fbpx

| Lewis Akenji

Kínos tisztaság

“Miközben egyre több és több vegyszert dobnak piacra, a fogyasztók egészsége és a természeti környezet fizetik meg a vállalati és politikai orgia árát. Annak ellenére, hogy bizonyos vegyi anyagok gyártását és használatát szigorúan szabályozták, 1970 óta a világszerte eladott vegyi anyagok mennyisége kilencszeresére növekedett.”

Kibuggyant belőlem a nevetés, amikor egy kanadai kollégám arról mesélt, hogy a tavakban és folyókban élő halaknak gyors ütemben változik a nemük. Ökológus lévén nem örült a nevetésemnek. Jó, jó, ez nem vicces, de kinek ne jutna eszébe, hogy vajon homoszexuálisak vagy leszbikusak lennének a halak, vagy esetleg átoperáltatják magukat? (És itt most nem bonyolódnék a melegek jogairól szóló politikai/morális vitába.) De itt éppen a dolog elevenére tapintottunk: ezek a halak nem akartak nemet változtatni. Az ipar magatartása és a fogyasztási szokások hatása jelentkezett a természetben, és hatott közvetlenül a szaporodási jellegzetességekre. Többek között John Trent, a Maryland University kutatója is kimutatta, hogy a mindennapi termékeinkben található vegyi anyagok komoly mértékben tudják befolyásolni az ökoszisztémát – a természet támogatórendszerét, amitől mindannyian függünk. A New Scientist egyik tudósításából (2002. augusztus 17.) az derült ki, hogy egy majd’ minden háztartásban megtalálható vegyi anyag (a nonilfenol) elősegíti a férfi hormon, a tesztoszteron női hormonná, azaz ösztrogénné alakulását. Ez vezet a halak nemének megváltozásához.

A fenti csak egy példa a sok közül életmódunk szándékos vagy szándékolatlan, de semmiképp sem vicces következményeire, jól demonstrálja az otthonainkban jelentkező egyre égetőbb egészségügyi és társadalmi problémák széles hatókörét. A vegyipari cégek évekig hangoztatták, hogy a szintetikus vegyi anyagok nem bomlanak le, és nem kerülhetnek ki az őket tartalmazó termékekből, így nem jelentenek semmiféle veszélyt a fogyasztókra. Egyik kutatás a másik után bizonyítja, hogy ezek a vegyületek nemcsak a természetet károsítják, de használóikra is komoly káros következményekkel vannak. És itt nem ritka vagy távoli termékekről van szó. 72 kozmetikai márkához tartozó terméket vizsgáltak laboratóriumi módszerekkel egy amerikai környezetvédelmi és közegészségügyi szervezetek koalíciója által finanszírozott tanulmány (lásd Nexus, 2002. augusztus 1., 7.o.) keretében. Az elemzésből kiderült, hogy 52 termék (14 dezodorból 9, mind a 17 parfüm, 7 hajzseléből 6, 7 hajhabból 4, 18 hajspréből 14 és a 9 vizsgált testápoló krémből 2) tartalmaz ftalátokat, bár ez egyetlen termék összetevői között sincs feltüntetve. (A ftalátok potenciális hatásai közé tartozik a termékenység csökkenése, a szaporodási szervek rendellenességei és az embriók károsodása.)

A vegyipar folyamatosan kimeríthetetlen pénztárcáját használja arra, hogy jelentéktelen színben tüntesse fel a szintetikus vegyszerkoktélok emberi testben való felhalmozódásának következményeit, hogy saját utcájába terelje a jogi szabályozást, míg hatalmas marketingkampányokkal az égbe tornássza az eladott mennyiségeket. Miközben egyre több és több vegyszert dobnak piacra, a fogyasztók egészsége és a természeti környezet fizetik meg a vállalati és politikai orgia árát. Annak ellenére, hogy bizonyos vegyi anyagok gyártását és használatát szigorúan szabályozták, 1970 óta a világszerte eladott vegyi anyagok mennyisége kilencszeresére növekedett – írja Matilda Lee, az Ecologist 2002. szeptemberi számában. Mintegy 70 000 – 100 000 vegyi anyag van jelenleg a piacon, és számuk minden évben 1500-zal nő. „A WorldWatch Institute szerint a leggyakrabban használt vegyi anyagok 71%-áról nincs alapvető környezetvédelmi és egészségügyi adat sem, és az új anyagok kevesebb mint 10%-át tesztelik megfelelő módon piacra bocsátásuk előtt.” (greenhealthwatch, Edition 6.2).

