Az Egészségügyi Világszervezet javaslata szerint az 5-17 év közötti gyermekeknek és serdülőknek naponta legalább hatvan percnyi, növekvő intenzitású testmozgást kellene végezniük egészségük megőrzéséhez. Sajnos jelenleg az európai fiatalok többsége nem teljesíti ezt a szintet. A HELENA projekt (Healthy Lifestyles in Europe by Nutrition in Adolescence) legújabb kutatása szerint a tizenéves fiúknak csak 57%-a, míg a hasonló korú lányoknak mindössze 28%-a mozog rendszeresen legalább napi hatvan percet. Pedig ezzel számos egészségügyi problémát megelőzhetnének. A testedzés ugyanis hozzájárul a motoros képességek és a koordináció fejlődéséhez, erősíti az izmokat és a csontokat, pozitív hatással lehet a vérnyomásra, valamint segít megelőzni és leküzdeni a gyermekek körében is egyre terjedő elhízást.

Számolni kell azonban azzal, hogy a fizikai igénybevétel mellett a növekedési és érési periódus is fokozott tápanyag- és energia-bevitelt kíván, így az étrend kialakításakor ezeket a tényezőket egyszerre kell figyelembe venni. Megfelelő energia-bevitel nélkül a gyermek fáradtnak érezheti magát, súlyt veszíthet és gyengén teljesíthet mind mentálisan, mind fizikailag, hosszú távon pedig növekedési és csontegészségi problémák is felléphetnek.

Szénhidrátok, zsírok, fehérje

Általánosan ismert tétel, hogy az edzések során a szervezet elsősorban a különböző szénhidrátokból nyer energiát a fizikai aktivitáshoz. Az újabb kutatások szerint azonban mindez csak a felnőttek esetében jelenthető ki egyértelműen. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a gyerekek és serdülők szervezete a felnőttekhez képest több zsírt használ fel energiaforrásként a mozgás során, így ennek pótlására kell inkább odafigyelni.

A megfelelő mennyiségű zsír bevitele nemcsak azért fontos, mert energiaforrásként hasznosítható, hanem mert egyes magas zsírtartalmú ételek nagy mennyiségben tartalmaznak olyan zsírban oldódó vitaminokat, melyek szintén nélkülözhetetlenek a növekedéshez és a fejlődéshez. Az olajos halak, a hús és a tejtermékek fontos A, D és B₁₂ vitamin források, emellett pedig olyan létfontosságú ásványi anyagokat is tartalmaznak, mint a vas, a cink, a króm, a magnézium és a kalcium.

Természetesen azonban a szénhidrátokat sem kell eltávolítani a gyerekek étrendjéből, mivel az ezekben található rostok és tápanyagok fontosak a fejlődő szervezet számára. Különösen hasznos lehet, ha teljes kiőrlésű szénhidrátforrást tartalmazó élelmiszerekből fedezzük a szükségletet.

A fehérje alapvető szerepet játszik a szövetek növekedésében – beleértve az izomszövetet is. Általánosságban véve a fizikailag aktív egyének energia-bevitelük növelésekor természetesen megemelik fehérjebevitelüket. Viszont azoknak a vegetáriánus vagy vegán gyerekeknek, akik sportolnak, extra segítségre lehet szükségük fehérjeigényük fedezéséhez.

Folyadékbevitel

A gyermekeknek és serdülőknek nincs a felnőttekéhez hasonló testhőmérséklet-szabályozó képességük. A gyerekek hajlamosak több hőt felhalmozni a környezetből, mivel náluk nagyobb a testtömeghez viszonyított testfelszín aránya. Ez különösen problematikus lehet forró környezetben. A verejtékezés mértéke viszont alacsonyabb lehet gyerekeknél, mint felnőtt társaiknál. Ezen okokból következően a gyerekek esetében fokozottan ügyelni kell arra, hogy elegendő folyadékot fogyasszanak a nap folyamán és sportolás-testedzés közben, mivel esetükben nemcsak a kiszáradás, hanem a hő-stressz kockázata is nagyobb.

A gyermekek számára tehát legalább olyan fontos a rendszeres testmozgás, mint a felnőttek számára, azonban a fizikai aktivitást és ennek hatásait az étrendbe is bele kell kalkulálni. A kutatások szerint érdemes valamivel zsírosabb, ám kevesebb szénhidrátot tartalmazó étrendet összeállítani az aktívan sportoló fiatalok számára, és különösen oda kell figyelni a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre.

Forrás: EUFIC

Kép (cc) darkdwarf

***