• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Megtévesztő L’Oréal reklámok

2009.03.18. /
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 150 millió forint bírságot szabott ki a L’Oréal Magyarország Kozmetikai Kft-re. A kozmetikai világcég ugyanis egyes termékeiről, azok hatásáról megtévesztésre alkalmas állításokat tett közzé.

A GVH eljárásában a L'Oréal Kft. több termékéről (Elséve Színvédő Balzsam, a Nyári Tündöklés Testápoló, a Golyós Hasfeszesítő Kezelés, a Normaderm, a Dercos AMINEXIL SP94TM hajhullás elleni kezelés férfiaknak, az Anthelios termékcsalád, a La Roche-Posay márka, az Aquasource Non Stop mély hidratálást biztosító oligo-termál, a Revitalift Double Eye Lifting, a Revitalift Double Lifting és az Age Re-Perfect Pro-Calcium) 2007. január 1. és 2007. július 18. között adott fogyasztói tájékoztatásokat vizsgálta. A vizsgálat szerint a tájékoztatások jelentős része alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére.

Ha egy vállalkozás kozmetikai termékének népszerűsítése során valamely kedvező tulajdonságának hatását százalékosan (vagy más hasonló módon) kívánja bemutatni, akkor ezt oly módon kell tennie, hogy

  • a fogyasztó előtt világosan ismert legyen, hogy a reklámban hivatkozott vizsgálati eredmény egy szubjektív vagy egy objektív hatékonysági vizsgálat eredménye-e,
  • a reklámállítások teljesen összhangban legyenek a vizsgálati eredményekkel és a vizsgálat lefolytatásának körülményeivel,
  • az állítás valóságnak való megfelelését a vállalkozásnak a reklám közzétételének időpontjában tudnia kell bizonyítania.

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas az a tájékoztatási gyakorlat, amikor a vállalkozás oly módon használja fel a szubjektív hatékonysági vizsgálatok eredményeit a termék népszerűsítésére, hogy a fogyasztók számára nem derül ki egyértelműen, hogy szubjektív hatékonysági vizsgálatok eredményei kerülnek közlésre. Különösen alkalmas a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására egy olyan magatartás, amikor a vállalkozás a tesztben résztvevő fogyasztók szubjektív értékelését szerepelteti a reklámban, miközben az objektív hatékonysági eredmények kedvezőtlenebbek, mint a szubjektív hatékonysági eredmények.

Kifogás alá esik a reklámállítás, ha az összemossa a szubjektív értékelés különböző fokozatait. Azaz ha a vizsgálati személyek adott százaléka érzékelt ugyan valamilyen mértékű kedvező változást, de csak egy részük számolt be igen kedvező változásról, más részük ugyanakkor csak csekély mértékű változást észlelt - miközben a reklám összhatása szerint mindenki esetében igen kedvező változás következett be.

A GVH szerint a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy reklámja ne tartalmazzon egymással összhangban nem lévő közléseket. Például a fogyasztók megtévesztésére lehet alkalmas , ha valaki egy szubjektív hatékonysági vizsgálatban részt vett néhány tucat nő véleményére alapozva állítja, hogy „a nők" x %-a miként vélekedett a termékről, illetve annak valamely tulajdonságáról. Az ilyen közlések megtévesztésére való alkalmasságát oldhatja, ha ugyanazon reklámban feltüntetésre kerül, hogy a közlés hány nő megkérdezésén alapul. Ám a vállalkozásnak szem előtt kell tartania, hogy a fogyasztó a reklámokban szereplő információk közül elsősorban a figyelem felhívására alkalmas módon, például címsorban, kiemelten szerepeltetett közléseket észleli. A bújtatottan, kis betűmérettel, a fogyasztó által észlelt közlésekhez tartalmilag kapcsolódó, de attól elhelyezését tekintve elszakítottan szereplő, a főüzenet megjelenítéséhez képest lényegesen kisebb betűmérettel szerepeltetett rész nem szükségszerűen jut el hozzá.

Mivel a fenti szabályokat a L'Oréal Kft. több reklámjával is megszegte, a GVH 150 millió forint bírságot szabott ki a vállalkozásra. Döntésekor a versenyhatóság súlyosbító körülményként értékelte, hogy az elmarasztalt vállalkozás a piac jelentős szereplője, több termékét hirdette megtévesztő módon, a jogsértés pedig igen intenzív reklámtevékenység révén valósult meg. A megtévesztő reklámok több hónapig elérhetőek voltak és jelentős számú fogyasztóhoz juthattak el. Enyhítő körülménynek bizonyult ugyanakkor, hogy a L'Oréal egyes jogsértőnek minősülő kijelentéseit még az eljárás lezárulta előtt önként módosította.

 

Forrás: A GVH 2009. 03.19-i sajtóközleményének szerkesztett változata.

Kép[cc] L'Oréal

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében