admin, 2004. november 30. 10.48

A méltányos kereskedelem lényege, hogy az általános világpiaci áraktól függetlenül olyan árban állapodnak meg a résztvevők, amely valóban kifejezi az előállítók anyagi és munkaráfordításait. A méltányos kereskedelemben részt vevő felek minden esetben egyedi árat alakítanak ki, figyelembe véve a mindenkori gazdasági és szociális, sőt, ökológiai körülményeket. Azokban az esetekben, amikor az áruk árát nemzetközi egyezmények határozzák meg (például kávé vagy kakaó), minimál árat alakítanak ki, mely a világpiaci árnál magasabb. Ezáltal a termelők olyan továbbfejlesztett termelési rendszereket és munkakörülményeket tudnak átvenni, amelyek mind a gazdák, mind a munkások, mind pedig és a környezet hasznára válnak.

Az egyenlőtlenségek csökkentéséért
A méltányos kereskedelem magasabb bevételt biztosít a fejlődő országok termelőinek áruik után, valamint jobb lehetőséget ad új piacok szerzésére. A fair trade célja hozzájárulni olyan feltételek kialakításához, amelyek segítik a társadalom és a környezet szélesebb körű védelmét a fejlődő országokban. Az európai polgárokat közösségi és nemzeti törvények védik. Ezek a következő területeket szabályozzák: munkahelyi egészség és biztonság, környezetvédelem, munkaadók és munkavállalók alkotmányos jogai és kötelezettségei. Sok fejlődő országban az említett alkotmányos jogok kidolgozásának még kezdeti szakaszában járnak (például az alapvető munkával kapcsolatos szabványok ügyében, amelyekről az ILO – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1998. június 18-i, az alapvető munkajogokról szóló nyilatkozatában rendelkezik). Még azokban az országokban is, ahol ezek léteznek, a gazdasági és egyéb feltételek mellett nehezen lehet biztosítani, hogy a törvényt be is tartsák. A méltányos kereskedelem célja, hogy megszüntesse a jelenlegi állapotokat, úgy, hogy az alapoktól felfelé irányuló szilárd gazdasági növekedést és a fenntartható fejlődést erősíti. A méltányos kereskedelem által remélhetőleg csökkenteni lehet az iparosodott és fejlődő országok között az elmúlt évtizedek alatt - különösen az alapvető mezőgazdasági termékek árának relatív csökkentése nyomán kialakult - egyenlőtlenségek egy részét.

A kézművesekért és a kistermelőkért
A méltányos kereskedelem például kifejezetten hasznos a leginkább mezőgazdaságban, kézműiparban dolgozó kistermelőknek, mivel ők a fejlődő országokban gyakran elszigetelt falusi területeken élnek, és nem termelnek elegendő mennyiséget ahhoz, hogy közvetlenül exportálni tudjanak. Közvetítőktől függenek mind áruik eladása, mind hitellehetőségek igénybevétele terén. Néhány gazda lecsökkentette ezt a függőséget saját marketing szövetkezet megteremtésével. Ez lehetővé tette, hogy egyesítsék erőforrásaikat és megosszák szakmai tudásukat és berendezéseiket, beleértve néhány esetben olyan közösségi szolgáltatásokat, mint az orvosi rendelők és iskolák. Alternatív kereskedelmi szervezetek kiemelt fontosságú hidat szolgáltathatnak a sikeres szövetkezetek létrehozásában. Ezek méltányos árat fizetnek a termékekért, és különböző területeken segítik a szövetkezeteket, az exportőrként való bejegyzéstől a faxgép beszerzéséig.

A piaci biztonságért
A méltányos kereskedelem kezdeményezései közé tartozik az előre fizetés, valamint szerződéses kapcsolatokat alakíthatnak ki az ő hosszabb távú biztonságuk növelésére. Így a bevételeik stabilabbá válnak, segítve a tervezést és a beruházást, és a termelők jobban tudják befolyásolni az árujuk feldolgozásával és piacra vitelével kapcsolatos döntéseket. A méltányos kereskedelem arra is lehetőséget ad, hogy a profit egy részét kapacitásnövelésre fordítsák. Ilyen lehet például a termelői csoportok kialakítása, (ahogy korábban elmondtuk), és többlet-értéket biztosító berendezések beszerzése, pl. a kávébab feldolgozására. Fontos hangsúlyozni, hogy a méltányos kereskedelemből származó profit nem csak az egyéneknek, hanem az egész közösségnek javára válik.

Fejlődő és fejlett országok között
A méltányos kereskedelem koncepciója leginkább a fejlett és fejlődő államok közti kereskedelemre vonatkozik. Nem releváns közvetlenül az EU-ban gyártott termékek esetén, ahol a társadalmi és környezeti szabványokat már törvénybe iktatták. A helyi termelés, termelők és munkások már többszintű szociális és környezet-védelemben részesülnek, legalább olyan mértékben, ahogy azt a méltányos kereskedelemben résztvevő termékekre előírják.

Civilek kezdeményezték
A méltányos kereskedelem kezdeményezései a nem-kormányzati, civilszervezetektől erednek. Ezek a vásárló választására hagyatkoznak, nem irányítják a kereskedelmet, és más módon sem emelnek akadályokat a különböző országok piac-hozzáférésével szemben. Így a fogyasztóknak megadják a lehetőséget arra, hogy javítsák a fejlődő országok termelőinek életszínvonalát, egy fenntartható piac-orientált felfogás keretében.

Fontos megjegyezni, hogy a méltányos kereskedelmet az etikus kereskedelem egy formájának tekinthetjük. Ez a kifejezés általában arra a méltányos kereskedelmi működésre utalva használatos, amely megerősíti a kistermelők és földtulajdonosok gazdasági pozícióját, akik különben perifériára kerülnének a fő kereskedelmi trendek mentén. Az „Etikus kereskedelem” fogalmát (pl. etikai kódexek) leginkább fejlődő országokban fiókvállalatot működtető multinacionális cégek használják, amelyek így demonstrálják erkölcsi és társadalmi felelősségvállalásukat alkalmazottjaik és más érintett csoportok felé.

Forrás: Európai Fair Trade boltok hálózata www.worldshops.org. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította: Pap Kriszta.

• csa
• Étel-ital
• fair trade
• hitel
• közösségi
• piac
• piac
• Termékcímkézés
• Kereskedelem, Fair Trade