A folyó az állatoknak lakóhelyet, a növényeknek tápanyagot, az embereknek munkát ad. A Szövetség az Élő Tiszáért (SZÖVET) 2006-ban alakult a hagyományos tájgazdálkodás felélesztéséért és a helyi alapanyagokból készülő élelmiszerek kereskedelmének élénkítéséért a Tisza árterében. Nevükhöz fűződik többek között a sajtóban is visszhangot kapó „Meggymentő akció” és a „A mi menzánk!” program. Szabadkai Andreával, a SZÖVET elnökségi tagjával beszélgettünk.

Az eredeti ízeket és illatokat kereső fogyasztók szíve nagyot dobban, ha a Meggymentő akcióról vagy a Befőző akcióról hall. Mik ezek, és miért fontosak a SZÖVET számára?

A Meggymentő akcióval a fogyasztók olyan régi, ízes gyümölcsfajtákhoz juthatnak hozzá, mint a Pándy meggy, a besztercei szilva és a gönci barack. Ezeket közvetlenül a gazdáktól lehet megvásárolni, akik boldogan árulják, hiszen a nagyüzemi felvásárlási árnál több kapnak így. A SZÖVET a vásárlók és az eladók egymásra találását szervezi meg.

A Meggymentő akciót 2008 júniusában hirdettük meg először, amikor a termelők nagyon nehéz helyzetbe kerültek. A nagy felvásárlók ugyanis csak az önköltségi ár alatt akarták átvenni tőlük a meggyet. Budapesten és Érden hirdettünk meggyárusítást. Ez volt az első országos hírű akciónk, és nagyon jól sikerült: a kistermelőknek összesen 16 tonna gyümölcsöt sikerült eladniuk tisztességes áron.

Ebből az ötletből nőtte ki magát a Befőző akció. Minden befőzési időszak előtt előrendeléseket veszünk fel az aktuális gyümölcsökre. Ebbe már nemcsak a Tisza menti települések és civilszervezetek kapcsolódtak be, hanem az ország több területéről jelentkeztek résztvevők. Az árusítást tavaly tavasszal és ősszel facsemetevásárral is összekötöttük Budapesten és több vidéki nagyvárosban. Felkutattuk azokat a gazdákat, akik olyan régi, különleges fajtájú csemetéket is kínáltak, mint például a sárga színű, leveses húsú télálló batul (vagy batúr) alma, az illatos, árpával érő júniusi körte, más néven árpáskörtély, vagy a régi magyar télálló fajta, a Bereczki birs.

Ha valaki máris kedvet kapott, honnan lehet értesülni arról, hogy miből van friss áru, mit érdemes elrakni?

Legfőképp a hírlevelünkből. Heti rendszerességgel küldünk terméklistát, arról, hogy mit, mikor, mennyiért és hol vehetnek termelőinktől.

Sokan panaszkodnak arra, hogy nehéz megbízható őstermelőket találni. Ti hogyan kutatjátok fel őket?

Hét Kistérségi Akciócsoportunk (KACS) működik, a Beregben, a Bodrogközben, a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet környékén, a Borsodi-Mezőségben, Nagykörűben és környékén, a Nagy-Sárréten (Túrkevén és környékén), illetve a Kis-Sárréten (Biharugrán és környékén). Az akciócsoportok segítenek a tájgazdálkodási kezdeményezések megvalósításában, a helyi értékesítési lehetőségek megteremtésében. Kapcsolatban állnak a helyi önkormányzatokkal, gazdálkodókkal és civilszervezetekkel. Mi pedig folyamatosan bővítjük a kapcsolatokat.

Ma már egyre többen házon kívül, vállalati vagy iskolai menzán fogyasztják el a napi főétkezést. A SZÖVET ide is megpróbált beférkőzni. Miről szól a „A mi menzánk!”?

A SZÖVET, a Védegylet, a Naturháló és a környezeti társadalomkutatók csoportja (ESSRG) felhívást tett közzé, hogy 2011 január 21-én és október 17-én minél több önkormányzati és munkahelyi ebédlőben kínáljanak helyi specialitásokból készülő menüt. Nevezni legalább háromfogásos menüvel lehet, az alapanyagoknak pedig ötven kilométeres körzetből érkező helyi fajtáknak kell lenniük.

A januári fordulóra az ország minden tájáról neveztek a Facebookon keresztül. Változatosabbnál változatosabb ételek kerültek az asztalra, például csimbókleves, borsodi madárka, csíramálé, szilvalekváros derelye, csigatésztás orjaleves és zabkockatésztás zöldségleves. 

Hogy tetszett a helyi menza a legkritikusabb célközönségnek, azaz a gyerekeknek?

Nagyon tetszett nekik, főleg amikor a nevelők el is mondták, hogy mi az, ami a tányérjukban van, és mit kell róla tudni.

El lehet látni az iskolákat csak helyi élelmiszerrel?

A költségvetési korlátok nagyon kemények, és gyakran gátolják az ilyen törekvéseket. Bármilyen ellentmondásos, a helyben feldolgozott termék drágább a multiban kapható import árunál. De már az is sokat számít, ha az idényzöldségeket és -gyümölcsöket helyben szerzik be.

Milyen visszajelzéseket kaptok a helyiektől? Nyitottak arra, hogy a tájba illeszkedő gazdálkodással foglalkozzanak?

Sajnos ma leginkább azt termesztik a gazdák, amire támogatást kapnak. Ezért egész Magyarországon, így a Tisza mentén is jelentős a nagyüzemi szántóföldi gazdálkodás. A tájfajták és magyar kézműves termékek iránti újjáéledő kereslet viszont ösztönzi a gazdálkodókat és a kistermelőket. Úgy gondoljuk, hogy a helyi fajták termesztése a Tisza vízgyűjtő területén élők megélhetési lehetőségein, életminőségén javít.

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 23. számában.

***