• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Nano: modern azbeszt?

2008.06.19. /
Sokszor hallani, hogy a nanorészecskék alkalmazása a nanocső-technológia fejlődésével nagymértékben megváltoztatja majd életünket. Lehet, hogy túlságosan is?

A mikroszkopikus méretű nanocsövek számos területen eredményesen alkalmazhatóak. Azonban egyes állatkísérletek rávilágítottak arra, hogy a nanocsövek felhasználása jelentős egészségügyi kockázatot jelent, hiszen azok egerek esetén a bizonyítottan rákkeltő azbeszthez hasonló egészségügyi hatásokkal jártak.

Az elektronikai cikkekben és sportfelszerelésekben is egyre gyakrabban használt nanocsöveket egerekbe fecskendezték be. Néhány napon belül a kísérleti állatokban egy olyan sejtreakciót figyeltek meg, ami néhány év elteltével jellemzően a gyakran végzetes mellhártyadaganat (mesotelioma) kialakulásához vezet.

A vizsgálati eredmények alapján mérgező hatás csak a szálak egyes típusaira jellemző. További vizsgálatok elvégzésére van szükség, hogy a feltételezhetően leggyakoribb szervezetbe kerülési forma, a belégzés egészségügyi hatásait is értékelni tudják.

A rákkeltő hatással kapcsolatos előzetes adatok alapján sürgető lenne a további vizsgálatok elvégzése és egy hatósági útmutató elkészítése a legnagyobb kockázatnak kitett, nanotechnológiában dolgozók egészségének védelme érdekében. Szükséges lehet a nanotechnológia alkalmazásával készült termékek címkézése is a fogyasztók és az újrahasznosításban dolgozók tájékoztatása érdekében.

A nanotechnológiával készített termékek az eltérő szerkezet miatt teljesen eltérő fizikai-kémiai tulajdonságokkal és biológiai hatásokkal bírnak, mint az azonos atomokból felépülő tárgyak. Emiatt igen fontos a biztonságosnak hitt anyagok nanováltozatainak körültekintő vizsgálata.

A társadalmi és környezeti kockázatokat az állami kutatási és fejlesztési támogatások sem csökkentik. Hiszen a kutatók szerint nincs elegendő forrás arra, hogy kielégítően meg vizsgálhassák a nanocsöveknek az egészségre gyakorolt hatásait. Az USÁ-ban évi másfél milliárd dollárt költenek a nanotechnológiával kapcsolatos kutatások támogatására, de ennek az összegnek csak 5 százalékát fordítják az egészségi és környezeti hatások vizsgálatára.

Az elvégzett állatkísérletek felhasználhatóságával kapcsolatban azonban több kétség is felmerült. Nem ismert, hogy az alkalmazott dózisok reálisak-e, illetve a hatások eltérőek lehetnek a valós kockázatot jelentő belégzés és a kísérletben alkalmazott testbe történő befecskendezés között.

 

A Washington Post cikke nyomán megjelent a Levegő Munkacsoport Vegyi anyag hírlevelének 2008. júniusi számában. Feliratkozás: reach [kukac] levego.hu

Kép [cc] St Stev



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében