fbpx

| Nagy Melinda

Közösségi mezőgazdaság: példák Európából és itthonról

A legjobb gazdával is előfordul, hogy tönkremegy a termése, de nem mindegy, hogy ennek a költségeit egyedül kell-e viselnie vagy megoszthatja a vásárlókkal. És egy jobb évben a többlettermésen is osztoznak. Többek között erről is szól a közösségi mezőgazdaság.   

A közösségi mezőgazdaság különböző modelljei Nyugat-Európa egyes részein már évtizedes tapasztalatra tekintenek vissza, de az utóbbi néhány évben egyre több magyar példát is találni: gazdálkodók és vásárlóik alkotnak közösséget, hogy így segítsék egymást.

A hosszú távú elköteleződésért cserébe a termelők biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyről származó, jó minőségű élelmiszert kapnak.

Tudatos Vásárlók Egyesülete és a svájci Agridea közös projektjének célja, hogy bővítse a lakosság ismereteit a közösség által támogatott mezőgazdasággal (CSA) és a bevásárló közösségekkel kapcsolatban, és segítse ezek elterjedését Magyarországon és Svájcban.

2013 tavaszán országszerte több nagyvárosban tartunk előadásokat és workshopokat, amelyek során gyakorlati tanácsot nyújtunk a termelőknek és a fogyasztóknak. Megmutatjuk, hogyan hozzanak létre közösségi mezőgazdasági rendszert, és segítjük őket, hogy kapcsolatba lépjenek helyi termelőkkel és fogyasztókkal. 

Az első előadást február végén tartottuk Budapesten a Francia Intézetben, svájci meghívottak (Astrid Gerz, Bänninger Alfred, Taramarcaz Josy) és egy magyar előadó, a szigetmonostori Biokert gazdája, Pető Áron részvételével. A helyszín biztosításáért köszönet a Francia Intézetnek

A közösség által támogatott mezőgazdasági rendszerek különböző fajtái (például a dobozrendszerek vagy a bevásárló közösségek) a gyakorlatba ültetik át a fenntartható élelmiszerfogyasztás alapelveit.

Mivel környezetkímélő technológiát alkalmaznak, a fogyasztók jó minőségű, egészséges, helyi élelmiszerhez jutnak a bolti bio-árnál olcsóbban, és csökken a környezetterhelésük is a rövid szállítás és a csomagolás mellőzése révén. Ezek a rendszerek egyúttal támogatják a helyi kisközösségek kialakulását, erősítik a lokális gazdaságot, és segítik a vidéki térség fennmaradását.

Ma körülbelül 4000 közösség által támogatott mezőgazdasági csoport van a világon, összesen nagyjából másfél millió taggal. Az alapok, azaz a gazda és a tagok közötti bizalmi, partneri viszony, az elköteleződés, szolidaritás mindegyik csoportra jellemző, de a megvalósítások mindenhol a helyi igények mentén alakultak ki.

Svájci, német és francia példák

Európában először Svájcban alakultak közösség által támogatott mezőgazdasági csoportok. Az első svájci közösség 1978-ban jött létre. Ma a társulási formák között találunk szövetkezetet (6 db), szervezetet (17) és magán kezdeményezést (13) is, ahogy biominősítésűt (23), vegyszermenetes, de biominősítéssel nem rendelkező gazdaságot is. Némelyl gazdaság bevételének 90%-a is ebből az értékesítési formából származik.

A gyümölcsök és zöldségek mellett tartós élelmiszereket (sajtot, kenyeret, bort) is szállítanak. Átvétel általában hetente-kéthetente van, de évenkénti szállításra is akad példa, főleg a liszt, olaj esetében. Az egyik legnagyobb svájci kezdeményezés a Lopin Bleu, amelynek jelenleg 200 tagja van, éves forgalma 30 ezer svájci frank.

A svájci előadás

A Fribourg térségében működő Notre Panier bio 10 termelő közössége, akik jelenleg 50 családot látnak el. A termelők évente egyszer találkoznak tervezés, megbeszélés céljából. Húst is szállítanak, és a honlapjuk mellett saját nyomtatott újságjuk is van. A modern technika kihasználása jellemző ezekre a gazdaságokra, a Rage de Vert egyesületnél például számítógépes programmal irányítanak szinte minden munkafázist. 

Németországban az első kezdeményezés 1988-ban indult. A hivatalos adatok szerint ma 19 ilyen közösség található az országban, a többségük északon. Jellemző, hogy oktatási tevékenységet is végeznek, például a Rote Beete, de olyan is van, ahol megváltozott munkaképességű, fogyatékos embereknek biztosítanak munkalehetőséget.

Franciaországban AMAP-nak hívják a közösség által támogatott mezőgazdasági társulásokat. Az első a fentiekhez képest későn, 2001-ben alakult meg, viszont 2 év alatt elérték, hogy a terményeiket 100%-ban ebben a rendszerben értékesítsék. Nem kellett piacra hordani többé az árut, a gazdaság összes terményén közösen osztoztak a közösség tagjai és a gazda. A modell sikerét mutatja, hogy 2012-ben már 1600 ilyen közösség volt szerte Franciaországban.

Egy magyar AMAP: a Biokert

Honi példákat is szép számmal találni: Évkerék Ökotanya, Háromkaptár Biokert, Átalakuló Wekerle, Átalakuló Duna part, Privát Lecsó, Herencsényi Ökotársulás és a szigetmonostori BiokertPető Áron a francia AMAP rendszerrel való megismerkedés után vágott bele a közösségi mezőgazdaságba 2011 tavaszán 15 családdal Szigetmonostoron (büszkén mondjuk: a TVE közvetített – a szerk.). Legfontosabb alapelvként az őszinteséget, bizalmat és a kölcsönös megbecsülést emelte ki.

Pető Áron, Biokert

„A közösség tagjai nem vásárlók, tagoknak hívom őket, és ezt a jövőben még jobban szeretném erősíteni” – mondta bemutatkozójában. Előfordulhat olyan, hogy valamelyik termény nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, de ezt is meg kell beszélni a fogyasztókkal. Elképzelhetetlen, hogy ha valami nem sikerült, a gazda titokban beszerzi máshonnan. 

A modell közösségi jellegének sikere a tagok fizikai közelségén is múlik. Előnyös, ha a tagok helyben vannak, vagy a közeli környékről. Így valóban részt tudnak venni a közösségi életben.

A főleg kisgyerekes családokból álló közösségben az alkalmankénti együttdolgozás, például olajtök belezés is közösségi élmény, ahová gyerekestül érkeznek a tagok. Emellett Áronék közösségi összejöveteleket is szerveznek, ahol nincs munka, csak szórakozás.

Az első dobozok egyike

Elmondása és a svájci meghívottak véleménye szerint is a fennmaradás egyik fontos tényezője, hogy a gazda nem a piacokon, boltokban látható árak alapján alakítja ki a tagoktól kért díjat, hanem a termelés valódi költségét osztja szét a közösség tagjai között.

„Az első évben tavasszal még csak főleg salátát, hagymát tudtam adni. Az embereknek valahogy nincs a fejükben, hogy tavasszal még csak ezek teremnek. Kellett bizalom a tagok részéről, hogy kitartsanak. Nyáron már látták, hogy sokféle és sok terményt kapnak az előre befizetett fix összegért” – mondta Áron. 2012-ben már 58 család zöldségfogyasztásának 80-90%-át tudta biztosítani.

A projekt a Svájci Hozzájárulás Testvértelepülési és Partnerségi Pályázati Alap támogatásával valósul meg. 

           

Kép: TVE, biokert

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás