• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A nagy vízteszt

2010.05.02. /

A csapvízben nincsenek egészségre ártalmas mértékben baktériumok, vegyianyag- és gyógyszermaradvány – derült ki a Tudatos Vásárló által megrendelt laboratóriumi vizsgálatból. A vezetékes ivóvíz még mikrobiológiai szempontból is makulátlanabb, mint a palackozott. 

Évente több mint száz liter ásványvizet iszunk, legalább ötször annyit, mint másfél évtizeddel ezelőtt. Ennek egyik oka, hogy a fogyasztók nem tartják elég tisztának és biztonságosnak a vezetékes ivóvizet, és egyre többet hallhatnak a vizekbe kerülő gyógyszermaradványok egészségre gyakorolt hatásairól. Utánajártunk, van-e alapja a csapvízzel kapcsolatos bizalmatlanságnak.

 

Nagyító alatt a csapvizek

Megbízásunkból 2009 novemberében egy akkreditált laboratórium Budapest, Dunaújváros, Makó, Szolnok és Tatabánya forgalmas közintézményeinek csapjaiból vett ivóvízmintáiban vizsgálta a baktériumok, vegyianyag-szennyezés és gyógyszermaradványok jelenlétét. Az öt helyszínen különböző típusú vízbázisokból származó vizeket használnak. A fővárosban és Dunaújvárosban parti szűrésű, Makón réteg-, Szolnokon felszíni, Tatabányán karsztvizet isznak.

parti szűrésnél a folyó mentén található kutakba a víz legnagyobb része a vízfolyás felől, a homokos-kavicsos üledékrétegeken keresztül érkezik, ami elvégzi a fizikai-biológiai szűrést is. (Némi fertőtlenítőt azért itt is adagolnak a vízhez az esetlegesen a csőrendszerben tanyázó élőlények miatt, mert a felhasználó akár 30-40 kilométerre is lehet a víznyerés helyétől.) A vízbázis akkor kerülhet veszélybe, ha a folyó erősen elszennyeződik, és a szűrőréteg nem tud megbirkózni a feladattal, vagy ha a mederben sérül a kavicsréteg, például túlzott kotrás miatt. A parton, a kutak közelében a talajszennyezés adhat okot aggodalomra.

A két vízzáró réteg között található rétegvíz sokkal védettebb, viszont ha mégis bekövetkezik a legrosszabb, a tisztulási folyamat nagyon hosszú. Karsztvizeknél főleg a fedetlen karsztterületek veszélyeztetettek, ahol nincs fölül olyan (vízzáró) réteg, amely megóvna a mezőgazdasági, ipari vagy lakossági szennyezéstől. A mészkő hosszú járatrendszerein a szennyezés távolabbi területekre is elvándorolhat. Vannak olyan települések, ahol az ivóvízellátás közvetlenül a felszíni vizekből történik. Itt a rizikót az jelenti, hogy a tavak, folyók sok esetben szennyvízbefogadók is, így hasznosításuk alaposabb beavatkozást igényel.

 

Baktériumok

A mikrobiológiai vizsgálat keretében az E. coli, az Enterococcus, a Clostridium perfringens és a Coliform jelenlétét vizsgáltuk. Ezek a szennyezőanyagok hasmenésest, hányásos tüneteket, alkalmanként lázat, torok- és fülgyulladást okoznak. A bélsárból, szennyvizekből vagy rothadó növényi maradványok révén juthatnak a talajból a vízbázisba. Az Enterococcust leszámítva az esetlegesen előforduló nitrátot veszélyesebb nitritté alakítják. Ezek a baktériumok azonban forralással vagy kis töménységű fertőtlenítő (1-3%-os klórlúg) hozzáadásával könnyen elpusztíthatók.

A vezetékes víz minősége mind az öt településen megfelelt a jogszabályban található mikrobiológiai és vízkémiai előírásoknak. A jogszabály szerint a vízben egyáltalán nem lehet E. coli és Enterococcus, de a laborvizsgálat egyik fenti baktérium jelenlétét sem mutatta ki. Egyéb baktériumokat csak a makói csapvízben találtak, de annak mértékét – 394 mikrobatelepszám 22 Celsius-fokon, 37 fokon már semmi – a vizsgálatot végző szakemberek nem tartják az egészségre veszélyesnek. A baktériumok telepszámára a milliliterenkénti határérték 22 fokon 100, 37 fokon 20. Ha például valahol egy hétig nem folyatják a vizet, körülbelül ennyire szaporodnak el a mikrobák.

 

Vegyi anyagok

Tesztünkben a nitrát, a nitrit, az ammónium, az arzén és a bór jelenlétét elemeztük. A bór a felszín alatti vizekbe a vízbázis kőzeteiből oldódik ki, a felszíni vizekbe pedig a szennyvíz révén kerül, elsősorban mosószerekből. A bór elváltozást okozhat a szaporítószervekben, illetve fejlődési rendellenességet idézhet elő. Magyarországon az ivóvízben található bórra vonatkozó határérték ötszöröse az európai uniós elvárásnak. Tesztünkben viszont a vizsgált csapvizek mindegyikében jóval az előírt EU-s és magyar határérték alatt maradt.

Legalább 1,3 millió, főleg dél-alföldi ember számára az arzén a legfőbb ivóvízprobléma, amely szintén földtani eredetű szennyező anyag. 2012-ig még az arzénre vonatkozó hazai határérték is ötszöröse az uniós elvárásnak. A nagyobb arzénkoncentráció növeli a bőr- és tüdőrák, valamint a vese- és hólyagrák kockázatát. Az arzén szintén határérték alatt volt, egyedül a makói vízben mértünk magasabb koncentrációt (31,1 milligramm egy literben a megengedett ötvennel szemben), amely a magyar határérték alatt van, de az európai háromszorosa.

A nitrit a vízkezelésre szolgáló berendezésekben és a vezetékhálózatban az önmagában veszélytelen, rétegeredetű ammóniumból képződik. A nitrát főleg az állattenyésztés és a műtrágyázás révén kerül a talajvízbe és a felszíni vizekbe. A bélrendszer baktériumainak hatására jóval veszélyesebb nitritté alakul, felszívódva csökkenti a vér oxigénszállító képességét, és halálos kimenetelű kékkórt (más néven cianózis vagy szederjesség) okozhat. Főleg csecsemőkre és kismamákra jelent komoly kockázatot. A tesztelt vizeknél szerencsére mindhárom anyag jelenléte jóval a határérték, sőt legtöbb esetben a kimutathatósági érték alatt volt.

 

Gyógyszermaradványok

Az állattartásból, valamint a háztartási, kórházi és gyógyszergyári szennyvizekből kijutó gyógyszermaradványok jelen lehetnek a felszíni vizekben. A leggyakoribb problémát a fájdalomcsillapító és gyulladásgátló szerek jelentik, összetevőik jelentős része ugyanis nem szívódik fel a szervezetben, hanem kiürülve a lefolyóból az élővizekbe távozik. Csapvizünkbe legnagyobb valószínűséggel úgy kerülhet gyógyszermaradvány, ha tisztított felszíni vagy parti szűrésű vizet fogyasztunk.

A gyógyszermaradványok elfogadható mértékére ugyan nincs határérték, de megvizsgáltattuk, hogy vannak-e egyáltalán ilyen anyagok a poharunkban. Tizenhatféle gyakori gyógyszerösszetevő maradványait kerestettük, és azt a megnyugtató eredményt találtuk, hogy ezek mind a kimutathatósági érték alatt voltak, vagyis gyakorlatilag nincsenek a csapvízben. A vizsgált anyagok népszerű fájdalom-, láz-, gyulladáscsökkentő anyagok (paracetamol, diklofenák, ibuprofén, naproxén, ketoprofén, karbamazepin), hormonhatású szerek és hormonok (etinil-ösztradiol, gesztodén, tesztoszteron, androszteron, dehidroepiandroszteron, klofibrin), antibiotikumok (eritromicin, szulfametoxazol) és a koffein voltak.

 

...és ásványvizek

 Végül tizenegy természetes ásványvizet és egy palackozott forrásvizet is mikrobiológiai laborvizsgálat alá vetettünk. A legveszélyesebb, csapvizeknél is ellenőrzött bakteriális szennyezők (Coliform, Escherichia coli, Enterococcus, Pseudomonas aeruginosa és szulfitredukáló anaerob spóraképzők) nem voltak jelen egyik mintában sem. Az egyéb baktériumok megengedhető telepszámát csak a palackozást követő tizenkét órára írja elő rendelet, az ezt követő időszakra nincs határérték. (Mint említettük, a baktérium-telepszámra a milliliterenkénti határérték 22 Celsius fokon 100, 37 Celsius fokon 20.)

A Tudatos Vásárló tesztje az ásványvizek kitermelése és palackozása utáni hónapokban készült (amikor a fogyasztóhoz is eljut a termék), így a rendelet értelmében nem kifogásolható és nem is veszélyes az egészségre a vizek felénél talált igen magas, milliliterenkénti több százas baktérium-telepszám. Ez a szakértők szerint technológiai hiányosságokkal, például a kötelező napi tisztítás esetenkénti elhanyagolásával is magyarázható.

 

A szénsavmentes ásványvizek milliliterenkénti baktériumszáma

Természetes ásványvíz

Típus

Feltüntetett lejárat

22 Celsius fokon

37 Celsius fokon

Veritas Gold

2 liter

2010. 11. 06.

1200

0

Pannon Gyöngye

1,5 liter

2010. 10. 06.

960

1

Nestlé Aquarel (forrásvíz)

0,5 liter

2010. 10. 26.

680

0

Balfi

1,5 liter

2010. 09. 17.

600

2

Pannon Aqua

1,5 liter

2010. 11. 05.

440

0

Óbudai Gyémánt

1,5 liter

2011. 04. 06.

160

0

Aquarius

2 liter

2010. 11. 16.

1

1

Szentkirályi

0,5 liter

2010. 11. 06.

1

2

Emese

1,5 liter

2010. 10. 27.

0

1

Margitszigeti Kristályvíz

0,5 liter

2010. 05. 24.

0

0

Natur Aqua

0,5 liter

2010. 10. 27.

0

0

Theodora Kékkúti

0,5 liter

2010. 09. 02.

0

7

A vizsgálat időpontja: 2009. november 25–30., labor: Bálint Analitika Kft.

A teszt további részletei itt olvashatók.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 18. számában

Kép [cc] erio

***

Tetszik a Tudatos Vásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!


  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében