• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Mesterséges ételszínezékek használatának megszüntetését sürgeti a Brit Élelmiszer-biztonsági Hivatal

2008.04.18. /
A Brit Élelmiszer-biztonsági Hivatal (FSA) hat mesterséges élelmiszer színezőanyag vonatkozásában kérte az illetékes brit minisztert, szólítsák fel az ital- és élelmiszergyártókat, valamint forgalmazókat, hogy 2009 után önkéntesen mondjanak le ezek felhasználásáról.

Az FSA azt is kezdeményezte továbbá, hogy e színezékek használatát apránként az Európai Unióban előállított italok és élelmiszerek gyártási gyakorlatában is korlátozzák.

A kezdeményezésre a brit Southampton Egyetem kutatóinak tanulmánya szolgáltatott alapot, amelyben arról számoltak be, hogy bizonyos mesterséges élelmiszerszínezékek és a tartósítószernek minősülő nátrium-benzoát együttes fogyasztása összefüggésbe hozható az egyre gyakoribb gyermekkori hiperaktivitás, illetve hiperkinetikus zavar kialakulásával.

Hiperaktivitás alatt a tanulmány szerzői a fokozott aktivitás, figyelemzavar és impulzivitás egyidejű előfordulását értik. A hiperkinetikus zavar a tanulmány szerzőinek definíciója szerint a hiperaktivitás olyan súlyos formája, amikor a tünetek már komoly tanulási nehézséget, illetve otthoni és iskolai környezetben egyaránt viselkedési gondot okoznak.

Az FSA által kezdeményezett southamptoni kutatásba a brit kutatók 3, illetve 8-9 éves gyermekekből álló csoportokat vontak be, melyben a gyermekek körében kedvelt élelmiszerek (italok, édességek, jégkrémek) gyártásában felhasznált, engedélyezett mesterséges élelmiszer-színezékek és a nátrium-benzoát együttes fogyasztásának hatását vizsgálták két adalékanyag-keverék formájában. Az "A" keverék a tartrazin (E-102), narancssárga S (E-110), azorubin (E-122), ponceau 4R (E-124) és nátriumbenzoát (E-211), míg a "B" keverék a narancssárga S (E-110), kinolinsárga (E-104), azorubin (E-122), alluravörös (E-129) és nátriumbenzoát (E-211) adalékanyagokat tartalmazták.

A megjelent tanulmányt 2008 márciusban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) Élelmiszeradalékok, ízesítők, segédanyagok, élelmiszerrel érintkező anyagok panelje (AFC) értékelte. Az értékelés során figyelembe vették a színezékekkel és a viselkedési problémákkal kapcsolatosan, az 1970-es évektől rendelkezésre álló valamennyi tudományos elemzést. Az EFSA állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a tanulmány releváns lehet az adalékanyagokkal, ezen belül a színezékekkel szemben érzékeny egyének szempontjából, azonban az eredmények az átlag lakosságra vetítve nem tekinthetők reprezentatívnak.

Az FSA ezt követően kezdeményezte a brit minisztereknél, szólítsák fel a nemzeti ital- és élelmiszergyártókat, valamint forgalmazókat, hogy 2009-ig önkéntesen mondjanak le a vizsgált színezékek alkalmazásáról. Kezdeményezte továbbá, hogy az Európai Unióban gyártott italok és élelmiszerek előállítási gyakorlatából fokozatosan vonják ki ezeket a színezékeket.

Az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről szóló uniós jogszabály, valamint az ennek megfelelő hazai szabályozás (Magyar Élelmiszerkönyv) alapján a vizsgált színezékek jelenleg az alkoholmentes ízesített italok, szörpök, fagyasztott állapotban fogyasztandó készítmények (fagylaltok, jégkrémek stb.), desszertek, finom pékáruk, sütemények, tartós lisztes készítmények és édességek gyártásában használhatók fel.

Az FSA által megjelentetett közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a hiperaktivitás kialakulásában számos tényező (pl. genetikai tényezők, koraszülöttség, környezeti hatások, nevelés) együttesen játszik szerepet, ezért a mesterséges élelmiszerszínezékek étrendünkből való kiiktatása nem jelent garanciát a viselkedési zavarok kialakulásának megelőzésére, azok megszüntetésére. Azáltal azonban, hogy a szülő a gyermekének nem vásárol a gyanúba jött mesterséges színezékeket tartalmazó élelmiszert, csökkentheti a kiváltó okok számát.

A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal egyetért azzal, hogy a szervezetbe kerülő mesterséges vegyi anyagok mennyiségét lehetőség szerint csökkenteni kell. Tekintettel arra, hogy a mesterséges színezékeknek az élelmiszerek tetszetősebbé tételén kívül semmilyen pozitív hatása nincs, a MÉBIH támogatja, hogy az előállítók tanúsítsanak önkorlátozást a mesterséges élelmiszer-színezékek alkalmazásában. Egyúttal felhívja a figyelmet, hogy kivizsgált, engedélyezett, jogszerűen forgalomban levő és felhasználható adalékanyagokról van szó, amelyekkel kapcsolatban, eddig semmilyen egészségi ártalmat nem mutattak ki. A jelen kísérletből származó adatokat sem tartották az EFSA által felkért szakértők egyértelműen bizonyító értékűnek.

Tekintettel arra, hogy valamennyi forgalomba kerülő élelmiszer esetén köteles a gyártó feltüntetni az előállítás során felhasznált összetevőket, így a színezékeket és egyéb adalékanyagokat (nevesítve vagy E-számmal) is, a fogyasztónak lehetősége van arra, hogy a termék jelölése alapján döntsön, megvásárolja-e az adott terméket. Mivel a felsorolt mesterséges színezékek elsősorban üdítőitalokban, édességekben, jégkrémekben, süteményekben fordulnak elő, ezek fogyasztásának korlátozása táplálkozás-egészségügyi szempontból is kívánatos.

 

Forrás: MTI



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében