• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Minőség a kozmetikában – ahogy a szakember látja

2009.03.17. /
Kozmetikai termékek vásárlásánál talán fokozottan igaz, hogy nehéz eldönteni, melyik termék jó, és melyiknek inkább csak a marketingje jó. A szakemberek szerint jóval kevesebb kozmetikumot kellene használnunk, ha mindig a megfelelőt választanánk.

Vegyem, ne vegyem? Valóban olyan jó ez a készítmény, mint amilyennek reklámozzák? Vajon pont erre a krémre, testápolóra van szükségem? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják a vásárlókat, miközben tanácstalanul nézegetik a drogériák polcain sorakozó csábító árukészletet.

Legelőször természetesen azt kellene tudniuk, hogy mire van valóban szükségük. Minden bizonnyal jóval kevesebb kozmetikum is elegendő lenne, mint amennyit ma használunk, ha tisztába lennénk a bőrünk működésével, és tudnánk, hogy milyen kritériumok alapján válasszunk minőségi terméket.

Dr. Móréné Horkai Edit, az Országos Élelmiszertudományi Intézet (OÉTI) kozmetikai osztályának több mint harminc éves szakmai tapasztalattal rendelkező vezetője a minőség legfontosabb kritériumának a termék biztonságát tartja. Szerinte a jó minőségű kozmetikumokkal szemben alapvető követelmény, hogy ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek károsíthatják az egészséget, vagy akadályozzák a bőr kiválasztó, védő, légző funkcióit. Bizonyos anyagok idővel nem véletlenül kerülnek „feketelistára" (ld. Kritikus kozmetikai összetevők >>>).

Előfordul azonban az is, hogy bár egy anyag a szakemberek szerint már bőven megérett a tiltásra, mégsem korlátozzák használatát. Mint Moréné Horkai Edit emlékeztet, két évvel ezelőtt például még szó volt arról, hogy az Európai Unióban betiltják izobutilparabén használatát, ugyanis erről a konzerváló anyagról időközben kiderült, hogy erősen allergizáló.

Ám a tervből nem lett semmi. Csak sejteni lehet az okot. Az osztályvezető nem kis eufémizmussal úgy fogalmaz: feltételezhető, hogy komoly profitérdekek befolyásolják a döntéshozókat. Problémásnak tartja azt is, hogy a kozmetikai termékeken nem kell külön felhívni a figyelmet a parabénekre. Aki allergiára hajlamos, nem tehet mást, minthogy figyel a kritikus összetevőkre, és ennek tükrében választ kozmetikumot.

Horkai Edit ugyanakkor nehezményezi, hogy ezekre az anyagokra is kérhetnek titoktartást a gyártók. A titkosított anyagokat elvileg  kétjegyű számmal kell jelölni az összetevők között, ennek ellenére vannak, akik ezt betűkkel teszik. A vásárlók, ha odafigyelnek, felfedezhetik a turpisságot, mert a jelzés eltér a szokásos anyagnevektől.

Dr. Móréné szerint minőség szempontjából nem feltétlenül jobbak a kozmetikusok által használt professzionális termékek sem, mint azok, amelyek a kereskedelmi forgalomban mindenki számára hozzáférhetők. Továbbá nincs rájuk vonatkozó külön kritériumrendszer. Ami az összetételüket illeti, csupán a megengedett határértékben lehet eltérés.

A szakmai felhasználásra gyártott termékekben (amelyekkel csak kozmetikákban találkozhatunk) egyes anyagok magasabb százalékban, magasabb ph-értékben szerepelhetnek, mint az otthon használatosakban. Mivel az EU kozmetikumokra vonatkozó rendeletében kizárólag szintetikusan előállított anyagok szerepelnek, a határértékek is azokra vonatkoznak.

A biológiai hatóanyagok, mint például a kapszaicin, az alfahidroxisav vagy az illóolajok felhasználását az EU kozmetikai irányelve nem szabályozza. Néhány illóolaj esetében az anyag öregedését („rozsdásodását") jelző peroxiszámot határértékhez kötik.

Mivel ez a terület ma még messzemenően szabályozatlan, a szakember emlékeztet arra, hogy nagy a gyártók felelőssége, hiszen mind a felhasznált anyagok mennyisége, mind pedig minősége tekintetében nagy körültekintéssel kell eljárniuk.

Az OÉTI osztályvezetője szerint a természetes anyagokat tartalmazó kozmetikumoktól inkább várható előnyös hatás, mint a szintetikusaktól, mivel összetételüket tekintve az előbbiek közelebb állnak a bőrhöz, és könnyen felszívódnak. Hátrányuk viszont, hogy meglehetősen gyorsan romlanak, ezért nagyon kell ügyelni a tisztaságra, a gyártási technológiára és a megfelelő csomagolásra. Vásárláskor tanácsos megnézni a lejárati időt. Használatbavétel után is óvni kell a melegtől és a levegőtől; a tégelybe pedig csak tiszta kézzel ajánlott belenyúlni. Éppen ezért a természetes anyagokból készült krémeknél ideális csomagolási módot jelentenek a tubusok; a tonikok, testápolók esetében a pumpás kiszerelés; szérumoknál, többszörösen telítetlen olajoknál az ampullák, illetve a hermetikusan zárt kapszulák.

 

Még mindig a csomagolás és az illat alapján döntünk

A vásárlók nagyon különbözően ítélik meg a minőséget. Sokan élnek a márkák bűvöletében, s hagyják magukat elvarázsolni a reklámok által. Vannak, akiket a barátnő vagy a szomszédasszony befolyásol. Meglepő, hogy még ma is igen sokan vásárolnak elsődlegesen a csomagolás és a termékek illata alapján.

„A kozmetikusok közül egyre többen döntenek az összetevők és a hatóanyagok alapján. Döntésüket a munkájuk során szerzett tapasztalataik is befolyásolják, és ha nem hanyagolják el a tanulást, könnyebben meg tudják különböztetni a silányat az értékestől. A kozmetikusok sokat tehetnének a minőségi kozmetikumok népszerűsítéséért, és a megtévesztő cégek leleplezéséért" - tette hozzá Moréné Horkai Edit.

A kozmetikumok beszerzésénél általában lényeges tényező a termék ára. A vásárlók többsége az olcsóbb árukat keresi, ám azok legtöbbször egyúttal gyengébb minőségűek is. A szakember szerint a kozmetikai, arc- és testápolási cikkek vásárlásakor nem lenne szabad elfelejteni, hogy a jó minőségnek ára van. Az értékes összetevők drágák, a silányabb anyagokat tartalmazó kozmetikumok használata esetén viszont inkább előfordulhatnak mellékhatások.

Persze a jó minőségű kozmetikumok is árthatnak a bőrnek, ha túl keveset vagy túl sokat használnak belőle. A vegyes bőrtípusúak például rosszul teszik, ha a homlok-orr-ál vonalában ugyanúgy krémezik a bőrt, mint az arc más területén.

Sajnos az is tény, hogy a legjobb kozmetikum alkotóanyagaival szemben is felléphet egyéni érzékenység. Lényeges, hogy a vevő vásárláskor mindig bőre aktuális állapotából induljon ki.

Végül ad még egy személyes tippet a szakember: mielőtt egy-egy agyonreklámozott termék mellett dönt valaki, jó, ha eszébe jut, hogy a gyártó a marketingköltséget is beépíti az árba, így sokszor azt és nem a minőséget fizetteti meg a vevővel.

 

Kép [cc] lorelei

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében