szenzibilizáló hatású, a bőrön átalakulva azonban problémássá válhatnak. Az átalakulás leggyakoribb oka a levegőn történő oxidáció, vagy az UV-sugarak hatása lehet. Az anyagok egy másik csoportja a bőrben alakul át kellemetlen hatású anyaggá. Vannak olyan esetek, amikor a bőrön és a bőrben zajló folyamatoknak ugyanaz az eredménye, ezért nehéz a megelőzés.

Ha az anyag a bőrfelületen alakul át, az allergén hatás kialakulásának kockázata csökkenthető a levegővel való érintkezés megakadályozásával a kezelés és tárolás során, vagy antioxidánsok adagolásával a vegyületekhez. A bőrben történő átalakulást szinte nem lehet megelőzni.

Források: Green Facts

Kép: Marcos C., Flickr 

 

A cikk a Földművelésügyi Minisztérium PTKF/467/2014-es számú Zöld Forrás pályázat keretében készült. 

 

Tetszett a cikk? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

 

   

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 2500 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében