• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Klíma helyett a klíma védelmében

2007.05.29. /
Ha kánikula, akkor légkondi, hideg sör, izzadásgátló dezodor. A tudatos vásárlók számára a „kutyameleg” olyan napenergia-többlet, amit nem szerencsés klímaberendezésekkel, azaz további fosszilis energia további hozzáadásával (!) mérsékelni. Lássuk, hogyan hűsölhetünk környezetkímélő módon!

Ahogy újabb és újabb elektronikai berendezésekkel vesszük körbe magunkat, a háztartási és irodai energiafelhasználás - az egyre korszerűbb, energiatakarékosabb és -hatékonyabb  berendezések térhódítása ellenére is - egyre rohamosabban nő. Gépeink, gépecskéink sorában a légkondícionálók valóságos energiafalók: az utóbbi, tartósan forró hét során (2007 májusának utolsó hetében járunk) az ország energiafelhasználása mintegy 7 százalékkal nőtt használatuk miatt.

A nyári hűtés és téli fűtés célja egyaránt a megfelelő hőmérséklet biztosítása. A meleget pedig ugyanazokkal az energiahatékony eszközökkel tarthatjuk odakint nyáron és a bent a lakásban télen.

A legjobb építési módszerek évszázadok óta ismertek. Megfelelő tájolású, a természetes szellőzőfolyosókat meghagyó épület, fehérre meszelt (hőtükröző) vályogfal, a magasan járó déli napot árnyékoló, de az alacsonyan járó nap fényét beengedő tornác vagy előtető, szigetelő álmennyezet, belső levegőmozgást engedő falszerkezet, lombos fák és szőlőlugas a kertben.

A Környezetkímélőbb Építés Adatbázisa tételesen felsorolja egy hagyományos és egy „zöld" épület különbségeit, megnevezi a legjobb építőanyagokat, és ismerteti a lehetséges módszereket. Nem kell megijedni, számos egyszerű hőszigetelő eszköz utólag, akár egy lakótelepi panellakásban is alkalmazható, az http://okohaz.lap.hu/ portálon pedig szinten mindenre kaphatunk jó ötleteket.

 

Szigetelés

A legjobb, legtartósabb és legkezelhetőbb szigetelőanyag a természet adta fa. Ha csak lehet, válasszunk fából készült nyílászárókat műanyag vagy fém helyett! Utóbbiak ugyanis kopnak, törnek, a napsugárzás elfárasztja őket - míg egy fa ablak száz év után is szigetel, javítható, festhető és ellátható utólagos szigetelőcsíkokkal is.

 

Sötétítés

Az ablak elsötétítése csökkenti a melegérzetet, de nem mindegy, hogy függönyt, rolót, reluxát és/vagy spalettát alkalmazunk. Minél közelebb van a szigetelőeszköz a hőforráshoz, annál jobb.

A sötétítőfüggöny a szobában belül fogja meg a napsugárzást, amit a jól szigetelő fa ablakunk bent is tart a szobában. A reluxa már egy-két fokkal - akár Celsius fokkal is - jobb, hiszen a két ablakréteg közé tereli a meleget. A legjobb, ha vastag, külső felén fémes, fénytükröző redőnyt választunk. Az ablakra kívülről utólag is ragaszthatunk tükröző fóliát, bár ez nem túl mutatós. A legjobb az ablakot eleve kívülről árnyékoló spaletta, amely szó szerint kint tartja a napsugárzást.

 

Légmozgás

Ne feledjük: a célunk nem feltétlenül a beltéri hőmérséklet, hanem a saját hőérzetünk befolyásolása, amelyet a fény és az árnyék mellett az is befolyásolja, hogy éri-e bőrünket hűsítő fuvallat. Mint tudjuk, a meleg levegő felfelé törekszik, a hűvös levegő nehezebb.

A lakásban is könnyen kikíséretezhetjük, például egy gyertya vagy szappanbuborék-fújó segítségével, hogy mely ajtók és ablakok nyitása esetén alakul ki megfelelő irányú huzat.

Ha nem tudunk természetes huzatot létrehozni (mert például a nyitott ajtó-ablak büdös városi szmogot hoz be, nem levegőt), szerezzünk be álló, forgófejes vagy plafonra szerelhető ventilátort, amely elektromos motorral ugyan, de a legkisebb fokozaton is érezhetően kevergeti a levegőt.

 

Légkondi

Egy klímaberendezés akár 300kWh-val is növelheti havi energiafogyasztásunkat, nem beszélve a környezetszennyező hűtőközegekről és -gázokról - a ventilátormotor ennek csak töredékét fogyasztja.

Ha pedig már van légkondink, legalább ne a 22 fokos „hideg" legyen a cél. Egészségügyi szempontból is jobb, ha csak pár fokkal hűtjük a lakást a külső hőmérséklethez képest, a nagy hőmérsékletkülönbség az egészségünknek sem kedvez. Amikor elmegyünk otthonról, az üres lakást ne tartsuk hidegen - a legtöbb klímaberendezést már programozható időkapcsolóval is felszerelik.

 

Hűtőfolyadék

A külső és belső hőmérsékletet egyszerűbb módszerrel is közelebb hozhatjuk egymáshoz: hűtőfolyadékot kell alkalmazni - külsőleg vagy belsőleg. A folyadék célja azonban nem a fizikai hűtés, hanem a párologtatás.

Ezért nem feltétlenül jégvizet kell innunk vagy magunkra öntenünk. A nagy hőmérsékletkülönbség gyors és komoly kiegyenlítő reakcióra készteti a szervezetünket. Ezért van az, hogy egy jó hideg sör még szinte le se ér, máris gyöngyözik tőle a homlokunk.

A trópusokon a külső hőmérséklethez igazodva meleg teát fogyasztanak 40 fok és 100%-os páratartalom mellett is. Ha tehát a kellemes hőérzet és testünk jó vízháztartása a cél, válasszunk langyos, vagy akár meleg teát, nejlon és műszál helyett vékony, szellős, a hőmérsékletnek megfelelő pamut ruházatot és minél több frissítő, langyos zuhanyt víztakarékos, porlasztós zuhanyrózsánkkal!

 

Dezodor

Apropó, párolgás és izzadás. A hónalj és egyéb hajlatokban megjelenő verejték természetes nedvesség, amelynek célja a test párolgás általi hűtése. A nyáron olvadozó aszfaltra locsolt víz is a párolgás által hűt, vegyi reakció nem jön létre, csak fizikai.

A reklámok által kínált számtalan illatosító és izzadásgátló dezodor esetében azonban nagyon is működik a kémhatás. E szerek többsége alumíniumszármazékokat tartalmaz, amely savas kémhatásával összehúzza a bőrpórusokat és blokkolja a verejtékmirigyeket. (Bizonyíték, nem ígéret!)

Tegyük fel magunknak a kérdést: akarunk-e rendszeresen púderben oldott fémet kenni hajlatainkba, tudván, hogy a megfelelő verejtékmennyiségnek valahol mindenképp ki kell jönnie?

 

Beltéri nedvességtartalom

A kipárolgás szempontjából jobb a „sivatag", mint a „dzsungel". Nyáron a szobalevegő nedvességtartalmát is igyekezzünk leszorítani, hogy a leadott nedvesség tudjon hova távozni. Ad abszurdum költöztessük ki nagy leveles, párologtató növényeinket a gangra és hozzuk be nedvesség-megkötő kaktuszokat! Télen aztán vissza az egész, a magas páratartalom ugyanis növeli a hőérzetet.

 

A legjobb megoldás mindenképp az, ha nyáron nem a fagyos irodában meresztjük a szemünket a monitorra, s nem a lakásban pihegünk a tévét bámulva. Menjünk nyaralni!

 

Képek [cc] hart van denburg, crafterm



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében