• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Káosz a bioborok körül

2009.09.30. /
Mivel az EU-ban nincs egységes szabályozás a biobor készítésére, igen képlékeny, hogy mit tekintünk biobornak. Gyakorlatilag országonként és minősítő szervezetenként változik. Megnéztük, hogyan fest a hazai szabályozás és a kínálat.

A biobor kissé könnyített és egyezményes rövidítése az ökológiai gazdálkodásban termesztett szőlőből (vagyis bioszőlőből) előállított bornak. A megfogalmazás nem véletlenül ilyen kacifántos, hiszen az EU biorendelete (a Tanács 2092/91 Rendelete) szerint nem beszélhetünk bioborról, csak bioszőlőből készült borról.

Ugyanis míg a rendelet szabályozza az ökológiai gazdálkodásból származó szőlő termesztését, a bio alapanyagból történő borfeldolgozásra már nincs előírás. Vagyis a „biobor" készítése „csak" az uniós és nemzeti borkészítési szabványoknak megfelelően történik. A teljes káosz elkerülésére egyes országokban vannak egyéni védjegyek, amelyek kiállítói a feldolgozásra vonatkozó különböző feltételeket írnak elő, illetve például Olaszországban erre vonatkozó nemzeti jogszabály is született.

Nálunk a Biokontroll Hungária Kht.ad ki biobor minősítést a 2006 után előállított borokra - a Magyar Biokultúra Szövetség ajánlásai alapján. Ennek megfelelően a mustjavításhoz kizárólag ökológiai származású mustkészítmények használhatók fel a megszokott répacukor helyett. A palackokat pedig csak parafa-dugóval lehet zárni, amelynek jelölése is csak égetéssel oldható meg, nyomtatással nem. Palackozni pedig csak üvegbe szabad.

 

Jók az adottságaink a bioszőlő termesztésre

Az uniós előírás szerint az ökológiai gazdálkodásban termesztett szőlőnövény védelmére csakis természetes és ásványi eredetű növény-védőszereket használhatnak fel. Ilyenek pl. réz- és kéntartalmú szerek, sütőpor, vízüveg (azaz kvarc), növényi kivonatok, viaszok.

E növényvédő szerek többsége a szőlőnövényt leginkább veszélyeztető penészgombák ellen hatékony. A konvencionális szőlőtermesztés növényvédelme is javarészt réz- és kéntartalmú szereket használ, de ott alkalmazhatnak még egyéb, a növényben felszívódó rovar- és gombaölő szereket, műtrágyát és gyomirtót is.

Az ökológiai gazdálkodás elve szerint, ha jelentősen nem avatkozunk bele a természet rendjébe (például nem irtjuk ki az összes ott található rovart), akkor az ott élő egyedek egyensúlyi állapotban lesznek, vagyis egyik sem szaporodik el túlzottan a másik kárára. A szőlő esetében a növényt károsító atkákat felfalják a ragadozó atkák, a tetveket a katicabogarak, az összes fellelhető rovarfajt pedig a madarak ritkítják.

Az ökológiai gazdálkodásra való átállási időszak a szőlő esetében is 3 év. A tapasztalatok alapján az első években nagyobb nehézséget jelent a korábban mesterségesen kialakított kvázi egyensúly megtartása, de idővel új fajok jelennek meg a szőlőben - akár betelepítés révén, és kialakul a természetes egyensúly.

Magyarországnak jók az adottságai az ökológiai szőlőtermesztéshez, amelyet rezisztens fajták (bianca, kunleány, arany sárfehér) használatával még inkább lehet fokozni. Hazánkban az összes szőlőterület 80-90.000 hektár, ennek kb. 1%-án, 800 hektáron termesztenek ilyen módon szőlőt.

Ökológiai gazdálkodásban az európai mezőny élén 30 ezer hektárnyi szőlővel Olaszország áll, amelyet fele ekkora területtel követ Franciaország (vin biologique) és Spanyolország (vino ecologico). Németországban (Ökowein) pedig egyelőre kétezer hektáron termesztenek szőlőt ilyen módon. Egyértelműen nő ugyanis a fogyasztói igény e borok iránt - külföldön. A magyar biobor jelentős részét is - a konvencionális borhoz viszonyítva lényegesen nagyobb arányban - külföldön értékesítik.

 

Egyre népszerűbbek a biodinamikus borok is

Ejtsünk szót napjaink egyik legmisztikusabb termékéről, a biodinamikus gazdálkodásban előállított borról is. Az Osztrák-Magyar Monarchia szülötte Rudolf Steiner (1861-1925) antropozófiai tanai napjainkban újjáéledni látszanak a borászatban is. 

Az antropozófusok célja, hogy gondolataikat és cselekedeteiket illetően egyre tudatosabbá és határozottabbá váljanak. Ezt a magasabb szintű tudatállapotot meditációval, megfigyeléssel és egy életen át tartó „kutatással" érik el. Alapelvük szerint az ember nem vonhatja ki magát a természetből, annak törvényszerűségeit megértve kell minden tevékenységet végeznie.

Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így például a nevelésben (Waldorf-óvodák és -iskolák), a gyógyászatban (antropozófus orvoslás és gyógyszergyártás), a gyógypedagógiában (Camphill-mozgalom), a művészetben (organikus építészet, euritmia).

A biodinamikus gazdálkodás tehát a mezőgazdaság antropozófiai megközelítése. Ez valójában az ökológiai gazdálkodásnak olyan spirituális ága, amelyben nem csak az a fontos, hogy ne szennyezzük a környezetet vegyszerekkel, hanem a cél a leromlási folyamatok visszafordítása speciális preparátumok segítségével. Ilyen preparátum lehet például a marhaszarvba töltött marhatrágya, amelyet ősszel megfelelő időben kell elvermelni, majd tavasszal előásni. Az így nyert trágyát vízben dinamizálva, azaz körülbelül 1 órán át örvénylően keverve, nagyon kis koncentrációban kell kipermetezni a talajra.

A mezőgazdasági tevékenység naprendszerünk ciklikusságát követő alkalmazása szintén fontos eleme ennek a szemléletnek.

Steiner korunkba átültetett nézeteit Nicolas Joly francia borász közvetíti elsősorban az arra nyitott borászok számára, de általánosságban az átlag fogyasztó számára is van mondanivalója. Az Ég és föld szülötte bor című könyvében nem ajánlja a fém támrendszer használatát a szőlőben, mivel az felveszi az elektromos szennyeződést a környezetből. Ugyanezen okból a pincéből is kiűzné az elektromos vezetékeket és a fémtartályokat.

Óva int az uniformizálódó „ipari" boroktól, amelyek a világ minden részén ugyanazt az íz-világot közvetítik, megszüntetve a helyi fajták és a termőhelyi sajátosságok (terroir) nyújtotta egyediséget. Ezért elsősorban a bornak jellegzetes banán- vagy éppen eperillatot kölcsönző fajélesztők és a világfajta szőlők alkalmazása felelős.

A régi közhelyeink - miszerint jó bor a csopaki, az egri vagy a tokaji - is azokra az időkre vonatkoznak, amikor még a gazdák nem ismerték az intenzív növénytermesztést, és nagyon kis különbséggel, de nyilvánvalóan ugyanazzal a technológiával állították elő boraikat.

Réz-gáliccal és csalánteával permetezték a szőlőt. Ként égettek a hordók fertőtlenítéséhez és a bor kezeléséhez. Akkoriban nem figyelték, hanem érezték és tudták a hold járását. Nem vonta el semmi a figyelmüket a természeti jelenségektől.

Ezt a régi szemléletet hivatott a biodinamikus és a biogazdálkodás is felidézni. Követői meggyőződésből vagy a piaci igények kielégítése érdekében döntöttek mellette. Akár így, akár úgy, a fogyasztó és környezete profitálni fog belőle. A biodinamikus gazdálkodással és minősítéssel foglalkozó legjelentősebb - nemzetközi hatókörű - szervezet a németországi Demeter.

 

Hol vásároljunk és mit?

Borokat, bioborokat leginkább vinotékákban érdemes beszerezni, mivel ott az eladószemélyzet érdemben tud segíteni a kiválasztáskor. Az eladó valószínűleg itt ténylegesen ismeri a borászt és annak termékét is. Bioborokat természetesen bioboltokban is vásárolhatunk.

A családi pincészetek többsége - és az ezt a kategóriát kinőttek is - előzetes egyeztetés után szívesen fogad érdeklődőket. Ott végigkóstolhatjuk a teljes kínálatot - eldöntve, hogy melyik a számunkra leginkább kedvező, és ez alapján meg is vásárolhatjuk a kiválasztott terméket.

Fektetve pár hónapig bármelyik lakásban minőségromlás nélkül tárolhatók. Ne feledjük, hogy a hely szellemisége meghatározó tényező a bor megítélésében. Útra fel!

Biopincészetek

Anna Borház, Gonda János, Érsekhalma

Biovitis, Kisapáti, (Szent György-hegy)

Conrads Bioborászat, Balatonboglár

Dobosi Pincészet, Szentantalfa

Filus Családi Pincészet, Kaskantyú

Hárs Családi Pincészet, Szajk

Helibor Kft, Izsák, különböző borvidékekről (készítenek biobort is)

Hilltop Neszmély, különböző borvidékekről  (készítenek biobort is)

Korom Családi Pincészet, Kesztölc

Rai Vini, Ostoros, Eger

Szászi Pincészet, Szigliget, (Szent György-hegy)

 

Biodinamikus pincészetek (Demeter által minősített):

Pendits Birtok, Abaújszántó (Hegyalja) (biobort is készítenek)

Weninger Pincészet, Balf, Sopron (ökológiai gazdálkodásra való átállás alatt)

 

A szerző élelmiszermérnök.

Kép [cc] rogersmj



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében