• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Már megint valami vacak – ajándékkal tarolnak a gyerekmagazinok

2015.09.09. /

Hogy mit esznek a gyerekek a magazinokon? A melléjük csomagolt ajándékok szabályos függőséget alakítanak ki a bennük, miközben maga a termék nagyjából csak arra szolgál, hogy erősítse a márkahűséget.

Kit érdekelnek a gyerekmagazinok?

A magyar gyerekeket egyre kevésbé – nagyjából ez derült ki abból a felmérésből, amiben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2011 őszén a hazai 8-14 éves korosztály médiahasználati szokásait vizsgálta. A Kid.Comm 2 néven közzétett kutatás szerint egy hétköznapon a 8-14 éves korosztály átlagosan másfél órát ül a tévéképernyő előtt, hétvégén pedig majdnem 3 órát tévézik. Ha ehhez hozzávesszük, hogy emellett hétköznap átlagosan egy órát, hétvégén majdnem napi két órát töltenek internetezéssel, nem is értjük, hogy jut idő bármi másra.

Nem meglepő hát, hogy egy átlagos napon a gyerekek közel negyede egyáltalán nem olvas olyan könyvet vagy magazint, amely nem kapcsolódik a tanuláshoz. Erre marad a hétvége és a nyári szünidő.

A felmérésből az is kiderült, hogy az olvasás mind a kisebbek, mind a nagyobbak között népszerűbb a lányok körében - átlagosan a legtöbb időt a 12-14 éves lányok szánják a tananyagon kívüli nyomtatványok olvasására. Az offline újságok, magazinok az internet korában még a könyvolvasásnál is népszerűtlenebbek: a gyerekek 23 % nem vesz kezébe soha nyomtatott sajtóterméket. E tekintetben a 8-11 éves kisfiúk és a falvakban élők állnak a legrosszabbul.

 

A reklámozók nagy része számára a nyomtatott sajtó ezzel együtt fontos eleme a marketingnek. Ahogy korábbi, tévéreklámokról szóló cikkünkben leírtuk, a gyermekeket célzó marketing manapság már sokkal több, mint a szigorúan vett hirdetések: itt már maga a termék is a marketingcsomag része. Nem gond hát, ha a gyerekek nem olvasnak magazinokat, nem is az a cél. Ne olvassák, csak vegyék meg, és az üzenet, a márka, a logó fészkelje be magát a fejükbe. Ezzel szembesültünk, amikor találomra felkerestünk egy forgalmas újságos boltot, hogy megnézzük a kínálatot.

 

Ajándék, vegyük meg!

Ami első látásra megdöbbentett, az egyrészt a bőséges kínálat volt: a tenyérnyi kis boltban, a pult mellett a padlótól fejmagasságig körülbelül negyven féle gyerekmagazinnak jutott hely, ami már eleve a megbízható keresletről árulkodik. Látványra ezt a szekciót mintha úgy, ahogy van, celofánba csomagolták volna.

Talán csak a két legfelső sor a kivétel, ez az a magasság, ami már csak a felnőttek számára áttekinthető – itt kaptak helyet a hagyományos, „old-school” kiadványok: a Dörmögő Dömötör, a Buci Maci, zömmel csupaszon. A legalsó polcokra, ahova már a gyerekeknek is le kell hajolniuk, szintén hasonló kivitelű, egyszerűbb lapok kerültek: játékos foglalkoztatók, rejtvényújságok, mint a Tapsi.

A csomagolás természetesen az ajándékok miatt kell, merthogy egy magára valamit is adó gyerekmagazin nem képzelhető el ajándék nélkül. (Nyilván már csak a szülőt érintő különbség, hogy az ajándékkal járó termékek ára nagyjából a duplája az egyszerűbbekének). De amúgy sem lehet kérdés, megéri-e a kiadónak az „ajándékozás”, megéri-e mintegy 15 papírlap mellé néhány deka műanyagot is csomagolni. Ahogy a fiatal újságos lány mondta: a gyerekeknek a választásban csak az ajándék számít. „Nem ragaszkodnak egy-egy laphoz, azt nézik csak, mi jár a magazin mellé; amelyikben éppen érdekesebb vagy simán több az ajándék, azt kérik.”

Az ajándékok mindegyike valamilyen kisebb-nagyobb műanyag játék, ami nyilvánvalóan első látásra elbűvöli a gyerekeket: lányoknak hajcsatt, fésű, sminkkészlet, varázspálca, szigorúan rózsaszínben, a fiúknak némileg izgalmasabb dolgok, például festőkészlet, telefon, vízipisztoly, illetve felnőttek számára felismerhetetlen kacat jár. Ha dupla ajándék van, az mindent visz.

 

Veszik, mint a cukrot

Hogy mindez mennyire addiktív, arról részben az árulkodik, hogy – feltételezésemmel ellentétben - a gyerekmagazinok iránti kereslet nem korlátozódik mondjuk a nyári szünidőre. „Télen-nyáron veszik, mint a cukrot. Bármennyit kapunk, elfogy” – osztja meg velem a forgalom részleteit a készséges eladó, miközben egyre inkább az az érzésem, titkon ő sem igazán érti, mire fel e viszonylag csekély beltartalommal szolgáló termékek népszerűsége.

Hogy mitől népszerűek? Természetesen attól, hogy nagyrészük egy hatalmas marketingcsomag része, s különösen igaz ez például a Disney-filmekre, illetve a Disney-tévécsatorna kínálatára épülő magazinokra. Van saját magazinja a Verdáknak, a Spidermannek, Szófia Hercegnőnek, úgy, ahogy van a Minimax vagy a Cartoon Network csatornának, Barbie-magazinból vagy a Disney-hercegnőkből pedig 4-5 féle kiadás is létezik, különszámokkal, alkalmi csomagokkal. Ezekben a lapokban nem is találunk reklámot - a velük együtt futó mozifilmek, filmsorozatok, játékok, ruhák és egyéb termékek reklámozására, erősítésére születnek.

 

Ugyanez a helyzet a nagyobbaknak, iskolásoknak szánt lapok terén, amilyenek a Disney-Violetta, a Hannah Montana vagy a Scooby Doo és a Monster High. Ha konkrétan reklámoznak is valamit, az a hozzájuk kapcsolódó egyéb termékek (tévécsatornák, játekok, filmek, etc.) csoportja. A Disney-magazin aktuális számában épp a Disney-könyvklubot ajánló reklámot találtunk: itt a tagok a havonta érkező könyvek mellé már nagyobb ajándékokat kapnak. Vagyis inkább vesznek?

Ebben a kínálatban üdítő kivétel néhány megmaradt, a többi mellett grafikailag kissé porosnak is tűnő hazai lap, mint például természetismereti Süni vagy az Állatok világa magazin.

 

Hol vagy, Pajtás?
A rendszerváltás előtt a lapok nagy része (Kincskereső, Kisdobos, Pajtás) a Magyar Úttörők Szövetségének kezében volt. Az 1980-as évek végén robbant a gyermeklapok piaca, külföldről elsősorban képregények jelentek meg: Berci, Bobo, Góliát, Mickey Mouse, Pejkó, az én lovam, Rózsaszín Párduc, Tom és Jerry, Garfield, már ott volt a standokon a még ma is kiadott Dörmögő Dömötör, a Buci Maci és a Süni. A kicsit nagyobbaknak kínálták a Kutyarevüt, a Természetbúvárt és a 100xSzépet, az Ifjúsági Magazint, a Bravót és a Popcornt, a Kretént és a Morbidot.

 

Építik a márkahűséget

Hogy mennyire megéri például a fent említett tévécsatornáknak a gyerekmagazinokra költeni, azt sejteti az is, hogy a Kid.Comm2-felmérés 8-14 éves megkérdezettjei a legkedveltebb márkáik között említették mind a három csatornát

Hogy mi a baj mindezzel, kinek fáj az a sok „ajándék”? Mint cikksorozatunk első részében írtunk róla, a gyerekeknek szánt termékek, az agresszív reklámdömping kimutatottan számos fizikai és pszichés kárt okoz az erre kifejezetten nyitott gyerekekben. Az őket célzó agresszív marketing kutatások sora szerint szélsőséges anyagiasság mellett szorongást, alacsony önbizalmat, depressziót okozhat, és bizonyítottan hozzájárul ahhoz, hogy globális probléma a gyerekkori elhízás. Ma már az is nyilvánvaló, minél fontosabb a gyermekek számára a szerzés, az anyagiasság, annál inkább háttérbe szorulnak életükben a környezetvédelmi szempontok.

És itt most cikksorozatunkban megszokott tippek következnének arról, hogyan kerülhetjük el, hogy a fentiek káros hatással legyenek gyerekeinkre. A magazinokat tekintve nem szolgálhatunk különösebb listával. Fontos, hogy ne az „ajándék” alapján válasszunk. Segítsünk gyermekünknek a színvonalasabb magazinok megismerésében, és legalább az első alkalommal ezeket is együtt, kritikus szemmel olvassuk.  A sokat látott újságárus lány mindesetre ennyit osztott meg velünk búcsúzóul: „ha egyszer gyerekem lesz, lehetőleg kerülni fogjuk ezeket a magazinokat.”

 

A New American Dream „Kids undbranded” című kiadványa alapján.

 

Kép: disneyfanatic.com, otterpress.com.au, spiderfan.org 

Tetszett a cikk? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

 

 

   

 

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 2500 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

 

 

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 


  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében