fbpx

| Markovics Vera

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Lássunk tisztán

Mi a helyzet a kozmetikumok és a vegyi anyagok frontján az EU- rendelet életbelépését követően? A gyártók úgy felelnek a készítmény ártalmatlanságáért és az állandó minőségért, hogy maguk ellenőriztetik azokat, de vajon nem bízták-e ezzel kecskére a káposztát?

Az Európai Unióba való
belépéssel a kozmetikumok forgalomba-hozatalának feltételeiben is változások
történtek. A kozmetikai készítmények biztonságosságáról, gyártási, forgalomba
hozatali feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről a lényegében már az
EU-követelmények szerint készült minisztériumi rendeletek intézkednek.
Habár
a jogharmonizációval számos – a vásárlók érdekeit védő – követelményt is
megfogalmaztak a gyártók számára, mégis úgy tűnik, a diszkréten „a piaci 
folyamatok szabad érvényesülése gyors biztosításának” mondott követelmény mintha
előbbre való lenne a fogyasztók egészségének védelménél.


Már csak utólagos az ellenőrzés

2004. május 1-ig az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet
(OÉTI) a forgalomba-kerülés előtt ellenőrizte, s nemcsak papíron, a
kozmetikumokat. A most hatályos rendeletek teljesen a gyártókra hárítják a
felelősséget azért, hogy úgymond garantáltan ártalmatlan termékeket készítsenek
és hozzanak forgalomba. Mostantól ráadásul csak utólagos és persze
szúrópróbaszerű piaci ellenőrzést alkalmaznak a hatóságok, ám az ellenőrzési
apparátus kiépítetlensége miatt nem valószínű, hogy csökkenni fog a fogyasztók
eddig is meglévő kiszolgáltatottsága.
 
Címke és valóság:
bizalmi kérdés?
Az EU-ba való belépés óta a cégeknek – az új, vagy a
lejárt engedélyű kozmetikum gyártásával együtt – a készítményre vonatkozó
különféle vizsgálatok eredményeit tartalmazó úgynevezett termékdossziét kell
készíteni. Ennek egyik példányát  be kell nyújtani az OÉTI-hez, s a
kozmetikumot máris az üzletek polcaira tehetik, hadd csalogassák a vevőket. Hogy
a termékdossziéban megtalálható adatok mennyire vannak köszönő viszonyban 
az adott termékkel,  az lényegében  bizalom kérdése. Előzetes mintát
csak az új anyagokat tartalmazó kozmetikum esetében kér az OÉTI, de ez esetben
is csupán a mikrobiológiai stabilitást, valamint a papírokat  ellenőrzik,
ugyanis az összetevőket is analizáló technika – az OÉTI-től kapott információ
szerint – nem áll az intézet rendelkezésér e.


Önellenőrzés a gyártónál
A
termékdosszié anyagának összeállításával a kozmetikumot készítőt önellenőrzésre
kötelezik: 
– el kell készítenie az adott készítmény minőségi és
mennyiségi összetételének leírását,
– meg kell szereznie az egyes összetevők,
valamint a késztermék kémiai, fizikai és mikrobiológiai vizsgálatainak
eredményét,
– a gyártástechnológia leírását,
– el kell végeztetnie a
készítmény szakember általi biztonsági értékelését,
– dokumentálnia kell az
egészségre gyakorolt esetleges nem kívánatos hatást, illetve az ígért hatást,
(ezeket vagy megfelelő anyagok meglétével, vagy humán klinikai megfigyelésekkel
kell bizonyítania. Az ártalmatlanságot is ily módon kell igazolnia).
Ezek a
vizsgálatok igen sok pénzbe kerülnek. De tételezzük fel, hogy valamennyi gyártó
a legmesszebbmenőkig tisztességes, s hogy az eredmények valóban megegyeznek a
termékdossziéban közöltekkel.


Összetevők csökkenő sorrendben,
szaknéven

A vásárló a kozmetikumok közül választani szeretne, ezért a
készítmények csomagolásán szereplő, a terméket minősíteni hivatott, kötelező
adatokhoz fordul.
A kozmetikum összetétele, amelyet az úgynevezett
INCI nevezéktan egységes nevei szerint, mennyiségileg csökkenő sorrendben
kell feltüntetni, azonban aligha segíti a laikus vásárló tájékozódását, védelmét.
Szerencsére olyan cégek is léteznek, amelyek nem rettegnek az átláthatóságtól,
ők az összetevőket a forgalomba hozatal helyének nyelvén is ismertetik (már
amelyiket lehetséges, ugyanis a vegyi anyagok nevei a vásárlónak semmit se
mondanak).


Egyre több az érzékeny, allergiás
bőr
Bőrgyógyászok a megmondhatói, hogy egyre nő az érzékeny bőrű,
allergiára hajlamos egyének száma, s hogy ebben – az életvitel, a táplálkozás és
a környezeti szennyeződések mellett – az egyébként engedélyezett kozmetikai
anyagok is szerepet játszanak. A konzerváló-, emulgeálószerek, az illat-, és a
festékanyagok közül több szerepel az egyik legszínvonalasabb német
fogyasztóvédelmi folyóirat, az ÖkoTest “negatív” listáján, bizonyára nem
véletlenül. Ma már elvárható lenne a cégektől, hogy azokat az anyagneveket,
amelyek a leggyakoribb bőrérzékenyítőnek számítanak, legalább eltérő színnel,
illetve betűtípussal szedjék, hogy az allergiára hajlamos érzékeny bőrű egyének
könnyen észrevegyék a számukra ártó termékeket.


Mellékesen megjegyzem, hogy a legjobb az lenne, ha
kritikus anyagokat semmilyen százalékban nem használnának fel kozmetikumokban.
Bőségesen van arra is példa, hogy ezek nélkül is készíthetők minőségi
kozmetikumok.


Eltarthatóság, minőség,
konzerválók

A minőség-megőrzési idő feltüntetésére most két
lehetőség van: vagy az év és hónap megadásával, illetve a 30 hónapnál tovább
használható termékeken egy nyitott tégelyt ábrázoló szimbólum elhelyezésével, s
a felbontástól felhasználható idő megadásával. A három évre szóló
minőségbiztosításhoz minden valószínűség szerint, több konzerváló szer
szükséges, mint amikor 6-12 hónapban adják meg a felhasználhatóság idejét.


Kétes naturkozmetikumok

A szintetikus konzerválószerek bőrizgató hatásaitól óvakodók nem
véletlenül fordulnak a naturkozmetikumok felé. Azzal a reménnyel nyugtatják magukat,
hogy valószínűleg kevesebb vegyi anyag van a tégelyekben, ami egyáltalán nem
olyan biztos. Nálunk mindezidáig ugyanis nem létezik a
naturkozmetikumok összetételére  vonatkozó előírás, ezért, ha valaki valamilyen
növényi kivonatot felhasznál a termékében, akkor, ha akarja nyugodtan
nevezheti azt természetesnek.



Hiányos információk, megtévesztő
reklámok

Mi történik akkor, ha a gyártó hamissága vagy a nem
kielégítő piaci ellenőrzés következtében a fogyasztó egészsége veszélybe
kerül?
A vásárlók panaszaira az OÉTI természetesen minden további nélkül
megtilthatja az ártalmasnak bizonyult kozmetikumok forgalomba hozatalát.
Hát,
nem tudom, talán mégis csak jobb lett volna először a megfelelő ellenőrző
apparátust kiépíteni, ellenőrizni, s nem hagyni, hogy a vásárlók bőre legyen a
kísérletezgetés terepe.  


Elgondolkodtató az is, hogy bár a kozmetikumok
minősége szempontjából egyáltalán nem mindegy, milyen mennyiségben szerepelnek a
készítményben az egyes összetevők; hogy honnan szerezték be az anyagokat; hogy
azok milyen tisztasági fokúak, ezekről nem kell információt közölni a
fogyasztókkal.


Annak ellenére, hogy a rendelet tiltja a nem
kozmetikai, azaz terápiás hatásra való utalást és a megtévesztő reklámot –
amelynek tartalmát a jelenlegi tudományos ismeretek nem igazolják – mégis nap
mint nap tapasztalhatjuk, hogy ezeket a tiltásokat többen a gyártók közül
semmibe veszik. Valószínűleg azért teszik, mert úgy érzik, hogy
megtehetik.


A civilek
Nyugat-Európában már
évek óta több civil szervezet is bekapcsolódott az ellenőrző munkába.
Németországban az ÖkoTest Magazin évről évre megjelenteti a kozmetikumokat
minősítő kiadványait. 
Ha vizsgálatai során kiderül, hogy nem az
összetevőkben felsorolt anyagok szerepelnek a kozmetikumban, vagy a terméktől
esetleg károsodhat a felhasználó egészsége, esetleg a reklám túlzónak,
megtévesztőnek bizonyul, a fogyasztóvédelmi kiadvány menthetetlenül pellengérre
állítja a renitens céget, leosztályozva termékét. Arra is van persze példa, hogy
a lepontozott termék később jobb osztályzatot kap a tesztelőktől – ha kiérdemli,
vagyis, ha a gyártó orvosolja a fogyasztóvédők nyilvánosan dokumentált
kifogásait.


Mit tehet nálunk, Magyarországon a fogyasztó?

Nem vásárol össze-vissza mindenféle kozmetikumot, nem dől be a
reklámok jól csengő ígéreteinek, s nem hagyja magát elcsábítani a tetszetős
csomagolásoktól.
Igyekszik tudatosan választani a termékek között, csak azt
veszi meg, amelyikre valóban szüksége van. A  fogyasztónak tudnia kell,
hogy aki vigyáz a bőrére, annak egészen kevés kozmetikum szükséges ahhoz, hogy a
bőre sokáig szép és egészséges maradjon.
A szépségápolószerek végül is vegyi
anyagokból állnak, s egyáltalán nem mindegy, hogy milyen mennyiségben találkozik
velük a bőr. Aki többféle készítményt használ egyidejűleg, annak azzal is
számolnia kellene, hogy az összetevők hatása összeadódhat.
Vásárlás
előtt  érdemes tájékozódni.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás