Ha van egy kis befektetni való pénzem, miért adnék kölcsön valakinek?
Beteszem a bankba, értékpapírba, részvénybe vagy ingatlanba fektetem. Ez csak
természetes. Vagy mégsem? Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban egy új
befektetési mód, a közösségi hitelezés terjed. A módszer lényege: nekem pénzem
van, neked terveid; én odaadom a pénzt, te, mondjuk, nyitsz belőle egy
fagyizót. Neked jó, mert beindítottál egy üzletet, a közösség örül, mert nyílt
egy új hely. És hogy nekem ebben mi a bolt? Ahelyett, hogy egy arctalan,
bürokratikus pénzintézettel kereskednék, egy hús-vér embernek segítettem, ráadásul
magasabb kamatért cserébe. A közösségi hitel költségei a bankinál jóval
alacsonyabbak, mert nincs folyósítási költség, kezelési költség, hitelbírálati
díj, számlavezetési és kártyadíj, de még az előtörlesztésért sem kell fizetni.
A költségek megtakarítása viszont magasabb kamatkifizetést tesz lehetővé, ami
vonzóvá teszi a kölcsönadóknak az ügyletet.

Az első közösségek az interneten születtek, az úttörő a brit
Zopa volt, amely ma is jelentős forgalmat bonyolít, bár az amerikai vállalkozásoké
(például a Virginmoney-é és a Prosperé) már jóval felülmúlja. A kezdeményezés
sikerét jelzi, hogy egy közösségi hitelezésre szakosodott tanácsadó honlap
szerint a világon kihelyezett személyközi kölcsönök összege a 2005-ös száztizennyolcmillió
dollárról 2007-re hatszáznegyvenhétmillióra ugrott, a 2010-es előrejelzések pedig
már 5,8 milliárdról beszélnek. Azokban az országokban, ahol a közösségi
kölcsönzés beindult, egyre nagyobb forgalom bonyolódik a bankok kizárásával. A
jelenségre előbb-utóbb a hagyományos pénzintézeteknek is reagálniuk kell.

A módszer személyességet és bizonyos függetlenséget csempész
rideg pénzügyeinkbe. Egy bank esetében fogalmunk sincs, mi lesz a pénzünkkel,
itt viszont mi döntjük el, hogy kinek, mennyit és mire adunk – plazmatévé-vásárlást,
lakásfelújítást vagy iskolaépítést finanszírozunk. A bankokkal szemben itt nincs
óriási működési költség (az épületek, a személyzet, a digitális kijelző mind
pézbe kerül), a közösségi ügyletekhez szükséges internetes honlap alig kerül
valamibe. A pénzintézet önkényesen állapítja meg a kamatot, a személyes
kölcsönzésnél erről licit dönt. A korábban már bizonyított, rendes kölcsönvevők
jó eséllyel alkudhatnak a kamatból. Kérdés viszont, hogy a rendszer képes-e ugyanúgy
garantálni a pénzvisszafizetés biztonságát, mint az erre törvényben kötelezett
bankok. Márpedig a biztonság sokaknál többet nyom a latban, mint a magasabb
kamat.

Nehézségekkel indul a hazai kísérlet

A válaszra még várni kell. 2009-ben nálunk is elindult és
már mintegy 2500 tagot számlál az első közösségi kölcsönzéssel foglalkozó
oldal, a noba.hu. Alapítója a WIW-et sikeresen felfuttató Petrovics Péter, valamint
Szabó Károly egykori bankár. Egyelőre azonban egyetlen ügylet jött létre, a
hatályos jogszabályok szerint ugyanis magánszemély egy évben legfeljebb csak
egyszer adhat üzleti célú hitelt, vagyis nem lehet rendszeresen kamatra pénzt kölcsönözni.
A tevékenység engedélyköteles, csak pénzintézetek végezhetik.

A kezdetekkor még nem tudták teljesen tisztázni a körülményeket
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF). A noba alapítói induláskor
mégis optimisták voltak, hiszen szigorúbb pénzügyi szabályozással működő
országokban is áthidalták a kamattal kapcsolatos nehézségeket. Magyarországon
azonban törvénymódosításra lenne szükség, ám a bankok aligha adják ki könnyen a
kezükből a hitelezés monopóliumát.

„A törvényt nem mi hozzuk, hanem a jogalkotók, a mi
feladatunk a törvény betartatása” – szögezte le Binder István, a PSZÁF
szóvivője, aki azt mondja, jelenleg nem adhatnak engedélyt a nobának. Binder
szerint az egyik legfőbb baj az, hogy az ilyen szervezetek nem tudnak betéti
garanciát vállalni az ügyfelek felé, márpedig egy pénzügyi szolgáltatásnál mindenki
biztonságát szavatolni kell. A noba működtetői baráti kölcsönről beszélnek, ami
nem számítana jogosulatlan pénzintézeti tevékenységnek. A PSZÁF szóvivője
azonban úgy látja, az oldal használói nem tekinthetők barátoknak, ismerősöknek,
hiszen bárki regisztrálhat és adhat kölcsön, vagyis megvalósulnak a
hitelintézeti törvény által nevesített üzletszerűség feltételei. Binder nem
kívánt jóslásokba bocsátkozni arról, hogy változni fog-e az erre vonatkozó
törvény, illetve hogy sikeresek lesznek-e itthon is a közösségi kölcsönök.

Azt Szabóék is elismerik, hogy rendszerük így nem
működőképes, a nullaszázalékos kamat nem fogja mozgósítani a kölcsönadókat. Ha
a probléma megoldódna, a noba szerint nagyon gyorsan beindulna a forgalom, hiszen
a bankoknál egyre nehezebb kölcsönhöz jutni, ráadásul módszerük kevesebb terhet
ró a kérelmezőre. Szabó Károly szerint nem teljesen igaz, hogy a rendszerben
ismeretlennek adunk kölcsön, hiszen pont az a lényeg, hogy a regisztráltak a
többiek minden fontos személyes adatát látják, és a hiteleket ideális esetben
ismerkedés előzi meg – még jobb, ha ismerősnek adunk kölcsön.

A nobán bárki és
bármire kérhet, más kérdés, mire kap. Van, aki kocsit javíttatna, tetőt
ácsolna, százforintos boltot indítana, munkájához fényképezőgépet vásárolna,
vagy akár meglévő adósságát törlesztené. Nyugodtan kérhet ugyanis kölcsönt az
is, aki egy banknak vagy másnak tartozik, a hitelező persze feltehetően inkább kevésbé
problémásnak tűnő partnert választ. „Mi azt ellenőrizzük, hogy a megadott
adatok valódiak-e, hitelbírálati szempontból nem szűrünk” – mondja Szabó Károly.
Álnévvel, nickkel nem lehet regisztrálni, csak meghívásos alapon tudunk bekerülni,
így az is követhető, ki kivel áll kapcsolatban.

Többnek adjunk kevesebbet

A nobán a bankokhoz hasonlóan mindenkinek saját számlája van,
amelyen a tranzakciók követhetők. A működtetők szerint a személyközi hitelezés
teljes mértékben megbízható, a törlesztési arány magasabb, mint a bankoknál,
mert ismerősnek tartozni sokkal kellemetlenebb. A rendszer gazdáinak jól
felfogott érdeke, hogy minél kevesebb legyen a bedőlt hitel, hiszen így könnyebb
új embereket toborozni – márpedig a működtetést a sikeres tranzakciók utáni kétszázalékos
díjból képzelik el.

Szabó Károly azt ajánlja, hogy ne egy embernek adjunk
kölcsön nagyobb összeget, hanem inkább soknak keveset, így csökkenthetjük a
kockázatot. Már 1000 forinttal is be lehetne szállni, egy kölcsönt ideális
esetben többen adnak össze. Első körben legfeljebb egymillió forintot kérhetünk,
ha ezt visszafizettük, legközelebb már hárommillió a plafon – vagyis
ingatlanhitelt továbbra is csak bankoktól remélhetünk. A törlesztőrészletek
esetleges behajtása egyébként nem kizárólag „baráti alapon” történik, aki nem
fizet, attól erre szakosodott cégek szedik be tartozását.

Ha a kamat kérdése rendeződik, akkor már csak a
bizalmatlansággal kell megküzdeni: internetes fórumokat olvasva az látszik,
hogy sokan nem szívesen adnák ki a rendszer biztonsága miatt kért személyes
adatokat. Márpedig egy noba-regisztrációhoz – a minél nagyobb megbízhatóság
érdekében – meglehetősen sok adatot kell megadni, ráadásul az ismerősöket
e-mail címük megadásával lehet meghívni.

Külföldre is nyújthatunk kölcsönt 

Hitelező kedvünket addig is nemzetközi weboldalakon élhetjük
ki. A kiva.org-on a fejlődő országokban élőkön segíthetünk a pénzünkkel, huszonöt-ötven
dollárral már beszállhatunk egy vállalkozásába vagy egy család gyermekeinek
iskoláztatásába. A nobások hiteleztek itt, és rendben visszakapták a pénzüket,
így jutott eszükbe, hogy miért ne lehetne ugyanígy nehezebb helyzetben élő honfitársakat
is támogatni.

Szabóék a baráti kölcsön elfogadtatásáig szeretnék a
karitatív kölcsönzést meghonosítani, ami szintén hitel, és nem adomány. A
visszafizető számára a garanciát egy mentor jelenti. Ők hozzák a bizalmat. A
hitelező számára értékelik a kölcsönkérő megbízhatóságát, segítik a kérelmezőt,
és szavatolják a pénz felhasználását. A noba erre a szerepre olyanokat keres,
akik tudják, hol van a legnagyobb szükség kölcsönre. A mikrohitelezésre
hasonlító kezdeményezéssel nem szervezeteket, hanem magánszemélyeket szeretnének
támogatni. Mindez esélyt jelenthet a leszakadó rétegek tagjainak, akiket a
bankok elutasítanak, az uzsorások kihasználnak, baráti kölcsönre nincs
lehetőségük, az államtól kapott segély pedig csak a túlélésre elég. Egy
vállalkozó kedvű hitelező és egy jó ötlet segítségével esélyt kapnak a továbblépésre.

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 16. számában.