• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Jutalomrépával a környezetért

2010.07.24. /

Nem csak bojkottokkal, jutalmazással is jobb belátásra lehet bírni a vállalakozásokat. A belgáknál már működik.

Újabban lelkes fogyasztók tömeges villámvásárlással jutalmazzák a környezetért és a közösségért kötelezettséget vállaló boltosokat. Decemberben a kemény tél ellenére is több mint kétszázötvenen vásároltak Brüsszel egyik kis üzleténél, amelyik energiatakarékos működésre készül átállni. A résztvevők közül sokan répának öltöznek. A répák eredetéről és az akció tapasztalatairól az egyik szervező, Jan Janssen mesélt a Tudatos Vásárlónak.

 

Az Antwerpenben megrendezett első belgiumi tömeges villámvásárlás után december végén Brüsszelt is ellepték a répák. Mi ez az akció, és miért kell hozzá répának öltözni?

Az ilyen akciókat carrotmobnak hívják. A szervezők egy-egy üzletbe hívják a részvevőket, hogy a tömeges vásárlás kiugró és gyors hasznot hozzon a boltnak. Cserébe a tulajdonosnak meg kell ígérnie, hogy kisebb környezeti beruházást hajt végre, vagy átáll energiatakarékos működésre. De annak is örülünk, ha kész bevenni a kínálatába a méltányos kereskedelemből származó vagy a megváltozott munkaképességűekkel és fogyatékkal élőkkel előállított termékeket. Támogatunk minden olyan változást, amely hasznos a környezetnek vagy a közösségnek.

A répajelmez nem kötelező, de jó móka és figyelemfelkeltő. Az arra járók így rögtön tudják, miről van szó. Az akció angol elnevezése részben egy szólásból ered, amely szerint répával (carrot) vagy pálcával lehet a csökönyös szamarat haladásra bírni. Mi inkább a pozitív ösztönzést, a répát választjuk a változások elérésére. Innen az akció nevében a répa. A „mob” a flashmobokból jön (a kissé nyakatekert magyar elnevezés szerint: „villámcsődületek” – a szerk. ).

Mit lehet elérni ilyen megmozdulásokkal?

Ha elég sokan csináljuk, fontos dolgokat érhetünk el. Jelenleg a carrotmob kis dolgokat változtat meg, ami sokkal jobb annál, mintha semmin sem változtatnánk. Minden egyes lépés fontos. Meg akarjuk mutatni az embereknek, hogy a pozitív cselekvés egyszerű.

Régóta vannak carrotmobok?

A mozgalmat egy Virgance nevű aktivista szervezet indította útjára 2008-ban San Franciscóban. Ma már Brazíliától Thaiföldig számos országban szerveznek ilyen eseményeket.

Hogy sikerült a decemberi, brüsszeli carrotmob?

Egy nagyon hideg decemberi napon rendeztük meg az akciót. A GB Express nevű üzlet előtt sátrat állítottunk fel, meleg répalevest osztottunk, és koncert is volt. Néhányan még répának is beöltöztünk, és így próbáltuk rávenni a járókelőket, hogy vásároljanak az üzletben. A -11 fok ellenére remek volt a hangulat. Végül körülbelül kétszázötven ember jött el, ami kevesebb, mint amire számítottunk. Talán a hideg miatt. A résztvevők összesen 650 eurót költöttek a boltban. A tulajdonos megígérte, hogy a többletbevételt teljes egészében az üzlet energiatakarékos átalakítására fordítja.

Hogyan vonzottátok oda az embereket? Hirdettétek az eseményt?

Például répalevest árultunk a karácsonyi vásáron, és répát osztogattunk a járókelőknek. Sőt Brüsszel terein óriási répaszobrokat állítottunk fel. A helyszínt és az időpontot posztereken és szórólapokon hirdettük. Természetesen mindent újrapapírra nyomtattunk! Saját honlapunkat és hírlevelünket is használtuk. A látványosságoknak köszönhetően a média sokat foglalkozott velünk. Szerintem jól sikerült a kampány, bár jobban kihasználhattuk volna a közösségi médiában rejlő lehetőségeket. Az eseményen sok tudósító vett részt, tévéktől, újságoktól, rádióktól. Ez nagyon fontos, mert a carrotmob célja az is, hogy minél többen megismerhessék a pozitív cselekvés erejét.

A carrotmob filozófiája szerint a vállalatok azért fognak változtatni a szokásaikon, mert nem negatív eszközökkel (petíciókkal, tüntetésekkel) kényszerítik őket, hanem pozitív kezdeményezésekkel. Szerinted ezek tényleg hatásosabbak lehetnek?

Szerintem mindkét típusú aktivizmusra szükség van. A tüntetésekkel, bojkottokkal és petíciókkal ráirányítjuk a figyelmet bizonyos dolgokra és kifejezzük nemtetszésünket. De például ha egy kis üzlet tulajdonosát akarjuk rávenni az energiatakarékosságra, a pozitív cselekvés sokkal eredményesebb. A carrotmob ráadásul nem igényel különösebb erőfeszítést: ugyanúgy vásárolsz, ahogy szoktál, csak adott időpontban, adott helyen.

A carrotmobot a közösségi média, az internet korában találták fel. Szerinted lehet ilyen megmozdulást szervezni azokban az országokban, ahol az internet kevésbé elterjedt?

Az internet és a közösségi média valóban megkönnyíti a szervezők dolgát, de nem feltétlenül szükséges a munkánkhoz. Ezek nélkül is össze lehet hozni sok embert. Az összetartás gyakran erősebb a technológiailag kevésbé fejlett társadalmakban. És az internet elterjedése előtt is sikerült közös cél érdekében összefogni az embereket.

Mivel foglalkozol civilként, honnan az érdeklődés?

Mérnök vagyok, valamint részt veszek az Indymedia munkájában. (Nemzetközi, önkéntes alapon működő, független médiahálózat. Magyar kiadása a http://indy.media.hu/ – a szerk.) Érdekel az a most zajló átalakulás, amelynek egy sokkal fenntarthatóbb, felelősebb társadalom felé kell vezetnie. Munkám során a szén-dioxid-kibocsátással és a megújuló energiaforrásokkal is foglalkozom. Ezért is vettem részt a carrotmob szervezésében.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 18. számában.

Kép [cc] bloomington



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében