• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Mennyire természetesek a natúrkozmetikumok?

2006.10.11. /

A környezetpusztítás kritikáját és a természetvédelem igenlését zászlajára tűző mozgalom a szépségipart sem hagyta érintetlenül: évről évre folyamatosan nő az érdeklődés a természetes anyagokat tartalmazó natúr- vagy biokozmetikumok iránt.

Ma már köztudott, hogy a szépségápolásban felhasznált szintetikus anyagok között olyan konzerválószerek, illatanyagok, fényvédőanyagok, emulgálószerek is találhatóak, amelyek főleg a bőrt, de az egész szervezetet is veszélyeztethetik. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a kozmetikai vegyészek által megalkotott természetazonos anyagok nem egészen úgy viselkednek, mint a növények hatóanyagai, amelyekben az egyéb alkotórészek harmonikus összjátéka is érvényesül. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a természetes anyagok (gyógynövények, zöldségek, gyümölcsök, élő állatok termékei - tej, méhviasz, gyógyvizek, gyógyföldek) kevésbé szervezet-idegenek és toxikusak; kevesebb mellékhatással rendelkeznek, mint a laboratóriumokban előállított társaik.

A természetes anyagokat ellenzők azzal érvelnek, hogy nagyon nehéz standardizálni a természetes, növényi anyagokat, mert hatóanyagaik összetétele, mennyisége változó. A termesztés helye, a gyűjtés ideje, a tárolás, a felhasználás mind-mind befolyásolják a hatóanyagok mennyiségét, s ezért nem lehet pontos hatóanyag-dózist megállapítani.

Hogyan vásárolhatunk ma natúrkozmetikumokat?

1. Figyelmesen olvassuk el a csomagoláson, tégelyeken, flakonokon lévő összetevőket. A kozmetikumot csak akkor vegyük meg, ha magyarul is, azaz számukra érthetően felsorolták a készítményben lévő anyagokat. A tisztességes gyártók ugyanis nem félnek attól, hogy a vásárlók megértik az alkotórészek neveit, ezért magyarul is feltüntetik ezeket. Míg a szintetikus anyagokat nem lehet az INCI-ről (INCI: a kozmetikai termékek összetevőinek nemzetközi jegyzéke) lefordítani, a növényeket viszont igen. Így például a Triticum vulgare búzacsíraolajat takar, míg a polyethylenglykolt (PEG), ami nem kívánatos emulgálószer, nem lehet lefordítani.

2. Nálunk is kaphatóak már a BDIH tanúsítványával ellátott kontrollált natúrkozmetikumok (jelen pillanatban Lavera, Logona, Weleda, Dr. Hauschka, Sante, Primavera, Alverde, Anne Lind, Fitne, Terra Naturi). Ezeket érdemes keresni, megbízhatóak. Kérjük olvasóinkat, aki tud további minősített és kereskedelmi forgalomban kapható termékekről, értesítse szerkesztőségünket.

Olvasónk írta:

-dr.Organic  - Bio Activ tanúsítvány
-Farfalla - BDIH 
-AquaBio - BDIH és ECO Control
-NeoBio - BDIH és ECO Control

(az utolsó hármat a budakeszi Müller Drogéria forgalmazza)

 

A vásárlók általában azt hiszik, hogy azok a kozmetikumok, amelyeket magukat natúrnak vagy bionak nevesített cégek reklámoznak, vagy amelyeket reformüzletek kínálnak, azok kizárólag a természet csodálatos éltető anyagait tartalmazzák, és ezért megbízhatóak. A valóságban azonban sajnos ez nem így van. Hivatalosan nem csak nálunk, de az Európai Unió országaiban sem létezik natúr-, illetve biokozmetikumokra vonatkozó szabvány, s a jogi szabályozás is hiányzik. Így ma azok is állíthatják magukról, hogy „natúr", „bio", „természetes", „fito", akiknek valójában sok közük nincs e jelzők eredeti tartalmához. Elég egy kevéske növényi kivonatot, olajat belekeverni a kozmetikumba, s már natúrként kerülhet a polcra. A trükkös gyártók nem egyszer megtévesztő jelzéseket (pecsét, növényi rajz) is használnak a vásárlók befolyásolására. Az összetevők listájából általában csak az anyagokat ismerő szakemberek képesek tájékozódni, persze ők is csak akkor, ha azokon valóban a pontos, csökkenő mennyiségben szereplő összetételt közlik, s nem bújnak el a hatóanyagok vagy a fantáziajelzések csábító nevei mögé. Sajnos a kozmetikumok összetételét nem szokták a forgalomba kerülés után ellenőrizni, legfeljebb csak akkor, ha panaszt tesznek rájuk.

Németországban a Német Gyógyászati, Reformárú és Testápolószerek Gyártóinak Ipari és Kereskedelmi Szövetsége (BDIH) a tisztességes gyártók és a vásárlók számára egyaránt kedvezőtlen helyzet javítására átlátható megmérettetést kínál a natúrkozmetikumokat gyártó cégek számára. A meghatározott irányelvek szerinti rendszeres ellenőrzéssel javultak a tisztességes verseny feltételei. A természetes anyagokat tartalmazó kozmetikumokat keresők biztos kézzel nyúlhatnak a keresett kozmetikumokhoz. Az allergiásak elkerülhetik az érzékenyítő, problémát okozó összetevőket.

A „kontrollált natúr kozmetikum" embléma viselését a BDIH csak azon cégek termékeinek engedélyezi, amelyek

  • szintetikus anyagok helyett természetes alapanyagokat, növényi olajakat, viaszokat, kivonatokat (lehetőleg ökológiai eredetűeket), állati termékeket (tej, zsír, méhviasz), valamint ásványi anyagokat használnak;
  • nem tesznek szintetikus színanyagokat, allergizáló illatanyagokat, emulgálószereket, szilikonokat, paraffint és más ásványolaj-származékokat a készítményeikbe;
  • akik az anyagok mikrobiológiai biztonsága érdekében a természetes konzerváló anyagok és eljárások mellett (pl. illóolaj, antioxidánsok) csak az engedélyezett természetazonos konzerválószereket használják: például benzoesavakat és ezek sóit, ethilésztert, szalicilt, szorbinsavakat és ezek sóit, valamint benzilalkoholt. Ezeket azonban a termékeken külön fel kell tüntetni.

A BDIH irányelvei nem engedélyezik a nyersanyagok és a kész kozmetikumok radioaktív besugárzását, például csírátlanítás céljából, s géntechnológiával megváltoztatott összetevők sem használhatóak. A gyártók felé környezetvédelmi kívánalmakat is megfogalmaztak: csökkenteni kell a környezetet terhelő csomagolóanyagok használatát, így javasolják a visszaváltható csomagolóanyagokra való átállást. A natúrkozmetikai kritériumok betartásáról független vizsgálóintézet gondoskodik.

Míg például csak Németországban időközben egyről négyre nőtt - valószínűleg piaci megfontolásból - a natúrkozmetikumot minősítő szervezetek száma (ECOCERT, neuform, „állatkísérletektől mentes kozmetikum" - bár ezek meglehetősen hasonló szempontokat érvényesítenek), s évről évre nő a kontrollált natúrkozmetikumok spektruma és mennyisége, addig Magyarországon a fogyasztók továbbra is rémesen kiszolgáltatottak a reklámoknak. Nálunk évekkel ezelőtt a Biokontroll Kht. szerezte meg a kizárólagos jogot az ökológiai termesztésű biokozmetikumok minősítésére illetve a tanúsítványok „eladására". A társaság a BDIH minősítésénél szigorúbb feltételeket szabott, ugyanis azt is előírja, hogy a felhasznált növények legalább 70%-ának biodinamikus gazdálkodásból kell származnia, holott Magyarországon ez a gazdálkodási forma még egyáltalán nem nevezhető elterjedtnek. Nem csoda, hogy eddig mindössze egyetlen hajápoló-készítmény igényelte a tanúsítványukat. Ráadásul a kozmetikumok gyártóinak túl sokba kerül a pozitív diszkrimináció „reklámja", mert egy termék minősítéséért évente körülbelül negyvenezer forintot kellene fizetniük. Többen komolytalannak tartják ezt a „lehetőséget", szívesebben vennék, ha inkább valamelyik hivatalos szerv, mondjuk a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vagy az OÉTI szorgalmazná a kozmetikumok, s azon belül a natúrkozmetikumok ügyének rendbetételét, s nem egy Kht. - de legalábbis szükségesnek tartanák az ellenőrzők ellenőrzését.

 

***
Tetszik a TudatosVásárló.hu, és szívesen olvasod a cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!


  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében