Mit kerüljünk el, mit használjunk?

A tisztítószer kiválasztásánál a két legfontosabb alapelv: a víz alapú tisztítószerek, festékek, lakkok stb. használata oldószer alapúak helyett, illetve szerves anyagok használata esetén a növényi eredetűek választása a kőolajipari származékokkal szemben. Ez utóbbiak az ipari tisztítás ellenére tartalmaznak szennyezőanyagokat, és általában jóval lassabban bomlanak le, mint a növényi származékok. Az ásványi savak helyett, mint a sósav vagy a hypo, használjunk természetes savakat: ecetet, citromot.

Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen káros vegyi anyagok lehetnek az egyes tisztítószerekben, és milyen anyagok és módszerek léteznek ezek kiváltására.

WC-tisztítás

A WC-tisztítók tartalmazhatnak naftalént (naphthalene), ami irritálja a bőrt és a szemet, illetve a tartós használatuk máj-, vese- és idegrendszer-károsodást okozhat. A másik gyakori kemikália e szerekben a para-diklór-benzol (paradichlorobenzene), ami szintén árthat az idegrendszernek, a májnak és a vesének, ráadásul lehetséges rákkeltő anyagként is számon tartják. A szintén gyakori WC-tisztító adalék, a hypo erősen maró hatású, lenyelve akár halált is okozhat, ezért fokozott kockázatot rejt.

Természetes helyettesítőként szódabikarbónát illetve ecetet javaslunk - a WC-kefe gyakori használata mellett.

A lefolyó tisztításához sem kellenek erős maró anyagok, hisz az ecettel kevert szódabikarbóna is tökéletesen megelőzi a dugulást.

Ablak- és üvegtisztítás

Üvegtisztítók gyakori összetevője a bőrt irritáló ammónia, amely klórral találkozva mérgező gázokat is fejleszt. Az ilyen folyadékokban gyakran használt oldószerek a glikol-alkil-éterek, amelyek közül a legveszélyesebb a 2-butoxi-etanol (2-Butoxy Ethanol). Ezen anyagok gőze belélegezve irritálja szemünket, torkunkat és orrunkat, a rendszeres használat károsítja a májat és a vesét, sőt a tartós belégzés akár halált is okozhat.

Egyes ablaktisztítókban megtalálható a feltételezhetően rákkeltő dioxán (diethylene dioxide), sőt az erős méregként ismert metil-alkohol (methanol) is.

Aki nem akarja kitenni magát ezeknek a lehetséges ártalmaknak, ablaktisztításra használjon ecetet! Üvegtisztításkor a meleg ecetes vízhez adjunk egy kanál kukoricalisztet is!

Sütő- és edénytisztítók, súrolóporok

A súrolóporok klórozott hatóanyagokat és foszfátokat, sőt egyes „edénytisztító" szerek még peszticideket, vagy erős savakat illetve lúgokat (nátrium- illetve kálium-hidroxid) is tartalmaznak a kórokozók elpusztítása érdekében. Ezek a szerek azon túl, hogy szennyezik a környezetet, irritálják a szemet és a bőrt, veszélyesek az egészségre, még az elővigyázatlan gyerekeket is veszélyeztetik. Az egyes ilyen szerekben található benzol rákkeltő.

Edénytisztításra tökéletesen alkalmas az ecet vagy a citrom, míg súrolásra konyhasót vagy szódabikarbónát ajánlunk.

Padló- és szőnyegtisztítók

Az ilyen szerek gyakori oldószerei, a triklór-etán (trichloroethane) és a perklór-etilén (perchloroethylene) irritálják a bőrt és a légzőszerveket, felhalmozódnak az emberi zsírszövetekben, illetve az utóbbi anyag lehetséges emberi rákkeltő.

Mosogatógép

A mosogatógépekben gyakran használják a mosogatószer-adalék nonil-fenolt, ami nagyon lassan bomlik le, pedig könnyen helyettesíthető lenne jól lebomló, természetes anyagokkal.

Fertőtlenítőszerek

Rengeteg fölösleges, esetenként káros fertőtlenítő, antibakteriális anyagot használunk a mindennapi tisztítás, takarítás során. A különféle szerekben elterjedt antibakteriális triklozán (triclosan) felhalmozódik az ember szervezetében, ráadásul lehetséges rákkeltő anyag is. A fertőtlenítőként használt fenol (phenol) és krizol (cresol) viszont már bizonyítottan rákkeltő, és már kis mennyiségben is hasmenést, hányingert okoz, illetve rendszeres használat esetén károsítja a májat és a vesét. A forró víz szinte minden kórokozót elpusztít, így aminek nem árt a meleg, forralással vagy forró vízzel fertőtlenítsük.

Vízlágyítók

Vízlágyítóként régebben szinte kizárólag a környezetre káros foszfátokat használtak, amelyeket az utóbbi időben különböző, szintén káros kőolajszármazékokkal helyettesítettek. A jó megoldás a növényi eredetű szappan, amely nem okoz efféle problémákat.

Fehérítők

A legelterjedtebb fehérítő hatóanyag a nátrium-hippoklorit, amely szerves anyagokkal reagálva számos egészségügyi problémát okozó, klórozott szerves anyagot eredményez. Sokkal kevesebb káros következménnyel jár az azonos hatásfokú hidrogén-peroxid használata, de a leginkább környezetbarát megoldás, ha a fehér ruhákat a napon szárítjuk.