Az egyének szintjén a rák, az allergiára való hajlandóság és termékenységi problémák megnövekedett előfordulásáért hibáztatja a kutatásokon alapuló szakirodalom a vegyi anyagok legtöbbjét. Mivel a fogyasztók nagyon kevés információval rendelkeznek az általuk választott termékek összetételét illetően, a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy mi a kapcsolat a takarítás után tapasztalt szédülés és az általuk használt tisztítószer, vagy az allergiás reakció és a használt mosópor, illetve a viszkető torok, szemek, a fejfájás és a használt sprék között. 1991 és 2000 között a metildibromoglutaronitrilre (kozmetikumokban, testápolókban és napozókrémekben széles körben használt vegyület) allergiás emberek száma megötszöröződött. Az Európai Bizottságot ez kellőképpen megrémítette ahhoz, hogy korlátozzák e vegyület használatát. (Dan Gledhill, az angol Independent, 2002. augusztus 8., 3.o.).

Tisztára öblítés

Mielőtt a vészharangok megszólalnak a fejedben, van jó hírem is. Amint egy átlagos fogyasztó megérti, hogy ezek a vegyi anyagok hogyan halmozódnak fel a szervezetünkben, és megismerkedik az alternatívákkal, meglepően könnyen elkerülheti a kár nagy részét.

Otthonaink takarításánál például felesleges a sok szintetikus kemikáliát tartalmazó tisztítószerek használata: legtöbbjüket csak a hirdetések adják el. Egyetlen termék vegyszertartalma gyakran nem annyira káros, hogy önmagában ártson egészségünknek, viszont egymással párhuzamosan több ilyen terméket – mosogatószereket, szappanokat, mosószereket és -porokat, kozmetikumokat, légfrissítőket, testápolószereket – használunk rendszeresen. Mivel ezeket szintetikus úton állítják elő, szervezetünk és biológiai rendszerünk képtelen feldolgozásukra. Ily módon a rendszeresen kapott kis dózisok összegyűlnek testünkben és a természetben, beépülnek, és keveredni kezdenek egymással. A felhalmozódott szintetikus vegyi anyagok hathatós kotyvalékot alkotnak a testünkben.

Nézz körül fürdőszobádban, a „szeres” szekrényben, a szépítkező asztalon. Miket tartasz ott, hány vegyi anyaggal érintkezel naponta? – és akkor még el sem mentél hazulról… Ne rémülj meg! Az a jó, hogy sok kemikália viszonylag egyszerűen elkerülhető, ha a szándék adott. Fogyasztóként fogadj meg néhány egyszerű javaslatot: nézz utána, mi a természetes alternatívája az otthon tárolt vegyszereknek; vásárolj kevesebbet, csak azt, ami valóban szükséges; olvasd el a termékek címkéjét, tudd meg, mit tartalmaznak! Hozd meg önállóan vásárlási döntéseidet, ne hagyd, hogy a reklámok döntsenek helyetted! Nem véletlen, hogy a vegyi anyagok kutatásával foglalkozó tudósok is nagy számban emelik fel a hangjukat: a reklámozott termékek által beígért kínos tisztaság nem válik valóra; néhány egyszerű, jól bevált, régi megoldás hitelesebb és még jobb is. A Good Shopping Guide (Jó vásárlási kalauz, Ethical Company Organisation, 2004.) jól fogja meg a lényeget: “Csak egyszerűen: fehér ecet, szódabikarbóna, só, citromlé és olívaolaj” – ezek jobban betartják ígéreteiket.

Annyira elpiacgazdaságosodtunk, hogy visszautasítjuk a jobb megoldásokat csak azért, mert nincs rajtuk árcédula, vagy mert nincs csábos tévéhirdetésük?

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás