alap kinézet

System Messages

Kávézó- és gyorsétterem-teszt
Végigjártunk 5 kávézóláncot (Café Frei, California Coffee Company, Coffeeshop Company, Costa Coffee, Starbucks) és 4 gyorsétteremláncot (Burger King, KFC, McDonald's, McCafé). Azt vizsgáltuk, hogy van-e Fairtrade vagy UTZ védjegyes kávé/tea/cukor, van-e laktózmentes tej, és hogy mennyire figyelnek a hulladékcsökkentésre.

Világszerte egyre többen keressük a fenntartható termelésből származó termékeket. A 2017-ben megjelent Tudatos Vásárló Piaci jelentés szerint egyre növekszik itthon a kereslet a Fairtrade termékek iránt. A 2014-2016 közötti időszakban a magyar háztartások 612 millió forintért választottak Fairtrade élelmiszert, ami, hétszeres növekedés a három év alatt.

A Fairtrade egyike az évtizedek óta jól ismert és megbízható minősítő rendszereknek és védjegyeknek. Minél nagyobb egy márka, például kávézólánc, és minél több helyen van jelen a világban, annál érzékenyebb az őt érő kritikákra, bojkottra, hírnévromlásra, ami népszerűségvesztéshez és bevételkieséshez vezethet. A fogyasztói igényekre reagálva ezért a nagy kávézóláncok is sorra vezették be kínálatukba azokat a termékeket, amelyek termelése kevésbé terheli a környezetet, amelyeknek kereskedelme méltányos.

A Tudatos Vásárló nemrég elvégzett, kávézó- és gyorsétterem-láncokat vizsgáló tesztéjből viszont az derült ki, hogy a legnagyobbaknál is nagyítóval kell keresni a Fairtrade kávét. Mit csinálnak akkor mégis, hogy azok is náluk kávézzanak, akik egyre nagyobb arányban az etikus termékeket keresik?

A fenntarthatósági igényekre, elvárásokra a cégek egyik gyakori megoldása, hogy kínálatukból egy-egy terméket Fairtrade minőségben hoznak forgalomba. Így tett egy bő évtizeddel ezelőtt a Starbucks vagy a Procter and Gamble az USA-ban, a Nestlé az Egyesült Királyságban. Ez a lépés kezdetben hatalmas sikernek tűnt a Fairtrade mozgalom számára, ám hamar kiderült, hogy az együttműködés nem azonos mértékben előnyös a feleknek: a Fairtrade-en belül már a kezdetekkor is sok vitát szült, és ellenzőinek érvelése beigazolódott, amikor 5 év elteltével a világ legnagyobb kávézólánca, a Starbucks által értékesített kávénak mindössze 3%-a volt Fairtrade minősítésű, a kávézóóriás viszont megítélésében hatalmasat nyert kínálatának ilyen minimális zöldítésével is.

A legnagyobb hazai, a Café Frei

Mennyire jók a független minősítők?
A TVE-nél sokat írunk a független minősítésekről (Fairtrade, UTZ, Rainforset Alliance).
Azért tartjuk őket nagyon fontosnak a haramdik fél általi minősítő rendszereket, mert hosszabb távon stabilabb szabályrendszerük átlátható, így az esetleges visszásságok is könnyebben kiderülnek. Nekünk, fogyasztóknak pedig lényegesen tisztább ügy, ha csak néhány címkét kell észben tartanunk, mint az összes kávézólánc vagy kávégyártó saját minősítő rendszerét megérteni és a változásokat követni.

A Frei kávékon nem látjuk az ismert minősítések logóit. Ennek az az oka, hogy a náluk fogyasztható kávék java keverékek: közel 300 alapanyagot használnak fel a több mint 70 féle kávéjukhoz. Ezek között az alapanyagok között van Fairtrade, Rainforest Alliance, UTZ és minősített organikus alkotórész is, ám a többi alkotórész miatt a végtermék gyakran nem lehet minősített.

Összességében a vásárló 90%-ban olyan kávét iszik a Cafe Frei-ben, amely részben vagy egészben valamilyen tanúsítvánnyal rendelkező kávé, de hogy milyen arányú benne a minősített kávé, azt sajnos kávénk szürcsölgetése közben a legtöbb esetben nem fogjuk tudni. A cégtől kapott adatok szerint, ami minősített, az leginkább organikus összetevő. Arra, hogy csészénkben egy korty Fairtrade minősítésű kávé is legyen, viszonylag kevés az esélyünk.

A hónap ültetvény-kávéja most egyébként épp egy olyan kávékeverék, amelynek minden összetevője Rainforest Alliance-minősített. Más a helyzet a zacskós, hazavihető, pörköléskor ízesített kávék esetében: ezek alapja minden esetben perui UTZ kávé – tudtuk meg a kávézólánc megálmodójától, Frei Tamástól.

Bármennyire is nő az igény itthon a méltányos kereskedelemből származó termékek iránt, a magyar vásárló még mindig kevesebb pénzből gazdálkodik, mint az Európában legtöbb Fairtrade terméket fogyasztó britek.  A Cafe Frei, kiiktatva a viszonteladókat közvetlenül a termelőktől vásárol, a cég maga végzi a szállítást, pörkölést, csomagolást is. Így megspórolják az értékesítési lánc közbeeső szereplőinek nyereségét, a közép- vagy dél-amerikai, afrikai termelő jobb árat kaphat a kávéjáért, és a forgalmazó Café Frei is jó áron jut a termékhez. Mindez azért van, hogy a magyar vásárló jó minőségű, lehetőleg etikus forrásból származó kávét ihasson, amit meg is tud fizetni – olvasható a cég honlapján.


Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!


Üzletpolitikájukba a lelkiismeretes kereskedelem kifejezést vezették be, ami a termelők és a vásárlók felé irányuló korrekt magatartás szándékát jelzi. Kávézóiban, ha elvihető kávét kérünk, fizetnünk kell a papírpohárért. „Mindennek ára van, a papírpohárnak is, és az is a lelkiismeretes kereskedés része szerintünk, hogy azokra nem terheljük rá a papírpohár árát, akik elmosható csészében isszák a kávéjukat" - magyarázza Frei Tamás.

A legnagyobb, a Starbucks

Egy másik lehetséges stratégia a cégek részéről, hogy valamely nagyobb civil szervezettel, tanúsító szervezettel lépnek együttműködésre és hoznak létre saját minősítő védjegyet. Az eredmény látható: a már korábban ismert címkék – Fairtrade, UTZ, Rainforest Alliance, stb. – mellett gomba módra szaporodnak a „zöld”, „etikus”, „fenntartható”, „öko” feliratú logók a termékeken. Az új logók sokaságát látva ember legyen a talpán, akit átlátja, melyik mit takar.

A fent említett módon jött lére például a Kezdeményezés a fenntartható mezőgazdaságért (Sustainable Agriculture Initiative, SAI), amelyhez számos nagy kávékereskedő csatlakozott. Egy másik a Kávé és termesztői méltányossági eljárásokat (Coffee and Farmer Equity, C.A.F.E.) a Starbucks alkalmazza beszerzéseikor.

Fontos tudnunk, hogy ezek a védjegyek a Fairtrade termékek komoly konkurenciájaként jelennek meg a piacon, azzal ellentétben viszont nem garantálják a termelők számára sem a minimál felvásárlási árat, sem a Fairtrade prémiumot, sem az egyéb szociális biztosítékokat.

Lássuk, mi jót hozott a mexikói kávétermesztők számára, amikor megjelent náluk a világ legnagyobb kávézólánca, a Starbucks saját minősítési rendszere!

 

A TVE-nél is megveheted keepcup-odat
Az eldobható kávéspoharak helyett válassz magadnak egy színes Fairtrade bögrét kínálatunkból!

A Starbucks a Conservation International (CI) civil szervezettel együttműködben, vásárlói igényekre reagálva 2004-ben hozta létre a Kávé és termesztői méltányossági eljárások (C.A.F.E.) elnevezésű irányelveket és saját minősítési rendszert. Ahogy a cég honlapján olvasható, olyan beszerzési irányelveket dolgoztak ki, „amelyek megfelelnek az etikus beszerzésre vonatkozó elveinknek,… és segítenek az olyan kávétermesztői módszerek kialakításában, amelyek előnyösebbek az emberek és a Föld számára.” A C.A.F.E. irányelveket kezdetektől egy folyamatosan fejlődő programnak tervezték, amely a Fairtrade-nél enyhébb csatlakozási feltételeket szab a termesztőknek. A program pontrendszeren alapulva ösztönzi a résztvevő gazdákat a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére.

A Starbucks saját adatai szerint 167 millió kilogramm kávét vásárolt a termesztőktől a 2009-es pénzügyi évben, ennek 81%-a (136 millió kg) származott C.A.F.E.-alapelvek szerint dolgozó beszállítóktól. Ugyanebben az évben az általa vásárolt Fairtrade kávé mennyisége 18 millió kg, a tanúsítottan organikus kávé mennyisége 6,4 millió kg volt.

Ha a C.A.F.E.-minősítést is ide számoljuk, valóban összejön az, amit a cég 2017 őszén hatalmas nemzetközi kampánnyal ünnepelt: kávézóiban Hollandiától Dél-Afrikáig 99%-ban etikus forrásból származó kávét árulnak.

 

Erdőirtás

Jó pont, hogy ösztönzik a hulladékcsökkentést
Aki egy hazai Starbucksba magával viszi saját bögréjét, a rendelt kávéja árából 90 Ft kedvezményt kap.

Nagy eredménynek tekintik, hogy ahol jelen van, a program a CI szerint megállította az erdőirtásokat: 2004 óta nem pusztítottak ki erdőt kávéültetés miatt.

Ha kávéültetés miatt nem is, a Starbucks sok bírálatot kapott amiatt, hogy süteményeiben, édességeiben még mindig használ olyan pálmaolajat, amelyet nem fenntartható forrásból szerez be. A hatalmas területű erdők, mocsarak felégetésekor keletkezű füst több tonnányi széndioxiddal járul hozzá a klímaváltozáshoz, 43 millió ember egészségét veszélyezteti, veszélyeztetett fajok kipusztulását okozza. A Startbuck az elmúlt években többszázezer fogyasztójától kapott levelet, amelyben az erdővédelem melletti határozottabb kiállást követeltek a cégtől. Más amerikai fastfood-óriások, például a McDonald's és a KFC már a zeró erdőirtás mellett köteleződtek el – nyilatkozta Lael Goodman, a Union of Concerned Scientists amerikai fenntarthatósági szervezet elemzője.

Fair foglalkoztatás

A CI szerint a foglalkoztatás körülményeinek javítása szintén a C.A.F.E. sikerei közé sorolható: a vizsgált évben több mint 440 ezer munkásnak tudtak többet fizetni a helyi bérminimumnál, 89%-uk jogosult táppénzre, és a kávéültetvényeken minden gyermek iskolába jár. Ami a vegyszerezést illeti, a C.A.F.E. követelményei szerint a kávéültetvényeken tilos azoknak a vegyszereknek a használata, amelyeket az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a WHO a „különösen veszélyes” vagy a „fokozottan veszélyes” kategóriába sorol, ám ez meg sem közelíti az organikus gazdálkodás követelményeit. A C.A.F.E. emellett hitelnyújtással képzési programokkal segíti a gazdákat, így összességében ahhoz is hozzájárul, hogy a termesztők magasabb követelményű minősítéseknek is megfeleljenek, mint a Rainforest Alliance, a Fairtrade vagy az organikus – mutatott rá egy interjúban Bambi Semroc, a Conservation International stratégiai tanácsadója.

 

Mexikóban lenyomták a szövetkezeteket

Kevésbé rózsás képet fest a C.A.F.E. hatásairól a Journal of Business Ethics 2010-es számában Marie-Christine Renard környezetszociológus, aki részletesen beszámolt róla, milyen változásokat hozott a mexikói El Triunfo nemzeti park kávétermesztői számára a Starbucks saját minősítő rendszerének megjelenése.

A régióban az 1990-es évek közepétől szövetkezetekbe tömörültek a kistermelők, hogy képviseljék érdekeiket a legnagyobb felvásárló, a globális hálózattal rendelkező ECOM Trading helyi vállalata, az AMSA ellenében. Ezek a szövetkezetek a kezdetektől támogatták az organikus termesztést, és a vidékre jellemző, magasabban (900-1200 m) fekvő ültetvények kiemelt minőségű kávé termesztését, ám hiányoztak a saját csatornáik a külföldi értékesítéshez, és pénzhiánnyal küszködtek.

Ekkor jelent meg a színen a Conservation International és a Starbucks, és amit hoztak, az túl szép volt, hogy igaz legyen: a piaci ár dupláját ajánlották a kávéért. Hat szövetkezettel léptek együttműködésre, 1200 termelő szerezte meg az organikus minősítést. A következő években azonban sorra jöttek azok a lépések, amelyekkel kizárták a szövetkezeteket a kereskedelmi folyamatból, a Starbucks például épp azt a céget, az AMSA-t jelölte meg kizárólagos stratégiai beszállítójának, amely ellen a szövetkezetek annak idején létrejöttek. Egy idő után már a kávé szárítását is az AMSA végezte, és a termesztők teljesen kiszolgáltatottá váltak a CI-Starbucks-AMSA társaságnak.

Néhány szövetkezet kilépett, és Fairtrade minősítést szerzett – kávéjukért megkapják a garantált minimális felvásárlási árat, plusz az organikus és a Fairtrade prémiumot, ami összesen több, mint amit a C.A.F.E.-programban kapnának - írja Renard tanulmányában. A Fairtrade emellett biztosítja az egyesülési szabadság és a kollektív tárgyaláshoz való jogokat, azaz a munkások érdekképviseletét, a prémiumból pedig olyan, a közvetlen termelés költségein kívüli fejlesztéseket finanszíroz, amelyek a Fairtrade-termelők, alkalmazottak, családtagjaik és közösségük javát szolgálják.

Képek: starbucks.com/cafefrei.com/pixabay.com

 


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal!

Fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!

 


                Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében. A cikk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium FV-I-17-2017-00014 jelű pályázat keretében valósult meg.  

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében

Smink