• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Még négy évet kell várnunk a kevésbé véres aranyra

2017.03.27. /

Az arany a jólét, a hatalom és a szerelem szimbóluma - a világ gazdagabb felén. Azoknak viszont, akik kitermelik, valóságos földi pokol az élete. Reményt adhat, hogy az USA után az EU is szigorít az arany és a többi konfliktus-ásvány beszerzésén.

Az ékszeriparon kívül az aranyat nagy mennyiségben használják aranyrudak formájában bankok és egyéb pénzintézetek, valamint a mobiltelefon-akkumulátorok és mikrocsipek alapanyagaként. A világ legnagyobb aranyimportőre, Svájc az óragyártásban és aranyrudakban egymaga mintegy 2500 tonna aranyat használ fel évente.

Annak ellenére, hogy a felsorolt iparágak mekkora bevételt könyvelnek el világviszonylatban, az arany kitermelésében dolgozók mindebből keveset látnak. És akkor finoman fogalmaztunk. A helyzet az, hogy,

• az aranybányászatban dolgozók 90%-a, körülbelül 30 millió ember a Földön kizsákmányolás, megaláztatás áldozata,

• ezek a kisüzemi bányában dolgozó munkások 200-300 tonna aranyat termelnek ki évente,a kitermelt arany mintegy 70%-a ékszerként hasznosul

• globálisan évente 135 milliárd USA dollár értékben vásárolunk arany ékszert,

• ha csak Svájcban törvény kötelezné a gyártókat arra, hogy igazolni tudják az arany származását, hatalmas lépéssel lennénk közelebb ahhoz, hogy az aranykitermelés és -felhasználás etikussá váljon.

A pokol akkumulátorai: így bányásznak aranyat és konfliktus-ásványokat Kongóban

A világpiacon megjelenő arany nagy részét Peruban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban termelik ki. Az afrikai háborúk a felszínen etnikai konfliktusokként jelennek meg, a valóságban azonban gazdagságot és hatalmat jelentő természeti kincsekért folynak.

A gyémánt mellett a konfliktus-ásványoknak nevezett volfrám, tantál, ón, kobalt mellett az aranybányák birtoklásáért folyik harc, amely gyakran szándékos népirtássá fajul. A konfliktus-ásványok nem csak céljai, de működtetői is a brutális erőszaknak, hiszen a fegyveres bandák legfontosabb a bevételi forrását jelentik. A II. világháború óta ezek a legsúlyosabb háborús konfliktusok Kelet-Kongóban.

 

Gyerekek dolgoznak egy kobaltbányában, Kongóban.
A kobalt a mobiltelefonok és laptopok akkumulátorának
alapanyaga 

A lelőhelyeket rejtő területeken mindennapos az erőszak. Az ellenőrizetlen körülmények között zajló bányászat különösen veszélyes a bányászok egészségére. Szűk, sötét járatokban dolgoznak, ahol kevés az oxigén, a járatok gyakran beomlanak. Az aranybányászok gyakran higany- és ciánmérgezésnek vannak kitéve, ami emlékezetvesztést, értelmi leépülést, egyéb súlyos szervi megbetegedéseket okoz.

Kongó több száz kisebb-nagyobb bányájában a becslések szerint ötvenezer kiskorút, akár hat éves gyerekeket, is dolgoztatnak. Elsősorban a szűk járatokba küldik be őket, vagy hatalmas zsákokat cipelve robotolnak.

 

Végre szigorít az USA és az EU is

Az USA 2012-ben az ún. Dodd-Frank jogszabályban törvénybe iktatta az emberi jogokat sorozatosan megsértő országok ásványkincseinek felhasználására vonatkozó tilalmat. Ennek eredményeképpen 2016-ban a Nemzetközi Békeinformációs Szolgálat (IPIS) jelentése szerint a vizsgált kelet-kongói bányák háromnegyedében nem volt jele fegyveres csoport jelenlétének.

Az Európai Bizottság 2016 végén hozott rendeletet az EU-ba importált ásványok felelős forrásból való származásának biztosítására. Az új szabály segítheti a bányászatból pénzelt fegyveres konfliktusok megfékezését, az alapvető emberi jogok érvényesítését. A döntés szerint az importált ón, tantál, volfrám és arany több mint 95%-a felelős forrásból kell, hogy érkezzen az Európai Unióba. A szigorítás 2021. január elsejével lép életbe.

 

Kép: pixabay.com

 

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 3000 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

 

 

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 

  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében. A cikk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium FV-I-16-2016-00023 jelű pályázat keretében valósult meg.  

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében