A legmegdöbbentőbb számokkal talán a nagybani piacokon végzett razziák kapcsán találkozunk. Tavaly csak október végén négytonnányi élelmiszert foglaltak le a hatóságok.

Az ellenőrzéssorozat célja, hogy a piacokat megtisztítsák az átcsomagolással magyarított termékektől, és kiszorítsák a neppereket, de vajon a megsemmisítés helyett nem lehetne a lefoglalt ételt a rászorulóknak adni?

Az október végi razzia során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) munkatársai számos gazdasági társaságot és őstermelőt vontak ellenőrzés alá. A megállapított jogsértések miatt több mint 4 tonna burgonya és szelídgesztenye megsemmisítését rendelték el, ezzel párhuzamosan pedig több mint 9 tonna burgonya, vöröshagyma, koktélparadicsom, datolya és csemegeszőlő tekintetében rendeltek el zárolást. A kiszabott bírság összege összesen mintegy kétmillió-háromszázezer forint volt.

A hatóság által 2012. január elsejétől október 30-ig ellenőrzött élelmiszerek közül országosan 4.587 tételt, 395,6 tonna mennyiségben kellett kivonni a forgalomból, de nem az egész mennyiség került megsemmisítésre. Hogy pontosan mennyi, arról a hatóság nem gyűjt adatot.

Kuka helyett karitatív célra?

A Vidékfejlesztési Minisztérium a TudatosVásárló.hu megkeresésére elmondta, hogy az illetékes szervek többször is megvitatták a lefoglalt élelmiszerek karitatív célú felhasználásának kérdését, de hogy a kuka helyett miért is nem kerülnek például a Magyar Vöröskereszthez, árvaházakba vagy idősotthonokba, arra a szigorú uniós és magyar élelmiszerbiztonsági előírások adják meg a választ. Ezek szerint minden terménynek rendelkeznie kell eredetigazolással és csatolt dokumentumokkal, például vegyszernaplóval.

Az esetek többségében a kifogásolt tételek a hiba kijavítását követően (átválogatás, újrajelölés, leminősítés után) ismét forgalmazhatóak. A szabványoknak nem megfelelő (túlérett, héjhibás, méreten aluli) vagy friss fogyasztásra alkalmatlan termék a legtöbb esetben egyéb célra, például ipari feldolgozásra, esetleg állati takarmánynak még alkalmas lehet.

Más a helyzet a jelöletlen, eredetigazolással nem rendelkező, nyilvánvalóan a feketepiacról származó zöldségekkel és gyümölcsökkel.

„Tonnányi ismeretlen eredetű terménynél pl. dinnyénél vagy baracknál csak akkor tudunk felelősséget vállalni (például a vegyszermaradványok miatt), ha minden egyes gyümölcsöt majdhogynem laboratóriumi vizsgálatnak vetünk alá. Erre nem volt és nem is lesz szakember, de ha lenne is, a lefoglalt mennyiség átvizsgálása akár hetekig is eltarthat, ami a romlandó termények esetében nem kivitelezhető. Még takarmányként sem lehet felhasználni, mert annak is szigorú szabályai vannak. Csak akkor lehet forgalomba hozni és felhasználni, ha biztonságos a környezetre és az állatra nézve egyaránt” – kaptuk válaszul.

Az ellenőrzések során lebukott cégek közül eddig egyet nevezett meg a hatóság, a vecsési székhelyű Józsai Tész Szövetkezetet, amelynek telephelyén importált zöldséget és gyümölcsöt címkéztek át és értékesítettek magyar áruként több helyre, például az Auchan és az Aldi boltjaiba (akik azóta felmondták a szerződést a beszállítóval).

A NÉBIH tájékoztatása szerint a jelöletlen, eredetét, származását tekintve dokumentumokkal nem igazolt, a fogyasztásra alkalmatlan romlott áru, valamint a határérték feletti vegyszermaradványt tartalmazó termények megsemmisítését a megbírságolt cégnek kell intéznie, ezt a hatóságok szigorúan ellenőrzik, nem vándorolhat vissza a feketepiacra – legalábbis reménykedünk.

A tartós élelmiszerekkel könnyebb bánni

A gyorsan romló élelmiszerek adomány célú felhasználása az élelmiszerbiztonsági szabályok miatt bonyolult, az éttermekben keletkező maradék vagy a fent említett razziákon lefoglalt élelmiszerek ezért végzik nagyrészt a kukában.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület munkatársai is inkább tartós élelmiszerekkel foglalkoznak. Ezeket könnyebb tárolni, szállítani és szétosztani, de Cseh Balázs, az egyesület egyik alapítója szerint több élelmiszert lehetne szétosztani, ha a lejárati időt egy kicsit differenciáltabban értelmeznék.

Van ugyanis minőség-megőrzési és fogyaszthatósági idő is. Előbbi nem jelent egészségügyi kockázatot, Magyarországon mégsem lehet odaadni senkinek a minőség-megőrzési idő lejárta után a terméket.

„Indulásunk óta összesen több mint 20 ezer tonnányi élelmiszert osztottunk szét az országban. Az élelmiszeripari cégektől és áruházaktól érkező, részben gyári hibás, részben közeli lejárati idejű adományok közel 600 civil szervezeten és önkormányzaton keresztül mintegy 500.000 emberhez jutnak el” – tette hozzá a Magyar Élelmiszerbank vezetője.

Kép: dreamstime

 A cikk megjelenése a Nemzetgazdasági Minisztérium FV-I-12-C-0004 pályázat keretében valósult meg.