• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A kicsiknek nem fontos a társadalmi felelősségvállalás

2011.03.11. /

Egyre több vállalat kommunikációjában jelenik meg a társadalmi felelősségvállalás, de vajon mit rejtenek ezek a tevékenységek, és mennyire épültek be a vállalati struktúrába? Egy friss felmérés adatai alapján a kis-és középvállalatoknak még van mit fejlődniük.

Egy, a kis-és középvállalatok (kkv) társadalmi felelősségvállalását vizsgáló legfrissebb kutatás rámutatott arra, hogy a felelősségtudatos gondolkodás egyelőre még mindig csak a multinacionális cégek esetén „látható”. A kisebb vállalatok kultúrájában rejtett módon, vagy egyáltalán nem jelenik meg.

A kis-és középvállalkozások különösen fontosak, hiszen az unió teljes GDP-jének 60%-át az EU-ban működő 23 millió kkv adja. Ezek a cégek 75 millió munkahelyet teremtenek, amely az uniós álláshelyek 66%-át jelenti. Sőt, a kkv-k az unión belül található összes vállalkozás 99%-át teszik ki.

A kutatás eredményeit Simon Milton, a Corvinus Egyetem tanársegédje mutatta be a fenntartható fogyasztásról rendezett budapesti konferencián.

Az interneten kitöltött elektronikus felmérés egy 3 éves kutatás része, amely 2009 januárjától tart. A kérdőív végleges formája 2003-ban az OECD által lefolytatott átfogó felmérést alapul véve született meg. Az OECD akkor a környezetmenedzsment gyakorlati megvalósulását kutatta Kanadában, Franciaországban, Németországban, Magyarországban, Japánban, Norvégiában és az Egyesült Államokban.

A jelenlegi kutatás igen érdekes eredményeket hozott.

Megállapították, hogy a kis-és középvállalkozások társadalmi felelősségvállaláshoz köthető tevékenységeit nem lehet egyszerűen számszerűsíteni. Ráadásul e tevékenységeknek a cég falain kívül igen csekély a látszata. Többnyire nem épülnek be a vállalati stratégiába, inkább ad hoc tevékenységekről van szó, amelyeket nem szisztematikusan hajtanak végre.

Mi is az a CSR (Corporate Social Responsibility), avagy a Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása? Az EU 2001-ben elkészült Green Paper című dokumentumának meghatározása alapján: „Olyan koncepció, amelyben a vállalatok önkéntesen döntenek arról, hogy hozzájárulnak egy jobb társadalom és egy tisztább környezet létrejöttéhez.”

Ez a definíció nagyjából egybecseng a kutatás során megkérdezett 210 kkv szektorban dolgozó vállalati személy véleményével. A kérdésre, hogy mi jut először eszükbe a társadalmi felelősségvállalásról, 85%-ban tulajdonos vagy vezető menedzser a „környezet”, a „társadalom” és a „támogatás” szavakat említette.

Az EU Green Paper különbséget tesz a társadalmi felelősségvállalás belső, tehát vállalati, és külső, tehát közösségi dimenziói között.

A kutatás eredményei alapján a belső CSR tevékenységek között első helyen áll a dolgozók rendszeres tájékoztatása a vállalat döntéseiről és legfontosabb tevékenységeiről. Ezt követi a méltányos munkaidő és fizetés, a korrupció kerülése, dolgozói tréningek szervezése, végül pedig a jogi előírások betartása.

A külső, közösségi felelősségvállalás esetén első helyen a dolgozóknak nyújtott extra juttatások szerepelnek, mint a kedvezményes bankkölcsön, étkezési jegy és vásárlási utalvány. Ezeket követik a cég által felajánlott adományok, az esetek többségében néhány havi rendszerességgel. A külső CSR tevékenység kapcsán többen említették még a vállalat környezetvédelmi előírásait és a céges etikai kódexet vagy rendszeres társadalmi riportot.

 

A cikk az EEA and Norway Grants támogatásával, a HU0056 kódszámú, Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció projekt keretében jelent meg.
 
 

Kép [cc] slworking



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében