Értékrendünk közvetett hatással van arra, hogy veszünk-e bioélelmiszert vagy környezettudatosan gondolkodunk-e a hétköznapokban – derült ki Jan Urban prágai kutató és csapata által készített felmérésből, amelyet a Fenntartható Fogyasztásról szóló budapesti konferencián mutattak be. 

A felmérést 2009 októberében végezték el a Prágától 15 kilométerre fekvő, közel 2800 lakost számláló Kolovraty városában, 396 fő megkérdezésével. A nem reprezentatív felmérés során a kérdőívet kitöltők saját életminőségüket értékelték, a teszt egyik kérdése pedig kifejezetten a bioételek fogyasztására vonatkozott.

A kapott információk alapján a kutatók a résztvevőket értékrendjük alapján különböző kategóriába sorolták. A kérdés az volt, hogy vajon elmondható-e bizonyos értékrendet valló emberekről, hogy az átlagnál nagyobb arányban fogyasztanak bioételeket, illetve nyitottabbak-e a fenntartható fogyasztással kapcsolatos tevékenységek iránt.

Az eredmények alapján, bár markáns határvonalakat nem lehet húzni a különböző csoportok között, bizonyos preferenciákat állapítottak meg a kutatók.

Az első kategóriába az „önzetlenek” tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy az átlagnál nagyobb érzékenységet mutatnak a társadalmi igazságosság, a világbéke megteremtése, a Föld értékeinek megőrzése iránt, valamint fokozott igényük van arra, hogy kötődjenek valahová. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy vásárlásaik során az adott termék környezetre és egészségre gyakorolt hatása nagyobb súllyal esik latba, mint például a minőség.

A második csoport a „bioszférikusoké”. Számukra a Föld tisztelete, a természettel való egység és a légszennyezés visszaszorítása áll az első helyen. A kutatás szerint ez a legkarakteresebb csoport abból a szempontból, hogy elképzeléseikért ők állnak ki a legerősebben, és a cselekvésre is őket lehet rávenni leginkább. Vásárlásnál a termék ízére, minőségére, környezetre és egészségre gyakorolt hatására különösen érzékenyek.

A harmadik csoportot az „egoisták” alkotják. A vagyon, a befolyás és a társadalmi erő a legfontosabb érték számukra. A kutatók szerint kevésbé van rájuk hatással az, hogy egy adott termék vagy folyamat mennyire környezet- vagy éppen egészségkárosító.

A „változásra nyitottak” csoportját a kíváncsiság hajtja. Számukra az izgalmas, változatos élet, a mindennapi örömök élvezete a lényeg. A náluk mért eredmények arra engednek következtetni, hogy az egyes termékekkel kapcsolatos ízbeli megfontolások minden más szempontnál nagyobb súllyal estek latba.

Érdekes adalék, hogy a kutatásban résztvevő személyek saját bevallásuk szerint átlagosan havi 174 eurót, azaz körülbelül 43-46.000 forintot költenek élelmiszerre, ebből az összegből ugyanakkor csak 12 eurót (3000-3200Ft-ot) áldoznak biotermékekre.

Az eredmények értékeléséhez fontos tudni, hogy a megkérdezettek többsége (67%-a) nő volt, átlagéletkoruk pedig 42 év. 77%-uk állította azt magáról, hogy családon belül ő a felelős az élelmiszerek beszerzéséért, és bevásárlásnál ő a „döntéshozó”. Ami a foglalkozásukat illeti: 41%-uk alkalmazott, 15%-uk vállalkozó, 8%-uk nyugdíjas, 15% pedig gyesen lévő kismama. A fennmaradó 21%-ot a kutatók az „egyéb” kategóriába sorolták.

A cikk az EEA and Norway Grants támogatásával, a HU0056 kódszámú, Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció projekt keretében jelent meg.

Kép [cc] robertcousse