• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Mértékkel! - ez a legbiztosabb fényvédőszer

2005.05.03. /
A fényvédőszerekben lévő fényszűrőkkel bizonyos mértékig fokozhatjuk a bőr védekezési idejét. A kérdés, hogy milyen áron.

Hiába éltető fényünk a nap, hosszabb bezártság után szoktatni kell a bőrt a napfényhez, mert a szervezet csak lassan és fokozatosan építi fel a saját fényvédelmét: a bőrben festékszemcsék keletkeznek, megvastagodik a szaruréteg, megnő a verejték mennyisége (a benne lévő urokánsav jó fényszűrő). Nem szabad elfelejteni, hogy a bőr kapacitása véges, nem lehet sokáig sütkérezni a napon védelem nélkül.

Fényvédőszerek
A fényvédőszerekben fényszűrők vannak, nekik köszönhetően bizonyos mértékig meg lehet növelni a bőr saját védekezési idejét. A fényvédőszerekkel szemben alapvető követelmény, hogy ne károsítsák a bőrt, ne legyenek toxikusak, fényérzékenyítőek és a verejtékkel se lépjenek reakcióba. Sajnos ezeknek a kívánalmaknak ma még nem minden készítmény felel meg.

A fizikai fényszűrők jobbak
A fizikai fényszűrők ásványi mikropigmenteket tartalmaznak, például cinkoxid és titándioxid port. Jellemzőjük, hogy visszaverik és szétszórják a sugarakat, s ezért azok csak elenyésző mértékben jutnak a bőrbe. A fizikai filtereket a bőr általában jól viseli. Védelmet nyújtanak mind az UV-A, mind az UV-B sugarakkal szemben, felkenés után azonnal hatnak, gyerekeknek és érzékeny bőrű egyéneknek nem véletlenül javasolják ezek használatát a bőrgyógyászok. Hátrányuk, hogy erősen, fehéresen fedik a bőrt.
A kémiai fényszűrők közül az UV-A szűrőkhöz a benzofenonokat és a dibenzoilmetanokat, UV-B filterekhez a benzimidazolt, a para-amino-benzoésavat és származékait, valamint a fahéjsavésztert alkalmazzák a leggyakrabban. A kémiai fényszűrőket tartalmazó készítményeket  a megfelelő hatás érdekében legalább fél órával a napozás előtt fel kell kenni a bőrre.
Gyakori, hogy fizikai és kémiai fényszűrőket egyaránt felhasználnak a napozószerekben.

Az ÖkoTest legutóbb 20 fényvédőszert vizsgált meg, s ezek közül csupán három termék kapott nagyon jó minősítést. Hetet nem tartottak megfelelőnek, köztük olyan nálunk is ismert napozószereket mint a Delial Plus Vitamin-naptejet és a Nivea Sun Sun-Sprayt. A negatív minősítést a kritikus fényvédő filterek és allergiát kiváltó illatanyagok jelenlétével magyarázták.

A kevesebb több 
A fényvédőszerekben lévő kémiai filterek terhet is jelenthetnek a bőr számára. A kevésbé fotostabil anyagok reakcióba léphetnek a bőrrel, s ezáltal megnövelik az allergia rizikóját. Sokakban él az a tévhit, hogy a napsugarak káros hatásai magasabb faktorszámú fényvédőszerrel kivédhetőek. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy előnyösebb alacsonyabb faktoros napozószert használni és inkább csak a bőr tűrőképességének megfelelő ideig tartózkodni a napon. A l5-20 faktoros fényvédők - ésszerű napozási szokások mellett - általában elegendő védelmet nyújtanak. A magasabb faktoroknál a fényvédelem alig, viszont a bőr vegyi terhelése, s persze a készítmény ára is jelentősen megnő.
 
Kritikus fényvédőanyagok
A legújabb vizsgálatok szerint egyes kémiai fényvédő filterek (benzofenonok, amelyek UV-B és UV-A szűrők)  úgy is károsíthatják az egészséget, hogy szabadgyököket szabadítanak fel és fényérzékennyé teszik a bőrt:
Benzophenone-1 (BP-1),
Benzophenone 2 (BP-2),
Benzophenone-3 (BP-3), vagy Oxybenzone nemcsak allergizál, de egyes kisérletek szerint a májat is károsíthatja, sőt állatkisérleteknél hormonszerű hatást is kimutattak. Csak 0,5% -tól kötelező feltüntetni a készítményen, hogy "oxibenzonumot tartalmaz!".

Homosalate (HMS): - kémiai filter az UV-B sugarakat szűri ki, allergizálhat és ez esetben is feltételezik a hormonhatást.
Homomenthylsalicylate: hormonhatással lehet számolni
4-Methylbenzylidene camphor (4-MBC): egyes szakértők szerint instabil UV-B filter, negatív anyagnak tartják, amely allergiát is kiválthat
A 3-Benzylidene camphor (3-BC): - kémiai fényvédő, szintén problémás anyag.
Octyl methoxy-cinnamate (OMC),
Octyl-dimethyl PABA (OD-PABA),
Benzyliden-norbornanon anyagok allergizálhatnak, s a hormonhatást ezeknél sem zárják ki.

Bőrtípusnak megfelelően válasszunk
A különféle típusú fényvédők nem egyforma intenzitással védik a bőrt:
A vizes-alkoholos: készítmények szárítanak, s alacsony viszkozitásuk miatt egyébként sem könnyű egyenletes védőréteget kialakítani a bőrön.
A zsírok, olajok: nem különösebben védenek az UV-fénytől. Alattuk a bőr jobban felmelegszik és a hőleadás is akadályozottá válik.
Emulziók, krémek: jól és egyenletesen kenhetőek a bőrre. Az O/V (O/V=olaj a vízben) emulziók a magas víztartalomnak köszönhetően kellemesen hűtik a bőrt, könnyen lemoshatóak, a V/O (V/O = víz az olajban) emulziók víztaszítóak. Az allergia veszélyre azonban ezeknél is ügyelni kell. A normál és száraz bőrű egyéneknek a leginkább ez a típusú napozószer való.
Gélek: Kellemesen hűtenek, könnyen lemoshatóak. A lipogélek hosszabb ideig a bőrön maradnak, víztaszítóak. A hidrogélek tapadó filmréteget hagyhatnak a bőrön. A zsíros bőrűek számára inkább ezeket javasolják.
A mallorka-aknéra hajlamos egyének lehetőleg zsír- és emulgálószer  mentes fényvédőket használjanak a nyári melegben.

Bár vízbiztos készítményeket is árulnak, ezek megbízhatóságáról csak annyit: úszás, pancsolás után tanácsos újra bekenni velük a bőrt.
Kényelmi szempontból sokan szívesen használnak aeroszolos fényvédőket, annak ellenére, hogy a porlasztás miatt, az anyagok egy része tapasztalhatóan veszendőbe megy.

Napozáskor arra is gondolni kell, hogy a kémiai filtereken kívül az illatanyagok és konzerválószerek is kiválthatnak allergiát, ezért ilyenkor kerülni kell az illatos dezodorok és parfümök használatát.
UV-filteres nappali krémekkel feleslegesen ne terheljük a bőrt. Praktikusabb nappali krémet használni, s csak szükség esetén felkenni az arcra a fényvédőt.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében