Világszerte egyre többen keressük a fenntartható termelésből származó termékeket. A 2017-ben megjelent Tudatos Vásárló Piaci jelentés szerint egyre növekszik itthon a kereslet a Fairtrade termékek iránt. A 2014-2016 közötti időszakban a magyar háztartások 612 millió forintért választottak Fairtrade élelmiszert, ami, hétszeres növekedés a három év alatt.

A Fairtrade egyike az évtizedek óta jól ismert és megbízható minősítő rendszereknek és védjegyeknek. Minél nagyobb egy márka, például kávézólánc, és minél több helyen van jelen a világban, annál érzékenyebb az őt érő kritikákra, bojkottra, hírnévromlásra, ami népszerűségvesztéshez és bevételkieséshez vezethet. A fogyasztói igényekre reagálva ezért a nagy kávézóláncok is sorra vezették be kínálatukba azokat a termékeket, amelyek termelése kevésbé terheli a környezetet, amelyeknek kereskedelme méltányos.

A Tudatos Vásárló nemrég elvégzett, kávézó- és gyorsétterem-láncokat vizsgáló tesztéjből viszont az derült ki, hogy a legnagyobbaknál is nagyítóval kell keresni a Fairtrade kávét. Mit csinálnak akkor mégis, hogy azok is náluk kávézzanak, akik egyre nagyobb arányban az etikus termékeket keresik?

A fenntarthatósági igényekre, elvárásokra a cégek egyik gyakori megoldása, hogy kínálatukból egy-egy terméket Fairtrade minőségben hoznak forgalomba. Így tett egy bő évtizeddel ezelőtt a Starbucks vagy a Procter and Gamble az USA-ban, a Nestlé az Egyesült Királyságban. Ez a lépés kezdetben hatalmas sikernek tűnt a Fairtrade mozgalom számára, ám hamar kiderült, hogy az együttműködés nem azonos mértékben előnyös a feleknek: a Fairtrade-en belül már a kezdetekkor is sok vitát szült, és ellenzőinek érvelése beigazolódott, amikor 5 év elteltével a világ legnagyobb kávézólánca, a Starbucks által értékesített kávénak mindössze 3%-a volt Fairtrade minősítésű, a kávézóóriás viszont megítélésében hatalmasat nyert kínálatának ilyen minimális zöldítésével is.

A legnagyobb hazai, a Café Frei

A Frei kávékon nem látjuk az ismert minősítések logóit. Ennek az az oka, hogy a náluk fogyasztható kávék java keverékek: közel 300 alapanyagot használnak fel a több mint 70 féle kávéjukhoz. Ezek között az alapanyagok között van Fairtrade, Rainforest Alliance, UTZ és minősített organikus alkotórész is, ám a többi alkotórész miatt a végtermék gyakran nem lehet minősített.

Összességében a vásárló 90%-ban olyan kávét iszik a Cafe Frei-ben, amely részben vagy egészben valamilyen tanúsítvánnyal rendelkező kávé, de hogy milyen arányú benne a minősített kávé, azt sajnos kávénk szürcsölgetése közben a legtöbb esetben nem fogjuk tudni. A cégtől kapott adatok szerint, ami minősített, az leginkább organikus összetevő. Arra, hogy csészénkben egy korty Fairtrade minősítésű kávé is legyen, viszonylag kevés az esélyünk.

A hónap ültetvény-kávéja most egyébként épp egy olyan kávékeverék, amelynek minden összetevője Rainforest Alliance-minősített. Más a helyzet a zacskós, hazavihető, pörköléskor ízesített kávék esetében: ezek alapja minden esetben perui UTZ kávé – tudtuk meg a kávézólánc megálmodójától, Frei Tamástól.

Bármennyire is nő az igény itthon a méltányos kereskedelemből származó termékek iránt, a magyar vásárló még mindig kevesebb pénzből gazdálkodik, mint az Európában legtöbb Fairtrade terméket fogyasztó britek.  A Cafe Frei, kiiktatva a viszonteladókat közvetlenül a termelőktől vásárol, a cég maga végzi a szállítást, pörkölést, csomagolást is. Így megspórolják az értékesítési lánc közbeeső szereplőinek nyereségét, a közép- vagy dél-amerikai, afrikai termelő jobb árat kaphat a kávéjáért, és a forgalmazó Café Frei is jó áron jut a termékhez. Mindez azért van, hogy a magyar vásárló jó minőségű, lehetőleg etikus forrásból származó kávét ihasson, amit meg is tud fizetni – olvasható a cég honlapján.

Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál még a témában?

Támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

Üzletpolitikájukba a lelkiismeretes kereskedelem kifejezést vezették be, ami a termelők és a vásárlók felé irányuló korrekt magatartás szándékát jelzi. Kávézóiban, ha elvihető kávét kérünk, fizetnünk kell a papírpohárért. „Mindennek ára van, a papírpohárnak is, és az is a lelkiismeretes kereskedés része szerintünk, hogy azokra nem terheljük rá a papírpohár árát, akik elmosható csészében isszák a kávéjukat” – magyarázza Frei Tamás.

A legnagyobb, a Starbucks

Egy másik lehetséges stratégia a cégek részéről, hogy valamely nagyobb civil szervezettel, tanúsító szervezettel lépnek együttműködésre és hoznak létre saját minősítő védjegyet. Az eredmény látható: a már korábban ismert címkék – Fairtrade, UTZ, Rainforest Alliance, stb. – mellett gomba módra szaporodnak a „zöld”, „etikus”, „fenntartható”, „öko” feliratú logók a termékeken. Az új logók sokaságát látva ember legyen a talpán, akit átlátja, melyik mit takar.

A fent említett módon jött lére például a Kezdeményezés a fenntartható mezőgazdaságért (Sustainable Agriculture Initiative, SAI), amelyhez számos nagy kávékereskedő csatlakozott. Egy másik a Kávé és termesztői méltányossági eljárásokat (Coffee and Farmer Equity, C.A.F.E.) a Starbucks alkalmazza beszerzéseikor.

Fontos tudnunk, hogy ezek a védjegyek a Fairtrade termékek komoly konkurenciájaként jelennek meg a piacon, azzal ellentétben viszont nem garantálják a termelők számára sem a minimál felvásárlási árat, sem a Fairtrade prémiumot, sem az egyéb szociális biztosítékokat.

Lássuk, mi jót hozott a mexikói kávétermesztők számára, amikor megjelent náluk a világ legnagyobb kávézólánca, a Starbucks saját minősítési rendszere!

A Starbucks a Conservation International (CI) civil szervezettel együttműködben, vásárlói igényekre reagálva 2004-ben hozta létre a Kávé és termesztői méltányossági eljárások (C.A.F.E.) elnevezésű irányelveket és saját minősítési rendszert. Ahogy a cég honlapján olvasható, olyan beszerzési irányelveket dolgoztak ki, „amelyek megfelelnek az etikus beszerzésre vonatkozó elveinknek,… és segítenek az olyan kávétermesztői módszerek kialakításában, amelyek előnyösebbek az emberek és a Föld számára.” A C.A.F.E. irányelveket kezdetektől egy folyamatosan fejlődő programnak tervezték, amely a Fairtrade-nél enyhébb csatlakozási feltételeket szab a termesztőknek. A program pontrendszeren alapulva ösztönzi a résztvevő gazdákat a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére.

A Starbucks saját adatai szerint 167 millió kilogramm kávét vásárolt a termesztőktől a 2009-es pénzügyi évben, ennek 81%-a (136 millió kg) származott C.A.F.E.-alapelvek szerint dolgozó beszállítóktól. Ugyanebben az évben az általa vásárolt Fairtrade kávé mennyisége 18 millió kg, a tanúsítottan organikus kávé mennyisége 6,4 millió kg volt.

Ha a C.A.F.E.-minősítést is ide számoljuk, valóban összejön az, amit a cég 2017 őszén hatalmas nemzetközi kampánnyal ünnepelt: kávézóiban Hollandiától Dél-Afrikáig 99%-ban etikus forrásból származó kávét árulnak.

Erdőirtás

Nagy eredménynek tekintik, hogy ahol jelen van, a program a CI szerint megállította az erdőirtásokat: 2004 óta nem pusztítottak ki erdőt kávéültetés miatt.

Ha kávéültetés miatt nem is, a Starbucks sok bírálatot kapott amiatt, hogy süteményeiben, édességeiben még mindig használ olyan pálmaolajat, amelyet nem fenntartható forrásból szerez be. A hatalmas területű erdők, mocsarak felégetésekor keletkezű füst több tonnányi széndioxiddal járul hozzá a klímaváltozáshoz, 43 millió ember egészségét veszélyezteti, veszélyeztetett fajok kipusztulását okozza. A Startbuck az elmúlt években többszázezer fogyasztójától kapott levelet, amelyben az erdővédelem melletti határozottabb kiállást követeltek a cégtől. Más amerikai fastfood-óriások, például a McDonald’s és a KFC már a zeró erdőirtás mellett köteleződtek el – nyilatkozta Lael Goodman, a Union of Concerned Scientists amerikai fenntarthatósági szervezet elemzője.

Fair foglalkoztatás

A CI szerint a foglalkoztatás körülményeinek javítása szintén a C.A.F.E. sikerei közé sorolható: a vizsgált évben több mint 440 ezer munkásnak tudtak többet fizetni a helyi bérminimumnál, 89%-uk jogosult táppénzre, és a kávéültetvényeken minden gyermek iskolába jár. Ami a vegyszerezést illeti, a C.A.F.E. követelményei szerint a kávéültetvényeken tilos azoknak a vegyszereknek a használata, amelyeket az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a WHO a „különösen veszélyes” vagy a „fokozottan veszélyes” kategóriába sorol, ám ez meg sem közelíti az organikus gazdálkodás követelményeit. A C.A.F.E. emellett hitelnyújtással képzési programokkal segíti a gazdákat, így összességében ahhoz is hozzájárul, hogy a termesztők magasabb követelményű minősítéseknek is megfeleljenek, mint a Rainforest Alliance, a Fairtrade vagy az organikus – mutatott rá egy interjúban Bambi Semroc, a Conservation International stratégiai tanácsadója.

Mexikóban lenyomták a szövetkezeteket

Kevésbé rózsás képet fest a C.A.F.E. hatásairól a Journal of Business Ethics 2010-es számában Marie-Christine Renard környezetszociológus, aki részletesen beszámolt róla, milyen változásokat hozott a mexikói El Triunfo nemzeti park kávétermesztői számára a Starbucks saját minősítő rendszerének megjelenése.

A régióban az 1990-es évek közepétől szövetkezetekbe tömörültek a kistermelők, hogy képviseljék érdekeiket a legnagyobb felvásárló, a globális hálózattal rendelkező ECOM Trading helyi vállalata, az AMSA ellenében. Ezek a szövetkezetek a kezdetektől támogatták az organikus termesztést, és a vidékre jellemző, magasabban (900-1200 m) fekvő ültetvények kiemelt minőségű kávé termesztését, ám hiányoztak a saját csatornáik a külföldi értékesítéshez, és pénzhiánnyal küszködtek.

Ekkor jelent meg a színen a Conservation International és a Starbucks, és amit hoztak, az túl szép volt, hogy igaz legyen: a piaci ár dupláját ajánlották a kávéért. Hat szövetkezettel léptek együttműködésre, 1200 termelő szerezte meg az organikus minősítést. A következő években azonban sorra jöttek azok a lépések, amelyekkel kizárták a szövetkezeteket a kereskedelmi folyamatból, a Starbucks például épp azt a céget, az AMSA-t jelölte meg kizárólagos stratégiai beszállítójának, amely ellen a szövetkezetek annak idején létrejöttek. Egy idő után már a kávé szárítását is az AMSA végezte, és a termesztők teljesen kiszolgáltatottá váltak a CI-Starbucks-AMSA társaságnak.

Néhány szövetkezet kilépett, és Fairtrade minősítést szerzett – kávéjukért megkapják a garantált minimális felvásárlási árat, plusz az organikus és a Fairtrade prémiumot, ami összesen több, mint amit a C.A.F.E.-programban kapnának – írja Renard tanulmányában. A Fairtrade emellett biztosítja az egyesülési szabadság és a kollektív tárgyaláshoz való jogokat, azaz a munkások érdekképviseletét, a prémiumból pedig olyan, a közvetlen termelés költségein kívüli fejlesztéseket finanszíroz, amelyek a Fairtrade-termelők, alkalmazottak, családtagjaik és közösségük javát szolgálják.

Képek: starbucks.com/cafefrei.com/pixabay.com

Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal!

Fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!

                Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében. A cikk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium FV-I-17-2017-00014 jelű pályázat keretében valósult meg.