• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Miért jó közösségi mezőgazdasági tagnak lenni?

2013.09.12. /

A közelmúltban kutatás készült néhány hazai közösségi mezőgazdasági csoport tagjai körében. Célja az volt, hogy kiderüljön, mi motiválja a tagokat a csatlakozásban, milyen pozitív és negatív tapasztalatiak vannak. Az eredményekről röviden.

 

A kutatás 4 közösségi mezőgazdasági csoport tagjainak válaszai alapján készült online kérdőív segítségével arról, miért csatlakoztak, milyen pozitív és negatív tapasztalataik születtek a tagság során. A válaszokból kiderült, hogy a tagok között a nők száma jóval (64/19) meghaladja a férfiakét, a végzettség tekintetében magas, 91% a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.

Miért csatlakoztak?

Legtöbben az egészséges, ismert és helyi zöldségek vásárlása, a helyi gazdálkodó támogatása és a környezeti megfontolások miatt döntöttek a tagság mellett. Szintén nagyon jellemző motivációk: az új ételek, receptek megismerése, a termelővel való személyes kapcsolat kialakítása, illetve a gyerekek megismertetése a mezőgazdasággal.

Ezekhez képest a mezőgazdasági ismeretek bővítése, a termelővel való közös kockázatvállalás, a közösséghez tartozás, baráti kapcsolatok kialakítása kevésbé voltak fontosak. Annak ellenére, hogy ezek a legfontosabb alapértékei a közösségi mezőgazdálkodást képviselő kezdeményezéseknek. A legkevésbé a szabadidős tevékenység vagy önkéntes munka volt hajtóerő a csatlakozásban.

Melyek a legpozitívabb tapasztalatok?

A közösséggel kapcsolatos pozitív tapasztalatok jelentették legnagyobb meglepetést a tagok számára. Szoros baráti kapcsolatok ugyan nem alakultnak ki, de valamiféle kapcsolati háló mégis létrejött, a tagok szívesen találkoznak, beszélgetnek egymással.                                                      

Mi okoz nehézséget?

A kutatás a negatívumokra is kitért (bár ezek nem jelentek meg olyan magas értékben, mint a motivációk vagy a pozitívumok). A leggyakrabban az merült fel negatívumként, hogy a doboz tartalmán nem lehet változtatni, csak adott időpontban lehet menni érte, illetve voltak, akik magasnak találták a heti doboz árát. Egy másik kutatás (a gödöllői Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete Környezetgazdaságtani Tanszékének kutatócsoportja által végzett, 5 gazdaságot vizsgáló felmérés) ebben a kérdésben más eredményre jutott: „Meglepő módon - az interjúk alapján úgy tűnik -, a fogyasztók jellemzően jobb ár-érték arányúnak tartják a dobozt még a piaci vásárlással szemben is, de mennyiségre soknak találják az egy dobozba kerülő terményt, legalábbis arról, hogy az kevés volna, senki nem panaszkodott. A fogyasztók szerint ugyanakkor kifejezetten megfizethető a dobozrendszer. Megfelelőnek tartják az árát, mert a termékek rendkívül magas minőségűek, s ehhez képest sok tag számára még inkább olcsónak is mondható.”

Kockázatvállalás, önkéntes munka, közösség

A tagoknak 4 állításra vonatkozóan is véleményt kellett alkotniuk egy 5 lépcsős skála segítségével.

  • 1. Állítás: Ha valamilyen kár érné a termelő kertjét, terményeit (jégeső, váratlan fagy, belvíz), és egy darabig a dobozokba kevesebb dolog, netán semmi nem kerülne, akkor is a dobozrendszer tagja maradnék, és befizetném az adott hónapra eső tagdíjat.

A közös kockázatvállalásra vonatkozó állításra ellentmondó eredmény született. Míg a motivációk között az elsők között szerepel a „termelővel való közös kockázatvállalás”, addig itt az „inkább nem ért egyet” állításra érkezett a legtöbb válasz. Ez arra utalhat, hogy sajnos a tagok nincsenek teljesen tisztában a közös kockázatvállalás fogalmával. Ez azért is nagyon fontos, mert ezeknek a közösségi kezdeményezéseknek az egyik célja éppen az, hogy a tagok kiálljanak a gazda mellett, és közösen vállalják a felelősséget előre nem látható problémák esetén.

  • 2. állítás: Fontosnak érzem, hogy részt vegyek a dobozrendszer működésében, működtetésében (átvételeken való segédkezés, rekeszek kipakolása, közösségi események szervezése).

Ebben az esetben erős egyetértés született, ami azt jelenti, hogy a tagok szívesen vesznek részt a dobozrendszer működtetésében.

  • 3. Állítás: Ha a hétköznapjaimban bármi problémám adódna, akkor azt megbeszélném a dobozrendszer más tagjaival
  • 4. Állítás: A dobozok heti elosztásakor mindig szívesen beszélgetek a többi taggal.

A harmadik és negyedik állításra adott válaszok alapján egybe esnek a korábbi eredményekkel: szoros baráti kapcsolat nem alakult ki, de a lazább ismertségi viszony igen.

Az összegzett kutatás szerint a hazai közösségi mezőgazdasági tagok motivációi nagy hasonlóságot mutatnak a külföldi példákkal. A közösségi mezőgazdasági kezdeményezések nagyon fontosak, mert az egészséges, magas tápértékű terményeken felül a tagok értékes dolgokat megtapasztalhatnak meg. Egyrészt, megtanulják, milyen adott élelmiszermennyiségből gazdálkodni, másrészt, mivel ismerik a gazdát és tudják, milyen munkával jár a termények megtermelése, jobban becsülik a kapott zöldségeket.

A megtermelt terményeket képesek lesznek hatékonyabban felhasználni (pl. befőzni), így kevesebb hasznosítható étel végzi a kukában. Közösségépítő hatásai mellett közelebb viszi az embereket ahhoz, hogy megtapasztalják, mi az a fenntartható fogyasztás.

Kép: Nagy Melinda (Átadás a szigetmonostori Biokertnél)

Forrás: Lazányi Orsolya: Munka után édesebb a mángold - A közösség által támogatott mezőgazdálkodás a fogyasztói tagok szemével (2013). Szakdolgozat. Budapesti Corvinus Egyetem. 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében