A kutatás során hét országban (Spanyolország, Belgium, Hollandia, Norvégia, Görögország, Szlovénia, Magyarország) mintegy nyolcezer fiatal étkezési szokásait és fizikai aktivitását vizsgálták a 10-12 éves korosztályon belül. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a gyerekek mennyire étkeznek rendszeresen (hajlamosak-e kihagyni például a reggelit), mennyi cukros üdítőt fogyasztanak, mennyi testmozgást végeznek, vagy épp mennyit ülnek a tévé és a számítógép előtt.

A kérdés vizsgálata azért is fontos, mert a felmérés szerint a kutatásban részt vevő fiatalok negyede volt túlsúlyos (a fiúk 26 százaléka, a lányoknak pedig 22 százaléka), továbbá a fiúk 5 százaléka, a lányoknak pedig 4 százaléka kimondottan elhízottnak számított. Görögországban a legrosszabb a helyzet, ahol a gyerekek majdnem fele (45 százalék) túlsúlyos, 11 százalék pedig elhízott. A legjobban a belgák teljesítettek, mivel itt csak 17 és 4 százalék volt a fentiek aránya.

Egészségtelen étkezési szokások

A súlyfelesleg kialakulásának hátterében részben a helytelen étrend áll. Ezen belül is kiemelkedő problémának számít a különböző cukros üdítők növekvő mértékű fogyasztása, melyben sajnos a magyar fiatalok élen járnak. A vizsgált országok közül hazánkhoz képest egyedül Hollandiában isznak több ilyen jellegű italt a gyerekek. Nálunk egy átlagos fiú napi 6, egy lány pedig napi 5 deci üdítőt kortyolgat el. Ezzel szemben Spanyolországban vagy Görögországban ez a szám csak napi 1-1,5 deci.

Hasonlóan rosszul állunk a rendszeres reggelivel is. A hét ország közül háromban a gyerekek átlagosan csak kb. ötször reggeliznek egy héten. A sereghajtó Szlovénia volt, a második legrosszabb eredményt Görögország érte el, hátulról a harmadik pedig Magyarország lett heti átlagosan 5,6 reggelivel.

Alacsony fizikai aktivitás

Komoly problémát jelent az is, hogy a fiatalok túl keveset mozognak, viszont egyre több időt töltenek a tévé vagy a számítógép előtt ülve. Utóbbi tevékenységben a magyar gyerekek a listavezetők. Nálunk a fiúk átlagosan több mint 2 és fél órát, a lányok pedig több mint 2 órát tévéznek/számítógépeznek egy nap. Ezzel magunk mögé utasítottuk az összes többi vizsgált országot.

Nem örülhet túlzottan a legjobban teljesítő Spanyolország sem. Bár a spanyol fiatalok ülnek a legrövidebb ideig a képernyő előtt, ez csak napi fél órával jelent kevesebbet.

Az egyetlen vizsgált terület, ahol jól teljesítettünk, az a különböző sporttevékenységekben való részvétel. Norvégia és Szlovénia után a harmadik legjobb eredményt értük el ezen a téren átlagosan 4-4,5 órás heti testmozgással. Eszerint a magyar fiatalok kb. heti 1,5 órával többet mozognak, mint a lista végén kullogó görögök.

A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy olyan egyszerű és alapvető testmozgási lehetőségek kihasználásában, mint például az iskolába biciklizés, egyelőre meglehetősen szerények az eredményeink. Míg egy norvég diák heti több mint 40 percnyi testmozgást tud le azzal, hogy bekerekezik az iskolába, addig a mi fiataljaink inkább buszra vagy kocsiba szállnak, és csak heti 7 perc biciklizést tudnak felmutatni.

Tanulságok a magyar szülők számára

A kutatás legnagyobb érdeme, hogy rávilágít azokra a problémára, melyekre egy adott országon belül különösen figyelni kell. Magyarországon a fentiek alapján az alábbiakat érdemes szem előtt tartania a szülőknek.

• A cukros üdítők helyett adjunk egészségesebb italokat a gyerekeknek! A legjobb a tiszta víz, de megfelelő például a házi készítésű limonádé, a mézes gyümölcstea, vagy bármi, ami lehetőleg nélkülözi a finomított cukrokat, a tartósítószert és az adalékanyagokat.
• Fordítsunk több figyelmet a rendszeres étkezésre, különös tekintettel a reggelire!
• Próbáljunk valamilyen aktív programot szervezni a fiataloknak, amivel eltölthetik az idejüket a tévézés, számítógépezés helyett!
• A sportolás mellett ösztönözzük a gyerekeket arra, hogy használják ki az olyan hétköznapi mozgási lehetőségeket is, mint a biciklizés vagy a séta akár az iskolába, akár máshová!

Forrás: EUFIC