Mi fán terem? Zöldborsó

Történelem

A borsó őshazája Közép-Ázsia - Észak-Indiától egészen a mai Afganisztán területéig. Vad alakjait megtalálták Kis-Ázsiában és Etiópia fennsíkjain is.

A termesztésére vonatkozó adatok egészen Kr.e. 5-6 ezer évre nyúlnak vissza. A középkorban még elsősorban takarmányozási célra hasznosították.

A mai zöldborsó a XVI. századtól vonult be az étkezés történetébe, eleinte mint drága különlegesség. Egy 1696-os feljegyzés szerint a „divatos és őrült hölgyek" nagy lakomák végén, titokban csipegették. Az ehető héjú borsót (cukorborsó) francia leírások említik először.

A régi időkben szokás volt halottak mellé borsót helyezni, halotti torban fogyasztani. A termékenység egyik jelképe volt.

Mendel a XIX. század közepén borsóval végezte kísérleteit. A hüvelyek és szemek megfigyelése vezette a mai genetikatudományban mendeli törvények néven ismert szabályszerűségek felismeréséhez.

 

Kifejtő? Velő? Cukor? Borsó?

A borsónak három étkezési alfaja ismert:

A kifejtőborsó gömbölyded magja éretten is sima, telt. Bár frissen kellemes, édességét és frissességét hamar elveszti. Inkább szárításra, hántolásra (sárgaborsó) használják.

A velőborsó magja szögletes, ráncos, édesebb. Mivel a cukortartalom lassabban alakul keményítővé, tovább zsenge marad. Víztartalma magasabb.

A cukorborsó kevésbé ismert. Laposabb hüvelye kevesebb és kisebb magvakat fejleszt. A hüvely belsejéről hiányzik a pergamenszerű hártya, ezért a hüvely teljes egészében elfogyasztható.

 

Élettani/táplálkozástani hatás

A borsó cukor-, fehérje- és vitamintartalma (A-vitamin, B-vitamin-csoport, folsav, C-vitamin, E-vitamin) magas. Hatóanyagai erősítik érrendszerünket, segítik a zsírok és fehérjék lebontását.

Ásványi anyagai közül kiemelkedő a vas, kálium, foszfor, kalcium, magnézium, cink és mangán. Különösen magas a kalcium felszívódását és beépülését, valamint a csontok és izmok erősítését, gyógyítását elősegítő magnéziumtartalma.

Szabályozza a vérnyomást, az emésztései rendellenességeket. Vastartalma révén segít fáradékonyság, vérszegénység, immunrendszerünk átmeneti gyengesége, tanulási nehézségek esetén.

 

Hogyan vásároljuk, hogyan tároljuk?

Kemény, átlagos méretű, élénk középzöld színű hüvelyeket keressünk. Kerüljük a víz- és egyéb foltos, síkos tapintású borsót. A túl nagy szemek gyakran keményítő ízűek.

Hazatérve minél hamarabb dolgozzuk fel, különben elveszti édességét. Hűtőben laza papírzacskóban 1-2 napig tárolhatjuk. Megtisztítva jól fagyasztható.

 

Hogyan használjuk fel?

A zöldborsót éretlenül fogyasztjuk. Amikor megérik, az ún. száraz- vagy felesborsót kapjuk, amely lehet sárga vagy zöld színű is.

Nem érdemes sokáig főzni - egy idő után a szemek ismét keményedni kezdenek.

Felhasználhatjuk salátába, olajon dinsztelve gombával, hagymával, fokhagymával. Íze jól illik a csirkéhez, mandulához.

 

Receptek

Borsós egytálétel bulgurral/kölessel

• 1 csésze bulgur/hántolt köles
• 3 csésze víz
• ½ csésze hagyma, apróra vágva
• ½ csésze füstölt tarja/szalonna (elhagyható), apróra vágva
• ½ csésze sárgarépakocka
• 1 csésze borsó
• 5 Ek tejföl
• só, borsikafű, majoránna, petrezselyemlevél
• olaj/vaj

A gabonafélét sós vízben puhára főzzük, lehetőleg kevergetés nélkül. A zöldségeket sorrendben egymás után a zsiradékon megfuttatjuk, pirítjuk. Végül összekeverünk mindent a tejföllel és ízesítjük.

Változat:

A zöldségeket kevés vízben főzzük ki. A tejfölt elhagyjuk. A gabonával való összekeverés után citromlével és olajjal locsoljuk meg. Salátaként tálaljuk.

 

Burgonyás-zöldborsós krokett

• 3 közepes burgonya, meghámozva, kis kockákra vágva
• 250 ml zöldborsó
• só, friss feketebors
• 1 gerezd fokhagyma, összezúzva
• 250 ml zsemlemorzsa
• 1 Ek petrezselyemlevél, összevágva
• olaj a sütéshez

Megfőzzük a burgonyát, a borsót. A főzőlevet leveshez használhatjuk fel. Mindent összegyúrunk. 12 db golyót formálunk, majd azokat kilapítjuk 7,5 cm-es korongokká. Forró olajban mindkét oldalán sütjük (3-4 perc/oldal). Kenyérszeleteken lecsöpögtetjük - azokat később megehetjük „zsíros kenyér" gyanánt.

 

Termesztési tanácsok

A kifejtőborsót egyenletesre elmunkált, előző ősszel komposzttal enyhén dúsított talajba már viszonylag korán, március elejétől vethetjük. A hasonló talajigénnyel fellépő velő- és cukorborsó hőigénye magasabb, ezért ezeket általában csak április elején lehet elvetni.

Ne vessük önmaga után 3-4 évig ugyanarra a helyre, valamint hagyma- és babfélék, illetve burgonya közelébe. Jól megfér az édesköménnyel, a hónapos retekkel és a káposztafélékkel. Túl közel azonban mégse vessük ezekhez, hiszen a gyors fejlődésű, kaccsal kapaszkodó borsó könnyen eluralkodhat a lassúbb növekedésű szomszédain.

Érdemes támrendszerről gondoskodni, különösen a nagyra növő fajták esetében. Megoldhatjuk úgy, hogy két sort egészen közel vetünk egymáshoz: ekkor a fejlődő növényeket egymásra hajtjuk, de célszerűbb a két sor közé egy erős hálót kifeszíteni, amelyre a növekedés során folyamatosan ráigazítjuk a borsót.

Virágzáskor és a hüvely kezdeti fejlődése során gondoskodjunk a megfelelő vízellátásról.

A hüvelytermést összefurkáló borsómoly ellen a korai vetés lehet a megelőző lépés. A betegségek megelőzéseként kerüljük a túlzott tápanyagellátást, amely laza szövetűvé, kevésbé ellenállóvá teheti a borsót. Szüreteléskor a borsó gyökerét feltétlenül hagyjuk a talajban. A letermett növényi szár értékes nitrogénforrás: a veteményesben talajtakarásként használhatjuk, vagy tegyük a komposztdombra.

 

Kép [cc] zacher