• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Ki kell dobni a TV-t a digitális átállással?

2010.12.23. /

Habár a napokban 2014-re halasztották a digitális átállás határidejét, a kérdés még mindig a régi: az új technológiával mennyi elektronikai hulladék kerül az utcára, és mennyit fogyasztanak majd az új tévék vagy jelátalakítók? Ennek próbáltunk utánajárni.

A napokban módosult a digitális átállás határideje 2011. december 31-ről 2014. december 31-re. Az új döntés szerint eddig az időpontig az összes analóg földfelszíni országos (m1, TV2, RTL Klub) valamint helyi, körzeti műsorszóróadót egyaránt le kell kapcsolni, és biztosítani, hogy ezek a műsorok digitális földfelszíni műsorszórással (DVB-T) elérhetőek legyenek – tudtuk meg Buda Dórától, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs főosztályvezetőjétől.

A digitális átállás az Európai Bizottság által összehangolt, a frekvenciaszűkösségre is választ adó közösségi program keretében zajlik.

A digitális átállás csak a kábeltelevíziók számára nem kötelező. Itt a szolgáltató dönti el, hogy mikor digitalizálja a hálózatát, és az előfizető döntheti el, hogy szeretne-e digitális hozzáférést vagy marad a korábbi analóg kábeltévé előfizetése mellett. A műholdas szolgáltatások már digitálisak, ezért azok esetében nincs értelme digitális átállásról beszélni.

 

Miért jó nekünk a digitális átállás?
Földfelszíni digitális műsorszórásnál a műsort digitális formában – tömörítve – juttatják el a vevőberendezéshez. A digitalizálásnak köszönhetően bővül a csatornakínálat, javul a hang- és képminőség, továbbá megnyílik a lehetőség új, kiegészítő szolgáltatások bevezetésére.

Nyolc országban már átálltak

A határidőt az Európai Uniós elvárással összhangban minden ország maga határozhatja meg. Hazánk a kitűzött dátumot és a felkészülést tekintve az Unió középmezőnyében van: az ország lakosságának 88%-a számára már jelenleg is elérhető a digitális műsorszórás, de év végére 95%-os elérés várható.

Az előfizetéses tévénézők közül már minden második digitálisan tévézik. Az NMHH információja szerint a tizennégy legnagyobb magyarországi műsorterjesztő hálózatában 2010 augusztusában 1,2 millió volt a digitális televíziózásra előfizető háztartások száma. Arról, hogy hazánkban jelenleg hány digitális készülék van forgalomban, az NMHH még nem közölt adatokat.

További információ a digitális átállásról az NMHH honlapján >>>
Mielőtt belevágnál, nézz szét alaposan a piacon! >>>

Európában eddig nyolc országban – Belgiumban, Dániában, Finnországban, Németországban, Hollandiában, Norvégiában, Spanyolországban, Svédországban és Svájcban – történt meg az analóg lekapcsolás.

Közép- és Kelet-Európa legtöbb országában a tervek szerint a következő két évben befejeződik a digitális átállás. Van, ahol e folyamat már idén nyáron befejeződött, így Lettországban június, Észtországban július óta a földfelszíni műsorszórásban már csak a digitális jel érhető el.

Ugyanakkor vannak, akik lemaradnak a régió mögött a digitális átállásban: Lengyelország 2013-ban tervezi az átállás befejezését, Macedónia pedig 2015 decemberét tűzte ki céldátumként – világít rá a KPMG „CEE Digital Switchover Outlook 2010” című jelentése. Úgy tűnik, hogy Szerbia, Románia és Ukrajna sem áll át 2015 előtt.

 

Digitális kisokoskodás

  • A digitális átállás során a fogyasztó megmaradhat a földfelszíni vételnél, de áttérhet kábel-, műholdas vagy akár IP-televízióra is (Internet Protokoll esetében a műsorszolgáltatás szélessávú internetelérés segítségével valósul meg).
  • Az átállást követően is lehet előfizetési díj nélkül televíziózni az eddigi földfelszíni adók esetében.
  • Mivel azonban a digitális földfelszíni műsorszóró (DVB-T) hálózat nem a korábbi analóg, hanem digitális formában sugározza az adásokat, ha ezt választjuk, akkor némi technikai változtatásra szükség lesz.

 

Set-top-box vagy új tv?

Az egyik lehetőség, hogy a meglévő televíziót egy kiegészítőegység, úgynevezett set-top-box (kiegészítő jelátalakító egység, STB) segítségével tesszük alkalmassá a DVB-T adások vételére.

Magyarországon a MPEG-4 AVC/H.264 szabványnak megfelelő set-top-boxot kell vásárolni. A boltokban az ilyen készülékek csomagolásán, jogszabályi előírások szerint ez áll: „A készülék alkalmas a magyarországi földfelszíni, szabad hozzáférésű digitális televíziós műsorszórás vételére”.

Set-top-boxokból gazdag a választék, ennek megfelelően az árak is tág határok között mozognak, de már 20.000 forint alatt is beszerezhető ilyen készülék.

Ha valaki a digitális televíziózás valamilyen plusz szolgáltatását szeretné igénybe venni, a set-top-box kiválasztásakor érdemes érdeklődni, hogy például a készülék képes-e a kódolt adások vételéhez szükséges kártyát kezelni, vagy lehet-e vele és milyen módon a műsorokat rögzíteni.

Nem árt tudni, hogy nem minden régi készülékhez csatlakoztatható set-top-box. Alapfeltétel, hogy a televíziónak legyen EuroScart-csatlakozója vagy legalább RCA-csatlakozója (analóg alapsávi vagy komponens videójel + hangjel). Ha a set-top-box tartalmaz RFmodulátort, akkor egyszerű koaxkábel is szóba jöhet (tájékozódjunk a termék címkéjéről).

 

Ha mégis új TV-t veszünk…

A másik lehetőség, hogy új televíziót vásárolunk. A kiválasztáskor alapvető szempont, hogy a készülék alkalmas legyen az MPEG-4 AVC/H.264 tömörítésű földfelszíni digitális adások vételére, mert a hazai DVB-T adás ezt a tömörítési eljárást használja. Vásárláskor érdemes figyelni erre, mert a boltokban kaphatók olyan készülékek is, amelyekkel nem foghatók a magyar digitális földfelszíni adások.

Léteznek olyan DVB-T kiegészítő eszközök is, amelyek a számítógép USB-kimenetéhez csatlakoztathatók. Így akár a számítógép is alkalmassá tehető a digitális földfelszíni televízióadások vételére.

Ajánlott annak is utánanézni, hogy alkalmas-e a televízió a nagyfelbontású, tehát HD-adások fogadására (a készüléken legyen feltüntetve a HD ready logó).

 

Ha kábelen jön az adás

Ma Magyarországon a kábeltelevízió a legelterjedtebb televíziós hozzáférési mód. A szolgáltatásért a kábeltársaságok havi előfizetési díjat szednek. A legtöbb szolgáltatónál választani lehet az analóg és a digitális szolgáltatás között, de van, ahol nincs digitális adás, egy-egy helyen pedig csak digitális szolgáltatást nyújtanak a kábeltársaságok.

Az előbbi esetében az analóg szolgáltatás igénybevételéhez általában nincs szükség másra, csupán a televízióra. A digitális adások vételéhez itt is a meglévő televízió mellé egy set-top-boxot kell telepíteni, amit azonban az esetek döntő többségében nem kell megvenni, ugyanis része az előfizetési csomagnak.

A DIGI-nél a digitális és HD adások vétele az erre alkalmas SD és HD típusú berendezésekkel történik. A berendezések bérlésére és megvásárlására is van lehetőség náluk. Az SD típusú berendezés (amely a digitális adások vételére alkalmas) 11 ezer forintba kerül, a bérlés költsége pedig 300 forint havonta. A szervízelés ingyenes.

A UPC-nél most kedvezményesen kínálják a digitális csomagokat, ha interneten rendeljük meg. A legolcsóbb csomag havonta 3500 forint. Ehhez választhatunk extrákat is (DVR – megállítható adás, rögzítés) plusz 1000 forintért. Érdemes utánanézni, milyen egyéb költségek terhelnek még bennünket, ha például több, erre alkalmas tévékészülékünk van otthon.

Az Antenna Hungária Csoport MinDig TV néven üzlethálózatot alakított ki, ahol személyesen is tájékoztatják a vevőket. Debrecenben a Mester utca 3-5. alatt található ilyen üzlet. Az Antenna Kisáruház honlapján azonban nem találtunk megfelelő adatokat és információkat a digitális készülékekről. Náluk még felfedezhető a személyes találkozás varázsa, csak legyünk türelemmel.

 

Több készülék, nagyobb fogyasztás?

Ha valaki analóg földfelszíni vételről úgy áll át digitális földfelszíni vételre, hogy megtartja a korábbi tévékészülékét, mindenképpen magasabb energiafogyasztással kell számolnia, hiszen set-top-box plusz fogyasztást jelent. A készülék fogyasztása havonta mintegy 20 kWh, ez közel 900 forinttal növelheti meg az áramszámlánkat.

Az ENSZ jelentése szerint évente mintegy 40 millió tonna elektronikai hulladékot termel a világ, és ez csak növekedni fog a digitális átállással. Egy 2007-es adat szerint csak Magyarországon évente 160.000 tonna e-hulladék keletkezett. Ebből az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft évente több mint 30 ezer tonna hulladék szelektív begyűjtését és hasznosítását koordinálja, ebből több mint 1000 tonna televízió, 3000 tonna pedig szórakoztató elektronikai készülék.

Amennyiben átálláskor lecseréljük a régi tévét, akár csökkenhet is az energiafogyasztás, mivel az új tévékészülékek energiaigénye kisebb a hagyományos készülékekhez képest. Viszont az új készülék legyártása, valamint a régi hulladékká válása környezetvédelmi szempontból a set-box felé billenti el a mérleg nyelvét. Ha mégis úgy döntünk, hogy lecseréljük a tévénket, a régi készüléket adjuk le a szakboltban vagy egy közeli hulladékudvarban.

Mind a set-top-boxnál, mind a tévékészüléknél szükség lehet olyan antennára, ami csekély mértékben, de tovább növeli a fogyasztást. Ennek mértéke azonban inkább a készülékek stand-by üzemmódjának fogyasztásával egyenértékű (egy színes televízió készenléti üzemben 4-5 kWh fogyasztással bír havonta).

A set-top-boxok esetén az alacsonyabb árú készülékek között is lehet alacsonyabb fogyasztásút választani. Sőt, vásárláskor érdemes átgondolni, hogy mire lesz valóban szükségünk, ugyanis a drágább, nagyobb tudású készülékek a több beépített funkció miatt többször nagyobb fogyasztást is jelentenek. A tévékészülékek esetén az árkülönbség már inkább úgy alakul, hogy az alacsonyabb fogyasztás magasabb árat jelent.

 

Kép [cc] sintsmeding electrostore



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében