Egyházak, feministák, állatvédők, természettudósok sokszor és sok okból kritizálták már a „szépség hamis kultuszát”. Az utóbbi évtizedben azonban egyre több figyelmet kapott egy egészen más jellegű probléma. A kozmetikumok összetevői közt sorra mutattak ki egészségkárosító vegyületeket. Különösen nyugtalanító, hogy szinte lehetetlen elkerülni ezeket, hiszen nemcsak a szépítőszerekben, de még a legpuritánabb család fürdőszobájában is megtalálható fogkrémekben, samponokban, napkrémekben vagy babapopsitörlőkben is jelen lehetnek. De ne higgyük, hogy csak a szintetikus vegyületek károsak. A természetes eredetű henna például irritációt és allergiát válhat ki, míg a levendula- és teafaolaj intenzív használata a lányok korai érését, a fiúknál pedig a mellek megnagyobbodását okozhatja. Ugyanakkor több szintetikus anyag, például a kőolajszármazékok (legismertebb ezek közül a vazelin) rossz híre eltúlzott és tudományosan nem megalapozott.

Sok kicsi sokra megy

A kozmetikai ipar képviselői többnyire azzal védekeznek, hogy igen kis mennyiségben találhatók a kritikus anyagok a kozmetikumokban. Jóval kisebb koncentrációban vannak jelen, mint amilyet a laborkísérletek során alkalmaznak a káros hatás igazolására. Ez az érvelés azonban több okból is támadható. Egyrészt sok vegyülettel nemcsak a kozmetikumok, de más termékek, sőt a levegő és a víz útján is találkozunk, akár naponta. Ezek hatása pedig összeadódhat vagy erősítheti egymást. Az Environmental Working Group nevű amerikai környezetvédő szervezet felmérése szerint a nők naponta átlagosan tizenkétféle kozmetikumot használnak 168 különböző összetevővel, míg a férfiak hat terméket 85 összetevővel.

A másik fontos felismerés, hogy nem állja meg a helyét a régóta uralkodó nézet, miszerint „nagy adagban méreg”. Állatokon és sejttenyészeteken végzett kísérletek, valamint vadon élő fajok megfigyelései azt mutatják, hogy egyes vegyületek meglepő módon kis dózisban nagyobb kárt okozhatnak. Ennek egyik oka az lehet, hogy a szervezet a nagy koncentrációban jelen lévő vegyületet könnyebben azonosítja idegen anyagként.

Biztonsági előírások

Európai polgárként viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, mert itt jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak a kozmetikumokra, mint, mondjuk, az Egyesült Államokban. Az EU-ban például tiltólistán van minden olyan vegyület, amely minden kétséget kizáróan összefüggésbe hozható rákbetegségekkel, szaporodási- és születési rendellenességekkel. A feketelista folyamatosan változik, az elmúlt tíz évben 1370 anyag került a tiltottak közé.

A címkén szereplő feliratok, állítások, hatások hitelességéért is kizárólag a gyártók és forgalmazók felelnek. Rendelkezniük kell többek között a kozmetikumok biztonsági értékelését, ártalmatlanságát, valamint a címkéken ígért hatásokat igazoló vizsgálati eredményekkel és dokumentumokkal. A bizonyítékokon alapuló hatásoktól eltérő állítások a fogyasztó megtévesztését jelentik. A kozmetikumok jogszerűen OÉTI nyilvántartásba vétel alapján kerülhetnek forgalomba. A bejelentett adatok alapján az OÉTI ellenőrzi, hogy a készítmény megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Ennek ellenére hazánkban, ahogy bármely más országban is, előfordulhat, hogy a forgalomban lévő kozmetikumok címkéjén megtévesztő felirat van – figyelmeztet dr. Móréné Horkay Edit az OÉTI Kozmetikai Csoportjának munkatársa. A szervezet azt is hangsúlyozza, hogy a szabályosan forgalomban lévő, az ajánlás és a figyelmeztetés betartásával használt kozmetikumok a jelenlegi ismeretek alapján nem válthatnak ki káros mellékhatást.

Kerülő úton

Bármilyen szigorú is a hazai szabályozás, gyakorlatilag lehetetlen valamennyi gyanús vegyületet elkerülni, ráadásul egyéni érzékenység károsnak nem minősülő anyaggal szemben is jelentkezhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne csökkenthetnénk akár jelentős mértékben a legveszélyesebb kemikáliákkal való érintkezést. Hétköznapi óvintézkedésként a következőket tehetjük:

• Használjunk minél kevesebb és minél egyszerűbb, lehetőleg illatanyag-, színezék- és tartósítószer-mentes terméket.
• Nézzünk utána az adott termék biztonságosságáról rendelkezésre álló információknak. Jó forrás ehhez a www.cosmeticsdatabase.com ingyenesen hozzáférhető adatbázis (lásd az ajánlóban, a 62. oldalon).
• Ne bízzunk a termékeken szereplő „hipoallergén”, „bőrgyógyászok által tesztelt”, „természetes”, „bio”, „érzékeny bőrre” feliratokban. Inkább próbáljuk megérteni az összetevők listáját, és megtalálni az ideális terméket.
• Mindig olvassuk el és vegyük komolyan a csomagoláson feltüntetett figyelmeztetéseket, amelyek sokszor veszélyes vegyületek jelenlétéről árulkodnak. 
• A kozmetikumok használata esetén fellépő nemkívánatos mellékhatás(ok) jelentkezése esetén forduljunk orvoshoz, és jelentsük a problémát a kozmetikumok ellenőrzésére jogosult hatóságnak, az ÁNTSZ-nek.
• És végül: ha szépülni vágyunk, ne csak a kozmetikai eszközök jussanak eszünkbe. Az egészséges táplálkozás, a napi 7-8 óra alvás, a dohányzás és alkoholfogyasztás kerülése és a jó közérzet látványosan megszépítheti az embert – alattomos mellékhatások nélkül.

Kerülendő vegyületek

A teljesség igénye nélkül nézzük, milyen anyagok szerepelnek a káros kozmetikum-összetevők feketelistáján.

Formaldehid: Szemhéj- és szempillafestékekben, samponokban, tusfürdőkben, körömlakkokban, hajzselékben, babasamponokban és -szappanokban található tartósító- és fertőtlenítőszer. Ha az összetevők közt olyan vegyületeket találunk, mint például a quaternium-15, a dimetil-dimetil (DMDM) hidantoin, az imidazolidinyl urea, a diazolidinyl urea és a 2-bróm-2-nitropropán-1,3-diol (bronopol), jó, ha tudjuk, hogy ezekből is kis mennyiségű formaldehid szabadul fel, márpedig az erre érzékenyekből már ez is allergiás reakciókat válthat ki.

Ftalátok: A kozmetikai ipar széles körben használja a termékek színének és illatának tartósítására. Utóbbi esetben sokszor nem tüntetik fel a terméken, ugyanis az illatanyag (fragrance, perfume) összetétele gyártási titoknak minősül. A ftalátok a magzati fejlődés kritikus szakaszaiban nagy kárt okozhatnak. A várandósság alatt magas ftalátkoncentrációnak kitett anyukáknak a fiúcsecsemőjük nagyobb eséllyel születik ivarszervi elváltozással. Férfiakban a ftalátok meddőséghez vezethetnek. Örvendetes módon az Európai Unió betiltotta a ftalátok többségének kozmetikai célú alkalmazását.

Nanorészecskék: A barnítókrémek és szemfestékek mellett számos napkrém tartalmaz mikronizált cink-oxid és titánium-dioxid részecskéket, amelyek fizikai védőréteget képeznek az UV sugarak ellen. A rendkívül kis méretű részecskék élettani hatásairól nagyon keveset tudunk, az biztos, hogy a véráramba akadálytalanul bejutnak. A nanorészecskéket tartalmazó, por formájú napvédő készítmények vagy sprayk belélegzése egyértelműen veszélyes lehet.

Parabének: A baktérium- és gombaölő hatású, olcsó és hatékony parabéneket tartósítószerként használják a kozmetikai és gyógyszeriparban. Főként nagy víztartalmú termékekben találhatók, például samponokban, hajbalzsamokban, hidratáló krémekben, borotvazselékben, arclemosókban, bőrradírokban, síkosítókban, napvédő spraykben és fogkrémekben. Parabének a népesség túlnyomó részének szervezetében kimutathatók, mivel a bőrön és a tápcsatorna falán felszívódva a véráramba jutnak. A parabének biztonságosságát illetően egyre több kétely merül fel, és összefüggésbe hozták őket daganatos, húgyivarszervi, idegrendszeri és immunológiai betegségekkel is.

Polietilén-glikol (PEG): A polietilén-glikol (PEG) molekulák hidratálják a bőrt és stabilizálják a terméket. A PEG rövidítés után általában egy szám szerepel (pl. PEG-4 vagy PEG-100). Minél kisebb a szám, annál könnyebben felszívódik a vegyület a bőrön át. A PEG-vegyületek enyhe irritánsok, de ennél nagyobb probléma, hogy segítik a legkülönbözőbb vegyületek, köztük káros szennyező anyagok átjutását a bőrfelületen.

Triklozán: Antibakteriális vegyület, amely szappanokban, tisztítószerekben, dezodorokban, fogkrémekben található. Befolyásolja a pajzsmirigy hormontermelését, rákot, fejlődési rendellenességeket, májkárosodást okozhat. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a triklozán használata elősegíti az antibiotikumokra és antibakteriális termékekre rezisztens törzsek, például a hasmenést okozó kóli baktérium és a szalmonella kialakulását.

Egyes típusai felhalmozódnak a szervezetben. Korábbi vizsgálatokban öt emberi anyatejmintából háromban mutattak ki triklozánt, és újszülöttek köldökzsinórvérében is találtak belőle. Ez azért aggályos, mert a fejlődő magzat különösen sebezhető lehet a triklozán hatásaival szemben.

Mivel a triklozántartalmú termékek többsége végül a szennyvízbe kerül, a természetes vizekben nagy mennyiség halmozódik fel belőle, és ez negatívan hat a környezetre. A triklozán megöli az algákat (amelyek a vízi táplálékláncok alapját képezik, ezért pusztulásuk különösen nagy kárt okoz a társulásokban), és nagy mennyiségben felhalmozódik halakban és más vízi fajokban.

Szintetikus pézsmavegyületek: A pézsma szintetikus változatait illatanyagként adják kozmetikumokhoz, köztük parfümökhöz, kölnikhez, testápolókhoz. (A valódi pézsma a veszélyeztetett fajok közé tartozó pézsmaszarvas gyomrában található mirigy váladéka, az egyik legdrágább állati anyag a világon.) Egyes vizsgálatok szerint a pézsma különböző vegyületei megzavarják a hormonháztartás működését. Kimutatták már őket köldökzsinórvérben, anyatejben és emberi zsírszövetben is, valamint felhalmozódhatnak a táplálékláncban, és negatívan hathatnak a környezetre, különösen a vízi társulásokra.

1,4-dioxán: Hiába keresnénk a legtöbb kozmetikum összetevőinek listáján, ugyanis az etilén-oxiddal kezelt vegyületek szennyezőanyagaként kerül a termékekbe. Elsősorban habzó kozmetikumokban, samponokban, folyékony szappanokban és habfürdőkben mutatták ki. Átjutva a bőrfelületen károsítja a vesét, az idegrendszert és a légutakat, és valószínűleg rákkeltő. Mindez elkerülhető lenne, ha a gyártók olyan alapanyagokat használnának, amelyek etilén-oxid hozzáadása nélkül is eléggé kíméletesek.

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 22. számában.

Kép [cc] envios