• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Mibe kerül a távhő?

2010.01.05. /
Miért fizet egy keszthelyi lakos évente 160 ezer forinttal többet a távfűtésért, mint egy paksi? Hihetünk-e azoknak az írásoknak, amelyekben a távhőszolgáltatók hosszan fejtegetik, miért nem drága a távhőszolgáltatás, illetve miként válik a közeljövőben a legolcsóbb fűtési móddá?

Jelenleg a legtöbb településen merőben más a helyzet, mint amit a (meglehet szponzorált) cikkekből megtudhatunk. Legalábbis ez derült ki az Energia Klub számára, amikor nem kevés utánajárás eredményeként összehasonlították 31 magyarországi település távhő-díjait. Kiszámolták, mennyibe kerül egy átlagosnak tekinthető, 50 m2-es távfűtéses lakás fűtése egy évben. A mellékelt módszer alapján annak is utánaszámoltak, mennyibe kerül mindez egy gázzal fűtő háztartás számára.

Egyáltalán nem volt könnyű dolguk. A vizsgálni szándékozott távhőszolgáltatók jelentős része ugyanis nem tartotta szükségesnek, hogy díjait közzétegye a világhálón. Így kénytelenek voltak a település honlapjáról, az önkormányzati oldalakon megkeresni az érvényes rendeletet, és abból kisillabizálni az éppen aktuális tarifákat.

Flickr

A diagramm letölthető itt

Az árszínvonal tekintetében igen nagy eltérések vannak a települések között: egy keszthelyi lakos például évente több mint 160 ezer forinttal fizet többet a távfűtésért, mint egy paksi. A vizsgált településeken élők évente átlagosan 192 ezer forintot fizetnek ki 50 m2-es lakásuk fűtéséért. Ehhez képest a hasonló méretű és energiafelhasználású gázfűtéses háztartásban élők évente mintegy 123 ezer forintot fizetnek a fűtésért. A diagramon látszik, hogy nemcsak a teljes fizetendő éves díj, hanem az alapdíj illetve hődíj egymáshoz viszonyított aránya is eltérő a különböző települések esetén. Kecskeméten és Szegeden például nagyjából azonos a fizetendő hődíj nagysága, viszont Szeged esetén magasabb az éves alapdíj. Itt álljunk is meg egy pillanatra és tisztázzunk egy kérdést: mire és hogyan fizetjük az alapdíjat?

 

Mi az alapdíj?


Alapdíjat alapvetően azért számol fel a távhőszolgáltató, hogy, egyrészt, folyamatosan fenntartsa, karbantartsa, illetve - szerencsés esetben - korszerűsítse, fejlessze a távhőrendszerét. Ezzel kapcsolatban a szolgáltatónak az év során folyamatosan költségei merülnek fel, gyakorlatilag függetlenül attól, hogy éppen fűtési időszak van-e, vagy sem. Sőt: kis túlzással ezek a költségek akkor is felmerülnének nála, ha mondjuk valamilyen okból egy évre teljesen leállna a távhőszolgáltatással, hiszen a vezetékeket, berendezéseket ekkor is karban kellene tartania.

A távhővezeték fenntartásán kívül az alapdíjba azokat a költségeit is belekalkulálja a szolgáltató, amelyek a cég működtetésével kapcsolatban szintén állandóan felmerülnek. Ilyen többek között a munkavállalók bére, az irodák bérleti díja és rezsiköltsége, a berendezések értékcsökkenése.

A szolgáltató az alapdíjat tehát (elvileg!) úgy állapítja meg, hogy megbecsüli és összesíti mindezen költségeket egy adott időszakra nézve - mondjuk egy évre, vagy egy negyedévre. Legyen ez például évi 800 millió Ft. Ezt az összeget a szolgáltató jellemzően az összes, általa távhővel ellátott lakás, épület légköbméterének összegére osztja szét. Tegyük fel, hogy ez 2,5 millió légm3. Ekkor az alapdíj 320 Ft/ légm3 lesz, tehát egy átlagos lakásnak, ami kb. 140 légm3, évente 140x320=44800 forintot kell kifizetnie alapdíj címén. Ezt azonban nem egy összegben fizetjük, hanem hónapokra egyenletesen elosztva, tehát nyáron is, amikor nincs fűtés. Ebben a példában ez havonta 44800/12=3733 Ft.

E rövid kitérő után visszatérhetünk az eredeti kérdéshez: miért van különbség a települések között a fizetendő alapdíjban? Egyrészt azért, mert településenként eltérő méretű és kiterjedtségű távhőrendszerek léteznek. Egy olyan településen, ahol viszonylag kis területre koncentrálódik a távfűtött lakások, épületek összessége, és közel van a hőt előállító fűtőmű is, összességében rövidebb távhő-vezetékrendszerre van szükség. Vagyis kevesebb csövet kell korszerűsíteni, karbantartani. Tehát ebben az esetben ezek a költségek arányában véve alacsonyabbak, mint egy olyan településen, ahol a távfűtéssel ellátott lakások szétszórtan helyezkednek el, esetleg a hőerőmű is messze van, vagyis ahol több vezetékre van szükség. (Persze kérdés, hogy az utóbbi település esetén megéri-e kiépíteni a távhőellátást, illetve hogy lehet-e alacsony az ára...)

A távhőrendszerek nagysága mellett a szolgáltatók eltérő gazdálkodási gyakorlata is okozhatja az alapdíjakban mutatkozó településenkénti eltéréseket. Értelemszerűen a hatékonyabban gazdálkodó, erőforrásait takarékosabban felhasználó vállalat állandó működési költségei alacsonyabbak.

 

Hődíj

Az alapdíj kérdésének tisztázása után térjünk át a távhőszolgáltatónak fizetendő díj másik lényeges összetevőjére: a hődíjra. Pillantsunk rá ismét a diagramra! Láthatjuk, hogy a hődíjak tekintetében is vannak eltérések az egyes települések között. Ózdon és Tatabányán például az alapdíj hasonló, a hőért azonban Tatabányán többet fizetnek a háztartások. Miért van ez?

A hődíj nagysága lényegében attól függ, hogy a szolgáltató mennyiért vásárolja a hőt a hőtermelőktől, illetve milyen költségen tudja ő maga előállítani, amennyiben saját maga is termel hőt. A szolgáltató és a termelő között kialakuló hőárat több tényező is befolyásolja. Függ a hőt előállító berendezések típusától, hatásfokától, a felhasznált tüzelőanyag árától, a szolgáltató által igényelt ún. lekötött teljesítmény nagyságától, a termelőnek az áram kötelező átvételéből származó árbevételétől.

Mindezeken kívül a szolgáltató és a termelő közti hő árát a lakossági gázárakhoz, vagy a fűtő- illetve gázolaj világpiaci árának alakulásához is szokták kötni. Természetesen a hőár kialakításában nagy szerepet játszik a szolgáltató érdekérvényesítő képessége, alkupozíciója is, hiszen a termelő minél magasabb áron akarja értékesíteni a hőt, a szolgáltató pedig minél olcsóbban akarja megvásárolni azt. A vásárolt hőt a szolgáltató elvileg - ha a szolgáltató illetve az árhatósági szerepet betöltő önkormányzat a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt - a vásárlási ár közelében, alacsony árréssel adja tovább a lakosságnak.

A fogyasztók a hődíjat az elfogyasztott (havi) hőmennyiség után fizetik. A mérés általában épületenként történik a hőközpontban, és az ott mért mennyiséget osztják szét az épületben található lakások között. A fűtési célú hőért értelemszerűen a fűtési szezonban fizetünk (vannak azonban szolgáltatók, akik lehetővé teszik, hogy a téli fogyasztásunkat egész évben elnyújtva, részletekben fizethessük ki.)

Az általános gyakorlat azonban az, hogy a fűtésért nyáron csak az alapdíjat fizetjük, télen pedig az alapdíjat és a hődíjat együtt. (A használati melegvízért természetesen télen és nyáron is fizetünk, szintén alapdíjat és hődíjat, de ebben a cikkben a melegvíz kérdésére nem térünk ki.) Ha egy településen pl. 3500 Ft/GJ tarifa van érvényben, akkor a példánkban szereplő 50 m2-es lakás átlagos fűtési hőfelhasználásával számolva mondjuk januárban nagyjából 20 ezer forintot kell fizetnie a háztartásnak. Tehát a korábbi példa szerinti alapdíjat is figyelembe véve ez a háztartás több mint 23 ezer forintot fizet ki télen a fűtésért.

ÁFA


Az ár harmadik fontos összetevője az ÁFA. 2009 augusztus 1-jétől a távhő ÁFA-kulcsa 18%-ra csökkent, míg a gáz és a többi tüzelőanyag esetén ez jelenleg 25%. A kormányzat (és a távhő-szektor) szándékai szerint az ÁFA-kulcs a távhő esetén 2010. januárjától tovább csökken, mégpedig jelentősen, 5%-ra. Cél természetesen a távhő „versenyképesebbé" tétele, vagyis magyarul: ne legyen (annyival) magasabb a távhőfogyasztók fűtésszámlája, mint a gázzal fűtő háztartásoké.

Vessünk egy utolsó pillantást a diagramunkra: az oszlopok legfelső, narancssárga szelete jelöli a fizetendő ÁFA nagyságát, a vízszintes barna vonal pedig egy, a korábbi példánkhoz hasonló nagyságú gázfűtéses lakás hozzávetőleges éves bruttó fűtési költségét. Ha csökken is a narancssárga rész, hány településen süllyed a barna vonal alá? Bárki utánaszámolhat.


Forrás: Energia Klub 

Kép [cc] Ges frippy

Hozzászólások

egy nem távhös lakó / 2010. február 9. 08.10

Mivel a cikk Keszthelyt említi élenjáró városnak a távhő szolgáltatók körében, engedjék meg, hogy egy nem távhős lakás költségeit osszam meg Önökkel.
Megkaptuk a kezelőtől a 2009. évi elszámolás táblázatait. A fűtésre (22 C fok)és a használati meleg víz felmelegítésére (51 C fok)elhasznált gáz ára, az elektromos áram, a kémény ellenőrzése, az éves karbantartási átalány, a kicserélt gépek költsége, a fűtők bére és járulékai összesen a lakások méreteitől most függetlenül átlagban 108.000.- Ft ba kerültek 2009.-ben. Ebből még a gázártámogatottak kapnak is vissza.
Információként hozzáteszem, hogy a kazánház teljes felújítása 2008.-ban külön befizetés nélkül és közös költség emelése nélkül megtörtént. Az emelkedett gázdíj ellenére is az új kazánokkal és a szabályozhatósággal több mint 1 Millió Ft. megtakarítás keletkezett. Ezek az adatok tények bármelyik tulajdonostól visszakérdezhetők.

vendég / 2010. február 9. 07.57

Tisztelt hozzászólók!
Mivel,a cikk keszthelyi példával rukkol elő engedjék meg, hogy egy keszthelyi 80 lakásos társasház 2009. évi fűtési költségeit megosszam Önökkel.
Tudni kell, hogy ez egy tömbfűtéses ház, ahol a HMV is központi ellátású.
Nos: 2009.-ben gázdíj, elektromos áram, kéményseprő cég vizsgálata,kazánház átalánydíjas karbantartása, kicserélt szivattyú ára, fűtők bére és járulékai,
összesen a tulajdonosoknak 108.000.- Ft.-ba kerültek átlagosan. Amennyiben ezt az átlagot eltérítjük a lakások méreteihez igazodva, akkor sem éri el a legnagyobb lakás esetében (64nm)a 120.000.- Ft -ot. Hozzáteszem, hogy ebben még benne van a víz felmelegítésének díja is hiszen a tulajdonosok a használati meleg vízet, ami 51 C fok a hideg víz árában fizetik meg.Ez az épület 1982. óta működik így. Igaz 2008.-ban teljes kazánház felújítás történt, közös költség emelés nélkül. Tehát alapdíj és ÁFA csökkentés nélkül is lehet felújítani és gazdaságosan üzemelni.Ezeket az adatokat megkaptuk a kezelőtől a közgyűlési meghívóval együtt. Minden tulajdonos társam megerősítheti az adatokat.

Béla / 2010. január 29. 09.47

Nem fizethettek annyit amennyit használtok.
Már az alapdíj nem engedi ezt meg. Ha nem használod, akkor is fizetsz.

De a kérdésedre a válasz.

A szolgáltatott hő magasabb/több, mint amit a társasház elhasznál.
Ez nem is lehetne másképp.

Egy példával szemléltessük ezt is.

A kiadott HVM víz hőfoka 50-60 fok között van. De te a kádadban csak 40 fokosban fürdessz. Mondhatnád, hogy neked elég a 40 fokos meleg víz, nem kell, hogy 60 legyen. De aki mosogatni akar, annak meg kell. Tehát szükséges a magasabb hőfokot biztosítani.

A lakás fűtésekor is egy magasabb hőfokot szolgáltatnak. Abból te 20 fokos szoba hőt csinálsz, más 25-öt. Ha nem lenne magasabb hőfok, akkor csak a 20 fok alatt szabályozhatnál, magasabbat nem tudnál elérni.

Tehát a szolgáltató ezt a magasabb keringtetett hőfokot méri. Ez minél magasabb annál nagyobb a hő különbözet.

Szóval nem a kádadban lévő hőfokot fizettetik meg, hanem a szolgáltatottat. Ezért rakhattok ti bármilyen ablakot, szigetelést, nem lesz sokkal kevesebb a számlátok.

Bizerga / 2010. január 17. 11.19

Tavaly tavasszal fejeződött be a fűtéskorszerűsítés a társasházunkban. Minden lakásban két körös, radiátoronként termosztátos szabályzóval felszerelt, mérőórás fűtésrendszert építettünk ki.
Sokan - köztük mi is - ezen felbuzdulva belevágtunk az ablakok cseréjébe is. Mindez nem volt olcsó, de úgy gondoltunk megéri, ha sikerül csökkentenünk a fűtésszámlát.

Az idei télen debütált a rendszerünk, a fűtésszámlán látszik is az eredménye:
Míg tavaly januárban a 2008.12.01-2008.12.31 időszakra 7,144 GJ volt a számlázott hő mennyisége (régi ablakokkal 25-26 fok volt a lakásunkban), addig idén januárban a 2009.12.01-2009.12.31 időszakra 2,376 GJ volt a mért mennyiség (új ablakkal, 20-22 fokkal). Akár hogy is nézem 4,768 GJ a megtakarítás!!

Így elégedetten dőlhetnénk hátra azzal a boldog tudattal, hogy befektetéseink meghozták a várt eredményt, ha nem jelent meg volna az új rendszerrel együtt egy eddig nem ismert probléma, egy mumus, melynek keletkezésére még senki sem tudott választ adni. Ez a métely a HŐDÍJ KÜLÖNBÖZET.
Valahol nagyon ereszt a fűtésrendszerünk, mert a 2009.12.01-2009.12.31 időszakra mért 2,376 GJ mellé 1,133 GJ hődíj különbözetet számolt el a szolgáltató, ez a ténylegesen felhasznált hőmennyiség közel 50%!!! Ez az arány minden hónapban azonos volt az eddigi fűtésidőszakban.
Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a 40 lakásos társasházunk lakói PLUSZ 20 FANTOM LAKÁST IS FŰTenek!

Megkérdeztük a fűtéskorszerűsítést végző kivitelezőt, hogy hol szivárog el a meleg a házból. Azt válaszolta, hogy mi még örüljünk az 50%-unknak, mert vannak olyan társasházak, ahol ez az arány meghaladja a 75%-ot!

Sajnos nem tudom hogyan tovább, hova, kihez kellene ezzel a problémával fordulni. Hogyan érhetnénk el, hogy ténylegesen annyit fizessünk amennyit el is használunk.

Bizerga / 2010. január 17. 11.19

Tavaly tavasszal fejeződött be a fűtéskorszerűsítés a társasházunkban. Minden lakásban két körös, radiátoronként termosztátos szabályzóval felszerelt, mérőórás fűtésrendszert építettünk ki.
Sokan - köztük mi is - ezen felbuzdulva belevágtunk az ablakok cseréjébe is. Mindez nem volt olcsó, de úgy gondoltunk megéri, ha sikerül csökkentenünk a fűtésszámlát.

Az idei télen debütált a rendszerünk, a fűtésszámlán látszik is az eredménye:
Míg tavaly januárban a 2008.12.01-2008.12.31 időszakra 7,144 GJ volt a számlázott hő mennyisége (régi ablakokkal 25-26 fok volt a lakásunkban), addig idén januárban a 2009.12.01-2009.12.31 időszakra 2,376 GJ volt a mért mennyiség (új ablakkal, 20-22 fokkal). Akár hogy is nézem 4,768 GJ a megtakarítás!!

Így elégedetten dőlhetnénk hátra azzal a boldog tudattal, hogy befektetéseink meghozták a várt eredményt, ha nem jelent meg volna az új rendszerrel együtt egy eddig nem ismert probléma, egy mumus, melynek keletkezésére még senki sem tudott választ adni. Ez a métely a HŐDÍJ KÜLÖNBÖZET.
Valahol nagyon ereszt a fűtésrendszerünk, mert a 2009.12.01-2009.12.31 időszakra mért 2,376 GJ mellé 1,133 GJ hődíj különbözetet számolt el a szolgáltató, ez a ténylegesen felhasznált hőmennyiség közel 50%!!! Ez az arány minden hónapban azonos volt az eddigi fűtésidőszakban.
Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a 40 lakásos társasházunk lakói PLUSZ 20 FANTOM LAKÁST IS FŰTenek!

Megkérdeztük a fűtéskorszerűsítést végző kivitelezőt, hogy hol szivárog el a meleg a házból. Azt válaszolta, hogy mi még örüljünk az 50%-unknak, mert vannak olyan társasházak, ahol ez az arány meghaladja a 75%-ot!

Sajnos nem tudom hogyan tovább, hova, kihez kellene ezzel a problémával fordulni. Hogyan érhetnénk el, hogy ténylegesen annyit fizessünk amennyit el is használunk.

Bizerga / 2010. január 17. 11.15

Tavaly tavasszal fejeződött be a fűtéskorszerűsítés a társasházunkban. Minden lakásban két körös, radiátoronként termosztátos szabályzóval felszerelt, mérőórás fűtésrendszert építettünk ki.
Sokan - köztük mi is - ezen felbuzdulva belevágtunk az ablakok cseréjébe is. Mindez nem volt olcsó, de úgy gondoltunk megéri, ha sikerül csökkentenünk a fűtésszámlát.

Az idei télen debütált a rendszerünk, a fűtésszámlán látszik is az eredménye:
Míg tavaly januárban a 2008.12.01-2008.12.31 időszakra 7,144 GJ volt a számlázott hő mennyisége (régi ablakokkal 25-26 fok volt a lakásunkban), addig idén januárban a 2009.12.01-2009.12.31 időszakra 2,376 GJ volt a mért mennyiség (új ablakkal, 20-22 fokkal). Akár hogy is nézem 4,768 GJ a megtakarítás!!

Így elégedetten dőlhetnénk hátra azzal a boldog tudattal, hogy befektetéseink meghozták a várt eredményt, ha nem jelent meg volna az új rendszerrel együtt egy eddig nem ismert probléma, egy mumus, melynek keletkezésére még senki sem tudott választ adni. Ez a métely a HŐDÍJ KÜLÖNBÖZET.
Valahol nagyon ereszt a fűtésrendszerünk, mert a 2009.12.01-2009.12.31 időszakra mért 2,376 GJ mellé 1,133 GJ hődíj különbözetet számolt el a szolgáltató, ez a ténylegesen felhasznált hőmennyiség közel 50%!!! Ez az arány minden hónapban azonos volt az eddigi fűtésidőszakban.
Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a 40 lakásos társasházunk lakói PLUSZ 20 FANTOM LAKÁST IS FŰTenek!

Megkérdeztük a fűtéskorszerűsítést végző kivitelezőt, hogy hol szivárog el a meleg a házból. Azt válaszolta, hogy mi még örüljünk az 50%-unknak, mert vannak olyan társasházak, ahol ez az arány meghaladja a 75%-ot!

Sajnos nem tudom hogyan tovább, hova, kihez kellene ezzel a problémával fordulni. Hogyan érhetnénk el, hogy ténylegesen annyit fizessünk amennyit el is használunk.

Béla / 2010. január 9. 14.23

@Six: Számodra teljesen mindegy értem én.

De talán másnak nem kell sokat magyarázni, hogy mi a különbség egy szolgáltatásért fizetni, vagy az igénybevétel lehetőségéért. A példámnál maradva, ne keljen már előre folyamatosan fizetnem egy boltosnak azért, hogy majd egyszer le fogok menni a boltjába kenyérét, legyen elég akkor fizetnem, ha vásárolok.
Hőszolgáltatás esetén mind a kétszer fizetetnek.

Ma már mindegyik szolgáltató él ezzel az alapdíj elszámolással, ezzel magyarázva az irreálisan magas díjait.
Ezt ha tehetné mindenki bevezetné, mert minden szolgáltatásra egyformán igaz, még a sarki fűszeresre is. Csak nem mindenki tudja rákényszeríteni erre a kuncsaftját. Aki tudja viszont meg is teszi.

De ennél még durvább a vízműveknél a vízórák túlszámlázásakor adott magyarázat. Miszerint nem túlszámlázás történik, hanem pontatlanok ez egyéni vízmérőórák és csak a fővízmérő által mutatott érték a pontos.

Időszakosan hitelesítve van minden vízóra, minimálisra csökkentve az eltérést - ezért is több ezer forintot elkérnek! Ennek ellenére pontatlan? Hogy is?
Egy másik példával élve - csakis a templom toronyórája pontos, a többi karóra és ébresztő pontatlan. Egy toronyóra szerkezet több millió forintos, a karórák, ébresztők csak pár ezer forintos olcsó vackok, azok pontatlanok.

Na ne már!

A valóság ezzel szemben az, hogy az egyéni vízóraállás kiírásakor egész köbmétert kell kiírni. Így a mérőnkénti le nem olvasott többszáz liter viz összesítve ad több köbméternyi különbözetet a fővízmérőóra javára! Ráadásul a leolvasás sem egyidőben történik, a fővízmérőt sok esetben napokkal később olvassák le. Ebből adódik a hatalmas több köbméternyi eltérés!
Akkor ott az adott hónapban kifizettetik ezt a különbözetet a fővízmérőre, a következő hónapban pedig egyenként a lakók vásárolják meg ugyan azt a vizet a saját vízmérőjükben. Ez folyamatosan hónapok, évek alatt több millió, több milliárd plusz bevételt jelent.

Erről is kellene egy cikket írni.

Six / 2010. január 8. 17.43

Teljesen mindegy, mert ha nem lenne alapdíj, akkor a magasabb hődíjjal fizetnénk meg azt. Inkább elgondolkodtató a hődíj szerepe. Teszem azt, Sajóbokod város távfűtő műve a Sajóbokodi Szénerőműből veszi a hőt. Ezért ugyan miért fizet? A hő így is - úgy is keletkezik. Az persze nyilvánvaló, hogyha kell saját hőerőművet építenie, annak van energiaköltsége, bár, ha áramtermelésre is használná, akkor - a cikkben is említett kötelező átvétel miatt - a hőköltség jelentősen csökkenhetne.
Tehát kötelezni kéne a nem kifejezetten hőtermelésre épült erőműveket hogy a hulladékhőjüket ingyenesen adják át a lakossági távfűtés céljára. (Azaz az olyan hőt ami mindenképp keletkezik és termelése nem jár pluszköltséggel, a távfűtő cégek - így a lakosság is - ingyen kapja)

Béla / 2010. január 5. 14.45

"Mi az alapdíj?"

Ezen elgondolás alapján a sarki fűszeres is felszámolhat alapdíjat, amit minden környéken lakó fizetne. Hiszen nálla is mennek a hűtőszekrények, dolgoznak az eladók és van rezsije akkor is, ha egy vásárló sincs a boltban. Éjjel nappal készenlétben állnak, hogy betérjen hozzájuk a vásárló és vegyen egy kiló kenyeret.

Hozzászólás beküldéséhez belépés vagy regisztráció szükséges.