• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Mennyire fair play a foci?

2018.03.06. /

A foci, a kézilabda, a röplabda vagy a rögbi millióknak jelent örömteli pillanatokat, de nem létezne a legfontosabb kellék, a labda nélkül. Ugyanakkor azoknak az embereknek, akik ezeknek a labdáknak a nagy részét készítik, kevés okuk van a vidámságra… Lássuk a tényeket!

Tények a Fairtrade labdákról

•         Focilabdák, kézi- és röplabdák, valamint rögbilabdák kapnak Fairtrade minősítést.

•         A labdák a pakisztáni Sialkotban készülnek, ez a sportlabdagyártás központja.

•         2013-14-ben 271.100 Fairtrade minősítésű labdát adtak el.

•         A kereskedők az eladási áron felül 10%-nyi prémiumot fizetnek a labdákért. A munkások közösen döntenek az összeg felhasználásáról minden Fairtrade terméket előállító gyárban.

•         Ebben a rendszerben dolgozó munkások összesen 70.000 euró plusz bevételre tettek szert Fairtrade prémiumként 2013-14-ben.

 

A Fairtrade hatása a munkásokra

A Fairtrade szabványok értelmében a munkásoknak legalább a hivatalos minimálbért vagy az adott régió átlagjövedelmét kell kapniuk. A vezetőségnek ezen felül emelnie kell a béreket, valamint fokozatosan javítaniuk kell a munkakörülményeken.

A munkások minden érintett gyárban választanak egy Fairtrade prémium bizottságot, amely nyilvántartja a prémium-kifizetéseket és az összegek felhasználását. Azt, hogy mire fordítják a prémiumból származó bevételt, a munkásokból álló közgyűlés dönti el, ahol mindenkinek egy szavazata van.

A Fairtrade prémiumrendszer keretein belül gazdasági és környezetvédelmi fejlesztésekre ösztönzik a munkásokat. Például ebből az összegből finanszírozták a helyi közösség vízszűrő rendszerének kiépítését kiépítését.

A gyerekmunka és egyéb kizsákmányolási módszerek elkerülése érdekében a Fairtrade szabályozás nem engedi az otthoni munkavégzést. Ezért a prémiumokból származó bevételből épült egy gyár közelében egy olyan intézmény, ahol a munkások biztonságban tudhatják a gyermekeiket a munkaidő alatt. Továbbá ingyenes informatikai képzéseket szerveztek a munkásoknak és a gyermekeiknek.

Nem minden labda Fairtrade

A labdakészítés többnyire a világ kevésbé fejlett régióiban jellemző. Sok labdakészítő munkás egyben kistermelő is, akik így jutnak kiegészítő jövedelemhez. Azonban ez gyakran napi 12 órás műszakot jelent hétköznap és hétvégén is. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy a két munkából származó jövedelem sem elegendő a család fenntartásához.

Ez a probléma leginkább a gyerekeket és a nőket érinti. A labdákat varró munkásokat többnyire nem a ledolgozott órák után, hanem darabszám alapján fizetik. Az alacsony bérek miatt a gyerekeik kimaradnak az iskolából, míg a nők gyakran szembesülnek diszkriminációval és zaklatással. Előfordul, hogy többet dolgoznak, mint a férfiak, de mégis alacsonyabb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért.

 

Tények a labdakészítésről

•         A kézzel varrt labdák 70 %-át pakisztáni munkások készítik.

•         A labdagyártás többi jelentős területe: Kína, India, Thaiföld és Vietnám.

•         A pakisztáni Sialkotban mintegy 40 ezer munkás évente átlagosan 40 millió labdát készít, azonban a labdarúgó-világbajnokság évében ez a szám 60 millióra nő.

•         Jellemzően 20 hatszögből és 12 ötszög alakú darabból áll a poliuretán vagy PVC labda.

•         Egy két-három óra alatt, 650 öltéssel összeállított labdához 18 méter szintetikus fonalat használnak fel.

 

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az UNICEF és a Sialkoti Kereskedelmi Kamara 1997-ben aláírta az úgynevezett Atlantai Egyezményt a labdakészítés során alkalmazott gyerekmunka megszüntetéséért, azonban a probléma sajnos továbbra is létezik.

Forrás: International Fairtrade

Kép: Fairtrade Foundation

 


Szívesen olvasnál még a témában? Tegyél érte Te is! Válaszd a Neked megfelelő formát.

Támogasd a TVE munkáját adománnyal, vagy fizess elő egy terméktesztünkre!

Legyél a TVE Támogató tagja vagy Szupertagja!

Ehhez még egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is adunk, amellyel több mint 70 jófej helyen vásárolhatsz kedvezményesen!


 

         Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében. A cikk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium FV-I-17-2017-00023 jelű pályázat keretében valósult meg.  

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében