A Kínából importált fokhagymát a budapesti Árkád Interspar hipermarketben vásároltam március 29-én, 139 forintért (a magyar termesztésű fokhagyma 5 fejes csomagolásban volt kapható 199 forintért, illetve kilója 600 forint volt (kínai), ezen kívül lehett még kapni 10 fejes csomagolásban, I. osztályú minőséget 699 forintért). Tartalma 3 fej fokhagyma, hálós csomagolásban, színes, műanyag címkével.
 
Amint a címke hátoldaláról készített kép is mutatja, a termék származási helye Kína. A két ország fővárosa egészen pontosan 7333 km-re van egymástól. Feltételezésem szerint az árut repülőgéppel szállítják. A teherszállító gépek vélhető típusára és fogyasztására nem találtam adatot, de ahhoz kétség sem fér, hogy jóval környezetszennyezőbb (üzemanyag, ember- és anyagköltség, időtényezők…), mint ha itthonról szállítanánk.
 
A fokhagymáról
 
A fokhagyma jellegzetes illatát az allicin nevű olaj okozza. Tartalmaz káliumot, B1-, B6-, C- és K-vitamint, valamint szelént.

Magyarországon háromféle fokhagymát termelnek:

• Tavaszit: ezt tavasz elején ültetik el, és nyár végére lehet kiszedni a földből. Kisebb, mint az őszi fajta.
• Őszit: ezt a fajtát októberben szokás ültetni, és tavaszra hajt ki. Többször megesett már, hogy télen beleszáradt a földbe, ilyenkor terem kereslet a kínai import iránt.
• És évelőt: nevéből is következően ez a fajta évről évre kihajt. Ha hagyják nőni, évről évre egyre több gerezd lesz rajta, és mint a tulipán, oldalhagymát növeszt.

A Kínából importált fajták jellemzően nagyok, teltek és nagy gerezdekkel rendelkeznek. Ugyanakkor a magyar fokhagyma erősebb, ízesebb és nagyobb a tápanyagtartalma, mint a kínai importnak, ráadásul az illata is markánsabb.
 
A fokhagyma piaca
 
Jelenleg Magyarországon mintegy háromezer család él fokhagymatermesztésből.
Fokhagymából tíz évvel ezelőtt több mint 11 ezer tonnát exportáltak, ami később hatezer tonna körüli mennyiségre állt be, majd 1999-től meredek esésnek indult. Ebben szerepet játszott az időjárás kedvezőtlen alakulása is, ám még inkább a hazai termelők kül- és belföldi piacvesztése. Kínából származik a 2003-as hazai behozatal 2400 tonnás mennyiségének döntő többsége.
Az Európai Unió behozatali kvóta és büntetővám formájában (13 ezer tonnás éves kvótát szabott a kínai fokhagyma-behozatal tekintetében a huszonöt tagállamra összesen) piacvédő intézkedéseket hozott a kínai fokhagyma ellen. Az unióban jelenleg két euró körül van egy kilogramm fokhagyma ára. A hazai termelők ebben az árszintben nem nagyon reménykednek, ám abban igen, hogy a kínai import szigorításával a makói fokhagyma felvásárlási ára eléri a kilónkénti 300–350 forintot. Ára itthon kilónként száz-százhúsz forint, miközben ez a hazai termelés önköltségét sem fedezi.
 
Marketing
 
Nézzük, milyen megoldásokat használ az „élelmes” forgalmazó.
 
A fehér színű, műanyag háló tükrözi a tisztaságot, látszik a termék, kiemeli a fokhagyma fehérségét, „rikít” a többi zöldség közül. A gusztusos csomagolás kiemeli a termék tiszta, higiénikus voltát, a csomagolás két végét réz csapokkal zárták le.
 

A címke fedlapján feltűnik a „der Grüne Punkt” logo: a jelölés nem utal a termék környezetbarát voltára. Azt jelenti, hogy a védjegyet használó cég egy koordináló szervezeten keresztül teljesíti a jogszabályban előírt hasznosítási kötelezettségét és megfizeti a szelektív hulladékgyűjtés többletköltségét. Ugyanakkor a tudatlan fogyasztóban mégis környezetbarát termék benyomását kelti.
Az ábrán piros fehér zöld zászlóba csomagolt fokhagyma látható. Egyértelműen a termék magyar voltára utal. Ezen felül a három nyelvű felirat arra enged következtetni, hogy exportra is szállítják, ami ismét megtévesztő lehet.
 
Érdemes megjegyezni, hogy a címke hátlapján a Makó szó előbb található, mint a termelés igazi színhelye, Kína. Ráadásul csak rövidítésben írják a származási helyet, így hát minden adott, hogy a felületes szemlélő átfusson a valódi információ felett. Ékezeteket nem használtak, ez saját véleményem szerint ismét csak a további exportálást segíti, mivel így nem találhatóak a külföldi szemmel igencsak kacifántosnak, egzotikusnak látott magyar karakterek.
 
Összefoglalva egy tipikusan magyar (hungarikum) terméket importálnak a messzi Kínából és mindezt olyan köntösben tálalják, mintha itthon termett volna.