• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Mit tudhatunk a sugárkajáról?

2009.02.24. /
Túl gyakran nem hallani róla, mégis nagy téma az élelmiszerek sugárzással való tartósítása. Íme néhány érv – pro és kontra egyaránt.

Az élelmiszerek ionizáló sugárzással való tartósítása az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation - WHO) és sok támogató szakember szerint az egyik legegyszerűbb és legtisztább tartósítási eljárás, amely nem okoz az élelmiszerekben semmiféle elváltozást, ráadásul vegyszermentes eljárás. Az ellenzők szerint viszont a sugártartósítás, úgy ahogy van, értelmetlen és veszélyes, a következményeit pedig még csak találgatni tudjuk.

Az élelmiszerek ionizáló besugárzással való tartósítása az utóbbi évtizedekben kezdett elterjedni a hőkezelés, fagyasztás és egyéb tartósító eljárások mellett, azok alternatívájaként. A besugárzás nagyjából 1983 óta bejáratott és alkalmazott módszer.

Eddig 37 országban engedélyezték a besugárzott élelmiszerek emberi fogyasztását, és jelenleg 60 élelmiszerbesugárzó üzem működik a világon - főleg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban, de sok ilyen üzem építését tervezik Kínában, Indiában és Mexikóban is. A világon évente sugárkezelt élelmiszerek mennyisége több százezer tonna.

Sugártartósítás az EU területén

Az ionizáló sugárzással kezelhető élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami engedélyek jegyzéke (zárójelben a sugárzási engedéllyel bíró EU-s tagállamok):

  • Baromfi (BE, FR)
  • Baromfi (háziszárnyasok, lúd, kacsa, gyöngytyúk, galamb, fürj és pulyka) (BE, UK)
  • Baromfibelsőség (BE, FR)
  • Burgonya (BE, IT, PL, UK)
  • Csirkehús (NL)
  • Fagyasztott békacomb (BE, FR, NL)
  • Fagyasztott garnélarák, páncél vagy fej nélkül (BE, FR)
  • Fokhagyma (BE, FR, IT, PL, UK)
  • Földieper (BE)
  • Gabonafélék (BE, UK)
  • Gabonapelyhek (NL)
  • Gabonapelyhek és csírák tejtermékekhez (BE, FR)
  • Garnélarák (NL)
  • Gumiarábikum (BE, FR, NL)
  • Gyöngyhagyma (BE, FR, UK)
  • Gyümölcs (gombával, paradicsommal, rebarbarával) (BE, UK)
  • Halak és kagylók (angolnákkal, rákokkal és puhatestűekkel) (BE, UK)
  • Hüvelyesek (NL)
  • Jamszgyökér (UK)
  • Kazein, kazeinát (BE, FR)
  • Mechanikus úton kinyert baromfihús (BE, FR)
  • Mélyhűtött aromás fűszernövények (BE, FR)
  • Rizsliszt (BE, FR)
  • Szárított vér, plazma, koagulátumok (BE, FR)
  • Szárított zöldség és gyümölcs (BE, FR, NL)
  • Tojásfehérje (BE, FR, NL)
  • Vöröshagyma (BE, FR, IT, PL, UK)
  • Zöldség, a hüvelyesekkel (BE, UK)
Forrás: Hivatalos Lap C 112 , 12/05/2006 o. 0006 - 0007

Az EU-ban a szárított növények, fűszerek és növényi ízesítők besugárzása engedélyezett (a teljes listát ld. a keretes kiemelésben), de az egyes tagállamokban további termékeket is kezelhetnek sugárzással egyedi elbírálás alapján. Jelenleg 10 tagállam rendelkezik besugárzást végző létesítmény engedélyével, köztük van Magyarország is.

Nálunk csak fűszereket, fűszernövényeket, szárított zöldségeket és gyümölcsöket lehet kezelni. Más országokból azonban be lehet hozni sugárzással tartósított élelmiszereket, amennyiben azok megfelelnek az itthoni, a kezelés körülményeire vonatkozó követelményeknek, van rajtuk megfelelő jelzés (valamennyi besugárzott élelmiszert, illetve valamennyi összetett élelmiszer besugárzott élelmiszer-összetevőjét „besugárzott" vagy „ionizáló sugárzással kezelt" feliratú címkével kell ellátni), okmányaikon pedig fel van tüntetve a kezelést végző létesítmény neve és címe.

Magyarországon az ionizáló sugárzással tartósított élelmiszerekre vonatkozó szabályokat a Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) tartalmazza. Ez tartalmazza az itthon ilyen technikával kezelhető élelmiszerek listáját is. Az itt nem szereplő élelmiszerek sugárkezelésének engedélyezését az Élelmiszerkönyv kiadásáért felelős Földművelődésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál vagy az Egészségügyi Minisztériumnál lehet kérvényezni. Az indokoltnak tartott kérvényeket a minisztérium továbbküldi az Európai Bizottságnak.

Itthon már az 1950-es években voltak élelmiszer-besugárzással kapcsolatos kutatások, nemzetközi viszonylatban is igen korán. A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet (ma: Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet) 1969-ben építette fel kőbányai besugárzó üzemét, nálunk jelenleg is ez az egy ilyen üzem működik. Az országban először 1972-ben értékesítettek az élelmiszerkereskedelemben sugárzással kezelt burgonyát, azóta 25 különböző besugárzott élelmiszer (zöldségek és gyümölcsök), illetve adalékanyag, fűszer került a fogyasztókhoz.

 

Pro

Az ionizáló sugárzás az élelmiszerben melegítés és adalékanyagok nélkül képes elpusztítani a baktériumokat és mikroorganizmusokat, ezért különösen olyan élelmiszerek esetében alkalmazzák, amelyek érzékenyek a hőkezelésre (például a zöldségek és gyümölcsök), de egyre gyakrabban alkalmazzák húsok és a tenger gyümölcsei, például rákok esetében is. Használják emellett a krumpli, hagyma és fokhagyma csírázásának, valamint a gyümölcsök túlérésének megakadályozására, az élelmiszer frissességének megőrzésére, a húsokban, tengeri gyümölcsökben fellelhető mikroorganizmusok irtására is.

Az élelmiszerek tartósítására olyan sugarakat kell alkalmazni, amelyeknek jó az áthatolóképessége, de nem okoznak radioaktivitást, ilyenek például a gamma sugarak. Az élelmiszeriparban a kobalt-60 radioaktív izotópot alkalmazzák sugárforrásként, aminek maximális energiája 1,33 MeV, ami nagyon kicsi ahhoz, hogy az élelmiszer alkotóelemeiben radioaktivitást indukáljon - írja tanulmányában Kiss István, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem munkatársa.

Úgy véli, a kezelés során az élelmiszerekben olyan kis hőmérsékletnövekedés lép fel, ami hőkárosodást nem okoz: „A sugárzás áthaladva az élelmiszeren ugyanis úgy pusztítja el a romlást és a megbetegedéseket okozó mikroorganizmusokat, valamint a raktári kártevőket, hogy közben az élelmiszert nem éri hőkárosodás, ezért az megőrzi friss, kezeletlen jellegét, és emellett nem kell számolni a kémiai kezeléseknél szokásos vegyszermaradvánnyal, tartósítószerekkel sem."

A sugárkezelés mellett szól, hogy hatékonyan pusztítja el a baktériumokat és egyéb kórokozókat, ami olyan zöldségeknél, amelyek tisztítása igen nehézkes (például a salátáé és a spenóté), jelentős könnyebbséget jelenthet. Ráadásul a szalmonellafertőzések többségét az ilyen jellegű élelmiszerek váltják ki - a sugárzás tehát minden, szalmonellára hajlamos élelmiszer tartósításánál jól jöhet.

A Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint az így tartósított ételeknek a világon semmiféle negatív egészségügyi hatása nincs, ezért biztonsággal alkalmazhatók. Ennek megfelelően egyre több élelmiszer sugártartósítására adnak ki engedélyt, legutóbb például a salátára és a spenótra.

 

Kontra

A sugárzással kezelt élelmiszerekkel szemben azonban egyre nagyobbak a fogyasztói fenntartások. Főleg, hogy az eljárás biztonságával kapcsolatos toxikológiai vizsgálatokat - arra való hivatkozással, hogy az eddigi eredmények elég bizonyítékot szolgáltattak már - újabban egyáltalán nem végeznek. A vizsgálatokat többek között analitikai kémiai, mikrobiológiai és állatetetési módszerekkel végezték, de a 80-as évek elején lezárták.

A forgalmazók mindamellett komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a vásárlókat meggyőzzék, az eljárást ne hozzák összefüggésbe a nukleáris sugárzással. Főleg azt hangsúlyozzák, hogy a termék nem tartalmaz tartósítószert, hiszen ugye besugárzással tartósították, ami jobb, mint egy, az ételben kimutatható adalékanyag.

Csakhogy a sugártartósítást ellenzők népes tábora szerint ez a tartósító eljárás is kimutatható az élelmiszerben, ugyanúgy, mint a tartósítószer, hiszen a sugárzás alapvetően megváltoztatja az élelmiszer molekuláit. A sugárzás hatására létrejövő változások rendszerint bomlás jellegűek: kisebb-nagyobb mértékben elbomlanak a színanyagok, illetve pusztulhat a szövetállomány.

A besugárzás megváltoztatja az élelmiszerek struktúráját, így az élelmiszer íze megváltozik, aromájuk romlik, és számos fontos vitamin veszendőbe megy. A besugárzás roncsolja az A-, számos B-, C-, E- és K-vitaminokat, így a gyümölcsökben, zöldségekben pont az megy tönkre, amiért megvesszük őket.

Egyes kutatások szerint a gyümölcsök, zöldségek vitamintartalmának akár 96%-a is eltűnhet a besugárzás hatására. A sugárzás okozta változások sokszor szabad szemmel is láthatók, a tojás esetében például a sárgája sokkal folyósabb és sápadtabb lesz, mint egy kezeletlen tojás esetében. S vannak, akik szerint a sugárkezelés a húsoknak is kellemetlen mellékízt kölcsönöz. (Bővebben >>>)

Még ennél is nagyobb vita folyik a biztonságos sugármennyiség körül, vagyis azon, hogy mekkora az a sugárzás dózis, ami még egészen bizonyosan biztonságosnak mondható. A sugártartósítás hívei szerint az így kezelt élelmiszer az eddigi kutatások szerint nem lesz radioaktív, nem sugároz, nem veszélyes az egészségre. Mindezidáig azonban nem végeztek annyi kutatást a témában, ami minden kétséget kizárna.

A sugárzás átmegy az élelmiszeren, csakúgy, mint amikor az ember részt vesz egy röntgenvizsgálaton -állítják az eljárás támogatói. Az élelmiszerek besugárzásához használt sugárzásmennyiség azonban egy mellkasröntgen többszöröse, és eddig még nem készültek hosszú távú kutatások a sugárkezelt élelmiszerek fogyasztásának veszélyeivel kapcsolatban.

A sugárkezelés ellenzőit ugyancsak nem hatják meg a szalmonella megelőzésével kapcsolatos állítások sem. Szerintük a valóban fennálló fertőzésveszélyt megfelelő szabályozással és higiéniás körülményekkel, és nem utolsó sorban biogazdálkodással mind el lehet kerülni. Egyes kritikusok szerint a besugárzás pontosan azokat a hibákat tünteti el az élelmiszeren, amelyek a gondatlan termelés közben azért jönnek létre, mert előre tudják, hogy a fertőzések és hibák utólag, a sugárkezeléssel megszüntethetők.

Nagyon leegyszerűsítve tehát, ha nem lenne a besugárzás, nem lennének azok a problémák sem, amiket a besugárzással orvosolni kell - mondják az ellenzők. Ráadásul a besugárzó létesítmények hatalmas építési és üzemeltetési költsége mind beépül az élelmiszer árába, amivel a fogyasztók csak rosszul járnak.

Maguk a besugárzó létesítmények sem mentesek minden aggálytól: radioaktív anyagot tartalmaznak, és a környezetbe sem illeszkednek minden esetben problémamentesen. A radioaktív környezet nem jelent megfelelő biztonságot az ott dolgozóknak sem. (A besugárzott élelmiszerek és a besugárzó létesítmények további mellékhatásairól >>>)

A sugárkezelt élelmiszereket elutasító szervezetek leginkább arra hivatkoznak, hogy a legtöbb ilyen jellegű kutatás az 1980-as években vagy még korábban készült. Azóta azonban igen sokat fejlődtek a vizsgálati módszerek, és a pontosabb vizsgálatok valószínűleg más eredményeket produkálnának, mint a 30 évvel ezelőttiek.

Különösen értetlenül állnak a WHO megengedő magatartása előtt, hiszen e szervezetnek éppen a fogyasztók egészségének megóvása lenne a feladata, ennek ellenére a témában folytatódó kutatásokat folyamatosan mellőzhetőnek tekinti.

Az 1950-es évektől kezdve számos olyan kutatási eredmény is napvilágot látott, amely szerint a sugárzással tartósított élelmiszerek kromoszóma-elváltozásokat okozhatnak, valamint számos, sugárzott élelmiszerrel etetett patkánykísérletnél pedig a termékenység csökkenését és a halvaszületések növekedését figyelték meg. A sugártartósítást támogató WHO azonban nem ismeri el bizonyító erejűnek ezeket a kísérleteket, és az eseteket pusztán véletlennek, elszigetelt jelenségeknek minősíti.

 

Fogyasztói tájékoztatás

Itthon, ahogy az Európai Unió többi országában is valamennyi besugárzott élelmiszert, illetve valamennyi összetett élelmiszer besugárzott élelmiszer-összetevőjét „besugárzott" vagy „ionizáló sugárzással kezelt" feliratú címkével kell ellátni, hogy a vásárló szabadon eldönthesse, kíván-e ilyen élelmiszert vásárolni, vagy nem.

Kalasgyorgyi_sugarkaja100_6

Besugárzott termék cimkéje

Probléma azonban, hogy egyrészt ez a jel kevéssé ismert, ráadásul zöld színű és leginkább egy virágra emlékeztet, így a sugárkezelés a legutolsó, ami az embernek eszébe jut róla (sőt, sokak szerint túlságosan hasonlít a környezetbarát termékek megjelölésére kidolgozott magyar „zöld cédrus" jelzésre is). 

A jelölés az Egyesült Államokban is kötelező, de ott a fentebb idézett kifejezés 2007 óta a „pasztörizált" kifejezéssel is helyettesíthető, ami ellen civil szervezetek jelenleg is harcolnak.

Ráadásul a termékek jelölésével igen sok a probléma. Egy 2005-ös ellenőrzés során több országban számos olyan terméket találtak, amelyek besugárzottak voltak, ám ezt csomagolásukon nem jelölték. További probléma lehet, hogy a besugárzott élelmiszerekből gyártott másodlagos termékeken (például besugárzott gyümölcsből készült gyümölcslé) már nem szerepel a jelzés.

További problémát jelenthetnek a sugárkezelt, ám csomagolás nélkül árusított élelmiszerek. Bár az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó EU 1999/2/EK irányelv előírja, hogy ilyen esetben a termékekhez tartozó tájékoztató felületeken kell feltüntetni a sugárkezelés tényét, a magyar jogszabályok ezt a kérdést nem tárgyalják.

Végül: vannak olyan, az EU-ból és Ázsiából származó élelmiszerek is, amelyeken illegális besugárzást végeztek. Az Európai Unión belül is számos olyan élelmiszer kerül a polcokra, amelyeknek jelölése hiányos, miközben az ilyen eljárással tartósított élelmiszerek száma folyamatosan növekszik.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében