• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Körömlakk. Mi van a címke mögött?

2010.11.16. /

Noha tetszetős, a körömlakk összetéveszthetetlen szaga mérgező alapanyagok egyvelegéről árulkodik. Az Ecologist szerzője utánajárt annak, hogy mi is van a körömlakkokban.

Amikor azon kapod magad, hogy a sminkrészlegen a körömlakkok lenyűgözően nagy választékát nézegeted, valószínűleg számos csábító, nevében „fincsi hangzású” színre bukkanhatsz, úgymint Vörös kaviár, Trópusi hangulat, Eperbor vagy Szőlő sörbet.

A körömlakkok mutatós színei és bíztatóan természetes elnevezései mögötti valóság azonban nem más, mint a vegyszerek lakkozás során érezhető bűzös szaga, és a megannyi összetevőt tartalmazó felirat, amik kétségkívül sokkal kevésbé csábítóak és romantikusak.

 

Tetszetős, ámde kellemetlen szagú

Amikor olyasmit viszünk fel a testünkre, ami ennyire rossz szagú, az üvegcsén pedig gyúlékonyságra figyelmeztető felirat szerepel, érdemes legalább elgondolkoznunk azon, hogy a körömlakk valóban nélkülözhetetlen-e a szépségünkhöz.

A körömlakk semmivel össze nem téveszthető szagát a különféle alkoholok, oldószerek és gyanták/műanyagok keveréke adja. Ezek biztosítják azt, hogy a körömlakk hozzáragadjon a körömhöz, intenzív színt eredményezzen, és megakadályozzák a töredezést és leválást.

A körömlakkban található oldószerek leginkább a gyorsabb száradást segítik elő (az ún. biztonságosabb, víz alapú körömlakkok ugyanazokat a toxikus színanyagokat és műanyagokat tartalmazzák, mint az oldószer alapúak, a különbség csupán annyi, hogy a száradás több időt vesz igénybe).

Ezek az oldószerek ugyanazok az illékony szerves vegyületek (Volatile Organic Compounds; VOC), mint amiket a háztartási festékek és fénymázak is tartalmaznak. Ezáltal ugyanazokat a káros hatásokat idézik elő, pl. fejfájás, fáradtság, légzési nehézség, szem-, bőr- és légúti irritáció. Emellett a legtöbb illékony szerves vegyület rákkeltő és neurotoxikus is.

 

A toxikus hármas

Sokféle összetevő kerülhet bele egy üveg körömlakkba. A zöld mozgalom hívei azonban főként az ún. „toxikus hármasra” szokták felhívni a figyelmet, amivel a körömlakkot használóknak mindenképp tisztában kell lennie: ezek a dibutil-ftalát, a toluol-vegyületek és a formaldehid.

A ftalátokat a műanyagok lágyítására használják, emellett hormonromboló hatásúak. Egyes tanulmányok szerint a ftalátok összefüggésbe hozhatók a lányoknál fellépő korai pubertással, férfiaknál pedig az alacsony spermaszámmal. Környezetvédők szerint a ftaláttal szembeni kitettség nőknél hozzájárulhat az anyaméhhel kapcsolatos problémák gyakoribbá válásához, férfiak esetében a hererák kialakulásához, valamint az olyan szaporodási rendellenességekhez, mint fiúgyermekeknél a hypospadias.

Emellett több tényező mellett növelheti a nőknél és férfiaknál fellépő terméketlenség gyakoriságát. A dibutil-ftalát (DBP) már jó ideje a körömlakkok egyik általánosan használt összetevője.

A Környezetvédelmi Munkacsoport honlapján megtekintheted a legnépszerűbb körömlakkok összetevőit.

A dibutil-ftalátnak való ismétlődő és súlyos kitettség émelygést és/vagy hányást, szemkönnyezést, szédülést és fejfájást okozhat. A hosszú idejű kitettség a vese és máj károsodásával jár. A dibutil-ftalát használatát kozmetikumokban ugyan betiltották az EU-ban, időről-időre mégis feltűnik egyes termékekben.

Az amerikai Betegségfelügyeleti és -Megelőzési Központban az összes, általuk vizsgált egyén véráramában kimutatható volt a DBP és egyéb ftalátok. Az amerikai Élelmiszer-és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) azonban ezidáig semmiféle lépést nem tett a vegyianyag betiltása érdekében.

 

Ki kér egy kis  vegyszert?

A toluol az emberi szaporodásra és fejlődésre ható toxin. Bőrirritáló hatású, és toxikus az idegrendszerre nézve. Az alábbi tüneteket okozhatja: fáradtság, zavartság, gyengeség, ittasságra hasonlító tünetek, memóriakiesés.

Jelentős mennyiség esetén hatással lehet a vesékre és májra, laboratóriumi állatoknál pedig összefüggést állapítottak meg a születési rendellenességekkel. Belélegezve extrém kimerültséget, mentális zavart, émelygést, fejfájást és szédülést okoz.

A formaldehid általános beltéri légszennyező anyag, mivel gyantáit sokféle építőanyagban alkalmazzák. A formaldehidről kimutatták, hogy daganatot okoz a laboratóriumi állatok orrában és torkában. A gőzök belégzése szemkönnyezést, fejfájást, a torok égését és nehéz légzést okoz. Érzékeny egyéneknél már a rövid ideig tartó belégzése is torokirritációt, köhögést és légszomjat eredményez. A vegyszer könnyen beszívódik a bőrbe, és kiütést okozhat.

 

És a sornak még nincs vége…

A körömlakk a fent említett összetevők nélkül is (amelyeket sok gyártó igyekszik kivonni a termékeiből) meglehetősen gonosz kotyvalék.

Egyik fő alkotóeleme a nitrocellulóz, amely a cellulózból előállított, hosszan tartó, vékony réteget képező hatóanyag. Szinte természetesnek hangzik, nem igaz? Nos, ne feledjük, hogy mielőtt a nitrocellulózt körömlakkokban kezdték volna használni, a vegyészek az autófesték egyik összetevőjeként alkalmazták. Emellett a tűzijátékokban és dinamitban használatos robbanóanyagok egyik alkotóeleme.

A nitrocellulóz teljesen mesterségesen előállított anyag, a természetben nem fordul elő. A gőzei irritálják a bőrt, a szemet és a tüdőt. Általánosan elterjedt használata miatt a vízkészleteinkben meglehetősen gyakori ipari szennyezőanyag.

A körömlakkban használatos színanyagok nagy része szintetikus anyag, amelyekkel sokféle neurotoxikus és rákkeltő hatás hozható összefüggésbe. Időnként előfordulnak ugyan természetes színezőanyagok is a körömlakkban – pl. csillámkő –, amitől a lakk csillogó és fényes lesz, de ettől még ne ringassuk magunkat hiú ábrándokba. A csillámkő ugyan a természetben előforduló anyag, bányászata azonban veszélyes, és nagymértékben női és gyermekmunkára épül.

A csillámkő-bányákban dolgozó gyerekek több méteres mélységben végzik az ásást és az ásványkincs utáni kutatást. A tevékenység részét képezi a laza talajban történő munkavégzés. Napjainkig számos halálos kimenetelű balesetet jegyeztek fel, mivel a munkások feje fölötti talaj beomlott. Munkahelyi betegségek, köztük a szilikózis, asztma és bronchitis, rendszeresen fellépnek azon gyermekek és felnőttek (általában kistermetű nők) körében, akik a kozmetikumokban oly gyakran használt csillámkövet bányásszák.

Az indiai Andhra Pradesh tartományban a csillámkő bányákat övező területeken a vízszennyezés miatt növekvőben van a különféle egészségügyi problémák (émelygés, hányás, hasmenés, eozinofília, szilikózis, tuberkulózis) száma.

 

A körömlakkban található további összetevők közül megemlítendő:

  • Butil-acetát: bőr-, szem- és légzőszervi irritációt okoz.
  • Kámfor: szem-, orr- és torokirritációt vált ki. Károsítja a központi idegrendszert, és szédüléssel, zavartsággal, émelygéssel és izomrángással jár. A testszöveteken keresztül azonnal felszívódik.
  • Izopropil-alkohol: irritálja a szemet és nyálkahártyát, valamint gyengíti a központi idegrendszert. A hosszan tartó érintkezés ekcémát és érzékenységet okozhat. Állatokon végzett tanulmányok kimutatták, hogy belégzése károsíthatja a májat.
  • Sztirol vegyületek: a toluolhoz és formaldehidhez hasonlóan a sztirol illékony szerves vegyület, amely a bőr, a szemek és a felső légúti rendszer irritációját okozhatja. A krónikus kitettség hatással van a központi idegrendszerre; depressziót, fejfájást, kimerültséget és gyengeséget eredményez, valamint megzavarhatja a veseműködést is. Állatokkal kapcsolatos tanulmányok adatai szerint a sztirol lehetséges humán rákkeltő.
  • A körömlakkok keménysége és kopásállósága érdekében néhány márkanév alatt már olyan összetevők is megtalálhatók, mint a politetrafluoro-etilén (PTFE vagy Teflon).

A teflon a perfluorozott vegyületek ugyanazon csoportjába tartozik, mint a Scotchguard és több más szövetkezelő anyag (pl. Stainmaster, Gore-Tex). A perfluorozott vegyületekről úgy tartják, hogy rákkeltők, szaporodásra ható méreganyagok és immunrendszert károsító toxinok.

Az USA Környezetvédelmi Munkacsoportja által egy bizonyos perfluorozott vegyszerről, a perfluoro-oktánsavról (PFOA) készült jelentés feltárta, hogy ez az anyag az amerikai állampolgárok 90%-ának vérében jelen van. Némelyeknél olyan magas értékeket mutattak ki, mint a perfluorinátokat előállító gyárak munkásainál.

A PFC-k gyakorlatilag nem bomlanak le, és széles körben elterjedtek a környezetben. A legtöbb megfigyelő szerint még el sem kezdtük megérteni ezeknek a vegyszereknek az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt teljeskörű hatását.

 

Az eltávolítás

Miután a körömlakk sokáig megmaradó műanyag rétege megszáradt a körmünkön, erős oldószer szükséges az eltávolításához; ez pedig a körömlakklemosó. A körömlakklemosó általában acetont (irritáló hatású a szemre és tüdőre) és etil-acetátot (irritálja a légzőrendszert és szemeket; narkotikum és idegméreg, valamint káros a májra és vesére) tartalmaz. Ezek szárítják a bőrt, és gyengítik a körmöket, így azok egyre rosszabbul néznek ki.

 

Mik a lehetőségeink?

Ha felnőtt vagy, csupán két dolog körül választhatsz: vagy nem használsz körömlakkot, vagy pedig elfogadod, hogy ez egy mérgező keverék.

Szülőként akkor viselkedünk a leginkább felelősen, ha nem tesszük ki gyermekeinket (akik sokkal érzékenyebbek a mérgező vegyszerek hatásaira) az ujjaink végén található toxikus egyvelegnek. És bár a kisbabák nagyon „cukik” kifestett körömmel, felejtsük el a körmeik kilakkozását!

Vannak bizonyos kivételek, pl. a Provida által gyártott tiszta lakkok, amelyek természetesebb lakkanyagot használnak (pl. sellakk), és növényi alapú alkoholt tartalmaznak. Mégis a megfelelő körömhigiénia (vagyis a körmök tisztítása és ápolása), és az alkalomszerű manikűr a legjobb és legzöldebb módja annak, hogy a lehető legegészségesebb körmökkel büszkélkedhessünk.

 

Megjelent a The Ecologist 2009. novemberi számában. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította Pócsa Andrea.

 

Kép [cc] kirstea



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében