| Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, Hulladék Munkaszövetség
A kiöregedett mobilok környezeti hatásáról
Becslések szerint Magyarországon évente egymillió mobiltelefon, azaz hetven tonna körüli veszélyes hulladéknak számító akkumulátor sorsa válik bizonytalanná. Mivel a mobiltelefon-készülékek értékes és újrahasznosítható anyagokat tartalmaznak, az akkumulátorok pedig környezetkárosító anyagokkal, például nehézfémekkel terheltek, alapvetően fontos lenne követni a hulladékok további sorsát.
Jelenleg Magyarországon több
mint hétmillió mobiltelefon-előfizetőt tartanak nyilván. Mivel a
telefontulajdonosok átlagosan kétévente lecserélik készülékeiket, a meglévő
készülékek száma ennél jelentősen több.
Az eladott új mobiltelefonok számáról, vagy a
készülékekhez vásárolt új akkumulátorok mennyiségéről nyilvános adat nem áll
rendelkezésünkre, mint ahogy ismeretlen a lecserélt és tönkrement készülékek,
akkumulátorok sorsa is. Szakmai becslések szerint Magyarországon évente
egymillió mobiltelefon, azaz hetven tonna körüli veszélyes hulladéknak számító
akkumulátor sorsa válik bizonytalanná. Mivel a mobiltelefon-készülékek
értékes és újrahasznosítható anyagokat tartalmaznak, az akkumulátorok pedig
környezetkárosító anyagokkal, például nehézfémekkel terheltek, alapvetően fontos
lenne követni a hulladékok további sorsát.
A Környezeti Tanácsadó Irodák
Hálózata (KÖTHÁLÓ) és a Hulladék Munkaszövetség
(HUMUSZ) az elmúlt hónapban közös akció keretében ez utóbbit vette górcső alá.
Azt vizsgálták, hogy az akkumulátorok gyártói és forgalmazói mennyiben tesznek
eleget az akkumulátor-hulladékok visszagyűjtésére és kezelésére vonatkozó
törvényi kötelezettségeiknek.
A szervezetek az ország tizenegy megyéjében
közel háromszáz mobiltelefont forgalmazó boltot kerestek fel személyesen vagy
telefonon, és a használt akkumulátorok átvételéről érdeklődtek.
Az általános tapasztalatok szerint a két éve
hatályban lévő rendelet a gyakorlatban szinte hatástalan. A legtöbb
forgalmazó még csak a létezéséről sem tud, a környezetvédelmi és
fogyasztóvédelmi hatóságok pedig eszköztelenek a visszagyűjtési kötelezettségek
kikényszerítése terén.
A legtöbb megkeresett bolt a jogszabály
létéről nem tud, vagy legalábbis úgy tesz, mintha nem tudna. A bolti
alkalmazottak változatos, ámde környezetvédelmi szempontból képtelen ötleteket
adtak arra vonatkozóan, hogy hogyan szabaduljunk meg feleslegessé vált
mobilakkuinktól. A Győrben érdeklődő kollégát például sűrű vihogás közepette
arra biztatták a pirosköpenyes eladó hölgyek, hogy dobja, ahova akarja.
„Menjen fel Budapestre, ott talán
felveszik“. – szólt az egyik székesfehérvári eladó javaslata, de
„szerintem a rendes kukába is bele lehet dobni egy nylon zacskóban” –
vélekedett egy veszprémi. Szombathelyen tájékozottan azt állították, hogy csak
májustól lesz érvényben ez a rendelet, addig vigyük el az iskolai elemgyűjtőkbe,
vagy betonozzuk be őket. Esztergomban akad, aki bár nincs edénye, de gyűjti, s
nem mondja meg, kinek adja le. A másik egy kis dobozt mutat, de bevallja, nem
tudják, mit csináljanak vele.
Jó példák is akadnak: Zalaegerszegen
az egyik üzletvezető lelkiismeretessége miatt gyűjtőbe viszik, Budapesten a
HUMUSZ talált egy boltot, akiknek szerződésük van a használt akkumulátorok
elszállításáról. Néhány bolt szerint eddig a vásárlókban sem volt meg az igény,
hogy leadják a használt aksikat, a meglévő gyűjtőedénybe alig kerül valami.
A jogszabályban visszagyűjtésre elsődlegesen
kötelezett gyártónak nem kell számolnia szankcióval, ha
visszagyűjtési kötelezettségének nem tesz eleget, miként a forgalmazónak sem, ha
a visszagyűjtésre nem köt megállapodást.
A felmérés alapján a KÖTHÁLÓ és a HUMUSZ azzal a
közérdekű bejelentéssel fordul a Környezetvédelmi Főfelügyelőséghez, hogy soron
kívül ellenőrizze a gyártók és forgalmazók között kötendő megállapodások
meglétét, s ahol hiányosságokat tapasztal, ott a felszólítás, majd a
szankcionálás hatósági eszközeit alkalmazza. A hatályban lévő jogszabály
előírásai és felelősségi rendszere ugyanis nehezen értelmezhető.
A fogyasztó az akkumulátor
hulladékát köteles ugyan otthon külön gyűjteni, viszont legálisan nagyon nehezen
tud tőle megszabadulni, mert nincs szervezett visszagyűjtő rendszer,
hiányoznak a hulladékudvarok és csak néhány nagyobb márkabolt eladóterében látni
gyűjtőkonténert.
Mit tehetnek a Tudatos Vásárlók az akkumulátorok
visszaváltása érdekében? Minél több vásárló érdeklődik a lehetőség iránt, és
viszi használt készülékét, vagy annak alkatrészeit a telefonforgalmazókhoz,
annál inkább nő e cégekre gyakorolt fogyasztói nyomás az általuk forgalmazott
veszélyes hulladékok visszaváltása ügyében.